Fotó: Biró István
2009. október 25., 11:092009. október 25., 11:09
A Szakáts Béla temesvári szobrász tervei alapján készült szobor felavatásán részt vett többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke valamint számos egyházi és közéleti személyiség is.
Október 23-a nem állami, hanem nemzeti ünnep, hiszen az 1956-os forradalom és nemzeti szabadságharc nem állt meg Magyarország határainál, hanem átfogta a magyar nemzetet: átfogta mint szolidaritás, átfogta mint mozgalom, mint forradalom és aztán átfogta mint megtorlás is. A forradalomban Erdély magyarjai éppúgy megszenvedtek, mint Magyarország magyarjai – vélekedett Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke úgy látja: a forradalom legfontosabb szinonimája a szolidaritás, hiszen enélkül nincsen forradalom. „Szolidaritás nélkül van népfölkelés, van polgárháború, van lázadás, de forradalom csak szolidaritás révén lehetséges” – magyarázta, hozzátéve, hogy 1956 nemcsak a magyarok, hanem az összes itt élő nemzetiség szolidaritását is kiváltotta.
„Nemcsak a magyarok szolidaritására gondolok, hanem minden ember szolidaritására, itt, a Kárpát-medencében, aki tudta, hogy nincs külön szabadság magyarok, románok, németek vagy bárki más számára, aki ebben a térségben él” – mutatott rá az elnök aki szerint 1956 - akárcsak 1989 - egy olyan ritka pillanat a történelemben, amely nem szembeállította, hanem közelebb hozta a nemzeteket, és ezt a pozitív példát ki kell emelni, fel kell mutatni a jövő számára is.
| A kapu mint jelkép. Kántor Lajos, az emlékműállító Kolozsvár Társaság elnöke Fotó: Bíró István |
Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke úgy fogalmazott: „A jövő számára is tanulságos lehet ez az emlékmű, amely egy új társadalmi erkölcs igazságát hirdeti. A történelmi jelkép felállítása soha nem késő: nemzedékek sorát emlékezteti majd az 53 évvel ezelőtt történtekre. Arra, hogy a napfény legyőzi a börtönhomályt”. László Attila alpolgármester szerint a sétatéri ‘56-os emlékmű olyan zarándokhellyé alakul, amilyet a város és annak múltja megérdemel.
Szili Katalin, a KMKF Állandó Bizottságának elnöke beszédében október 23-át a szabadság és minden magyar ünnepének nevezte, majd kifejtette: Magyarország érdeke és kötelessége, hogy teljesítse azt, amit az alkotmány előír a határon túli magyarság támogatását illetően. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke az emlékművet a bátorság és a szolidaritás emlékművének nevezte, az 1956-os magyar forradalmat pedig Közép- és Kelet-Európa legfontosabb és legjelentősebb korabeli eseményének.
Az emlékművet László Attila alpolgármester és Jakab Gábor plébános leplezték le. Papp Géza református püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Boldizsár Beáta evangélikus segédlelkész, valamint Nagy László unitárius lelkész, főesperes áldása után a magyarországi és helybéli személyiségek koszorút helyeztek el az emlékműnél.
| Kézdivásárhelyen ez év október 23-áig az ‘56-os megemlékezések a református temetőben található, 1996-ban állított kopjafánál zajlottak, hiszen a városban nem volt más emlékmű, ahol a kegyelet koszorúit el lehetett volna helyezni. Pénteken azonban a Függetlenség utca sarkán található kisparkban felavatták Vetró András helybeli szobrászművész alkotását, amelyet az 1956-os kézdiszéki mártírok emlékére állítottak fel. A város így régi adósságát rótta le a környékbeli ötvenhatosok emléke előtt tisztelegve. A szobrot a céhes város önkormányzatának, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezetének és az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság felső-háromszéki szervezetének a kezdeményezésére készítette a szobrászművész, aki az 1956-os forradalmat egy félig kettéhasított emberi fejként ábrázolta. Az alkotás a Nyugat és a Kelet közötti szakadás, a rendszerek közti különbség, valamint annak a szimbóluma, hogy a széthúzás fölött végül diadalmaskodik az ész és az értelem. A műalkotást Rácz Károly polgármester és dr. Kiss Tamás, a magyarországi Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke leplezte le, majd több ünnepi beszéd hangzott el – többek között az RMDSZ államelnökjelöltje, Kelemen Hunor is méltatta az 1956-os hősök cselekedeteit. Kézdivásárhelyen a nemzeti ünnep estéjén az város iskoláinak diákjai fáklyás felvonulással is tisztelegtek az 1956-os áldozatok emléke előtt. Bartos Lóránt |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok