Koronavírus-oltás reményektől megvalósulásig: Fejér Szilárd kutató az amerikai Pfizer által kifejlesztett vakcina újszerűségéről

Kiszúrnak a vírussal? A Covid-ellenes oltás fejlesztői az utolsó biztonsági teszteket végzik a vakcinán •  Fotó: Pixabay.com

Kiszúrnak a vírussal? A Covid-ellenes oltás fejlesztői az utolsó biztonsági teszteket végzik a vakcinán

Fotó: Pixabay.com

Rendkívül előrehaladott szakaszban van az amerikai Pfizer-csoport által kifejlesztett, koronavírus elleni védőoltás tesztelése: az Egyesült Államokban már év végén bevethetik, de már az Európai Unió is százmilliós tételeket foglalt le belőle. Ám ha minden a tervek szerint halad, akkor is sokat kell még várni a Covid-vakcina tömeges beadatására – szögezte le a Krónikának Fejér Szilárd kutató, aki a fejlesztés újszerű módszerét is ismertette.

Bíró Blanka

2020. november 13., 14:192020. november 13., 14:19

2020. november 13., 15:342020. november 13., 15:34

Óriási reményhullámot váltott ki világszerte az amerikai Pfizer Pharmaceutical Group bejelentése, miszerint az általa kifejlesztett, Covid–19 elleni oltás kilencven százalékkal csökkentette az új koronavírussal történő megfertőződés kockázatát. Az Egyesült Államok becslése szerint néhány hét múlva megkapják az engedélyezett vakcinát, az Európai Unióba 2021 elején juthat el. A Pfizer és német partnere, a BioNTech egy nagyszabású, folyamatban lévő, nem részletezett tanulmány előzetes eredményeire hivatkozva közölte,

oltásuk két adagban, három hét különbséggel beadva rendkívül hatásos:

a vakcina 90 százalékkal csökkentette a betegség kockázatát az oltott csoportban a placebocsoporthoz képest.

Fejér Szilárd, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója a hírekre reagálva a Krónikának elmondta, még ha le is tudják gyártani nagy mennyiségben az oltóanyagot, komoly logisztikára van szükség, hogy „teríteni” tudják. A kutató szerint

egy éven belül legalább tíz gyártótól kerülhet forgalomba vakcina, ám csak ezek után lehet mérhetően vizsgálni a járvány megfékezésére gyakorolt hatásukat.

Addig marad a távolságtartás, a maszkviselés – szögezte le a szakértő.

A Pfizer nagyon készül

Az Amerikai Egyesült Államokban az első oltások már az év vége előtt megtörténhetnek a Pfizer vakcinával, ha jövő hétig megerősítik biztonságos mivoltát. A Pfizer arra készül, hogy engedély iránti kérelmet nyújt be az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatalához (FDA), amely eldönti, hogy hatékony és biztonságos-e az oltóanyag.

Az Európai Unió elővásárolt 200 millió adagot, és további 100 millió adagról tárgyal; egy európai forrás szerint a tagállamokban 2021 elején válhat elérhetővé az oltóanyag. Klaus Iohannis államfő nemrég úgy fogalmazott,

a koronavírus elleni védőoltás leghamarabb jövő év első harmadában érkezhet meg Romániába.

Közben civil szervezetek már több hónapja aggodalmukat fejezték ki annak kockázata miatt, hogy gazdag országok „monopolizálni” fogják a vakcinát, de az ár miatt is, amelyen a Pfizer forgalomba hozza az új oltást. „A vakcina hatékonysága nulla azok számára, akiknek nincs módjuk megvásárolni” – figyelmeztetett Robin Guittard, az Oxfam France szóvivője.

A tömeges oltásra biztos várni kell egy darabig

Nem eszik olyan forrón a kását – szögezte le lapunknak Fejér Szilárd. Jelezte, a Pfizer újszerű megközelítéssel fejlesztette ki az oltást, ám ez azzal jár, hogy csak egy-két napig lehet normális hőmérsékleten tartani, különben mínusz 70–80 Celsius-fokon kell szállítani is, ennek pedig bonyolult a logisztikai kivitelezése. Elhúzódik egy ideig, amíg tömegesen olthatnak: valószínűleg hat-nyolc hónapba telik, míg legalább a veszélyeztetett kategóriák megkapják olyan mennyiségben, hogy annak legyen hatása a járvány szempontjából. Fejér Szilárd arra számít, hogy egy éven belül legalább tíz különböző gyártó oltóanyaga kerül forgalomba, ezek után lesz mérhető hatásuk a vakcináknak.

Idézet
A járvány nem fog a következő néhány hónap alatt megoldódni, addig maradnak a jól ismert óvintézkedések: a maszkviselés és a távolságtartás”

– hangsúlyozta a kutató.

•  Fotó: Árvai Károly/MTI Galéria

Fotó: Árvai Károly/MTI

A Pfizer-vakcina olyan újszerű módszerrel készül, amelyet most használnak első alkalommal „élesben”. Nem a vírus egy darabját, vagy a legyengített vírust juttatják be a szervezetbe, hanem csak az információt, így maga az oltás nem tud fertőzni, és könnyen előállítható – magyarázta Fejér Szilárd. A vírus genetikai anyagából kiollózzák az RNS-szakaszt, ami egy lipidburokba csomagolva jut be a sejtbe. Ott a burok szétesik, a hírvivő ribonukleinsav pedig arra utasítja a sejtet, hogy gyártsa le a koronavírus tüskefehérjéjét. Ez a fehérje váltja ki az immunválaszt: a szervezet felismeri, hogy nem humán fehérje, hanem betolakodó, és antitesteket termel ellene.

Idézet
Valójában a vakcinával az információt juttatjuk be a sejtbe, ami nem tud fertőzni, könnyen előállítható, hiszen nem a fehérjét kell legyártani, elég az RNS-szakaszt. Viszont az RNS instabil, hamar felbomlik, ezért kell alacsony hőmérsékleten tartani”

– részletezte a szakértő. Arra is kitért, a gyártók többsége a hagyományos módszert alkalmazza: legyártják a tüskefehérjét, és valamilyen módon bejuttatják a szervezetbe.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kitűnő eredmény a 90 százalékos hatékonyság

A kilencvenszázalékos hatékonyság nagyon jó eredmény; azért nem lehet száz százalék, mert minden embernek másként válaszol az immunrendszere – fogalmazott a kutató. Nem lehet előre tudni, egy idegen fehérjére miként reagál a szervezet, ezért nagyon fontos a biztonságosság vizsgálata. Jelenleg csak előzetes adatok ismertek, ám ahogy egyre több információ befut, úgy lesz egyre biztonságosabb az oltás. Fejér Szilárd kifejtette,

helyi gyulladások alakulhatnak ki, ha a fehérjére adott immunválasz „félrecsúszik”.

Kérdésünkre arra is kitért, hogy minden vírus valamilyen szinten mutálódik, hiszen amikor lemásolja magát, akadnak hibák, ha pedig ezek nem befolyásolják a vírus életképességét, akkor továbbterjednek. Dániában azért kellett a koronavírusos nyérceket elpusztítani, mert a mutáció épp a tüskefehérjét érintette. Azért folyamodtak a drasztikus megoldáshoz, hogy a mutálódott vírus ne terjedhessen el az emberek között, mert meghiúsíthatja az antitest-terápiát, és megzavarhatja egyes vakcinák fejlesztését – mutatott rá Fejér Szilárd.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak

Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak
2025. április 19., szombat

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet
2025. április 19., szombat

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr

Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr
2025. április 19., szombat

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte

Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte
2025. április 19., szombat

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen

Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

2025. április 18., péntek

A CFR megható gesztussal próbálta enyhíteni az U-szurkolók által bántalmazott fiatalok traumáját (Videó)

Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.

A CFR megható gesztussal próbálta enyhíteni az U-szurkolók által bántalmazott fiatalok traumáját (Videó)
2025. április 18., péntek

Halálos baleset történt az egyik erdélyi megyében

Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.

Halálos baleset történt az egyik erdélyi megyében
2025. április 17., csütörtök

Magyarországiak szenvedtek halálos balesetet Romániában

Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.

Magyarországiak szenvedtek halálos balesetet Romániában
2025. április 17., csütörtök

Többéves késés után végre elkészül egy alagút a páneurópai vasútvonalon (videóval)

Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.

Többéves késés után végre elkészül egy alagút a páneurópai vasútvonalon (videóval)