Kiszáll a többségi tulajdonos kanadai cég dél-erdélyi ciános aranybányaprojektjéből

aranybánya

Távoznak. A kanadai Eldorado Gold a jogi huzavonák nyomán kiszáll a felsőcsertési aranybánya-ügyletből

Kiszáll a kanadai Eldorado Gold a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett aranybánya-projektből: a cég megállapodást kötött a román Deva Gold vállalatban lévő 80,5 százaléksos többségi részesedésének eladásáról.

Krónika

2024. december 25., 15:552024. december 25., 15:55

Ez utóbbi cég a felsőcsertési arany-, ezüst- és ipari andezitlelőhelyek kitermelésére vonatkozó koncessziós engedély birtokosa – számolt be a Profit.ro gazdasági portál az aranybányaprojekt kapcsán.

A tranzakció összértéke mintegy 30 millió dollárra rúg.

Az ügylet lezárásának feltétele többek között a projektre vonatkozó általános területrendezési terv (PUZ) jóváhagyása, majd ezt követően az építési engedély megszerzése.

Az Eldorado Gold 2024 harmadik negyedévében 8,7 millió dolláros értékcsökkenésről számolt be, amely a felsőcsertési beruházáshoz kapcsolódó eszközök valós értéken történő elszámolásából fakad.

A felsőcsertési koncessziót birtokló Deva Gold további részvényesei a román állami tulajdonú Minvest Rt. bányavállalat (19,25 százalék) és a kolozsvári székhelyű Cartel BAU Rt. építőipari vállalat (0,25 százalék).

Bíróságon bukott meg az aranybányaprojekt

A kanadaiak kivonulási szándéka a 2020-ra nyúlik vissza, miután a projektet egy évvel korábban végleg megakadályozta a területrendezési engedély jogerős bírósági megsemmisítése, amely lehetetlenné tette az építési engedélyek kiadását az Eldorado Gold által oda tervezett aranybánya számára.

A kanadai bányaprojektet több hazai és nemzetközi nem kormányzati szervezet is hevesen ellenzi.

A civil szervezetek azt kifogásolják, hogy a cég ciántechnológiát akart alkalmazni az Edélyi-szigethegységben található mintegy 5000 hektáros területén.

Ugyanakkor

a Deva Gold nemrég bejelentette, hogy új területrendezési tervet nyújtott be jóváhagyásra a Hunyad megyei környezetvédelmi ügynökséghez egy környezetvédelmi jelentéssel együtt a Felsőcsertés közelében található arany- és ezüstlelőhely kitermelésére.

A dokumentumok nyilvános véleményezési időszaka jövő év februárjáig tart

Meghossszabítanák az aranybánya-engedélyt

Ugyanakkor egy hivatalos dokumentum szerint a román hatóságok arra készülnek, hogy 5 évvel, 2030. január 24-ig meghosszabbítják a felsőcsertési bányászati engedély időtartamát. A teljes projektdokumentációt, beleértve a megvalósíthatósági tanulmányt is, aktualizálták a 2025-2029-es időszakra. A környezetvédelmi civil szervezetek eközben folytatják kampányukat az engedély meghosszabbítása ellen.

Az 1999-ben kiadott engedély eredeti tulajdonosa a Minvest volt, a Deva Gold 2002-ben vette át a koncessziót.

A meghosszabbításról szóló kiegészítő határozat egy tavaly őszi kormányrendelet szerint az állam által felszámított bányajáradék előző évi infláció mértékéhez való hozzáigazítását is magában foglalja.

A bányászati törvény a nemesfémek esetében a kitermelt mennyiség értékének 6 százalékában szabja meg a bányajáradékot. Az állami hatóságok becslése szerint a következő öt évben 85,7 millió lej adót és bányajáradékot szed be a felsőcsertési projektből, ami átlagosan évi 17,14 millió lej.

A felsőcsertési arany- és ezüst, illetve az ipari és építőipari és andezit kitermelési költségeit a 2025. január 25. és 2030. január 24. közötti időszakra több mint 1,13 milliárd lejre becsülik.

A Deva Gold által Felsőcsertésen tervezett munkálatok magukban foglalják az arany és ezüstlelőhelyek felszíni kitermelését a meglévő bányában és annak bővítése révén, valamint zagytározók és egyéb létesítmények, például a kibányászott ezüst- és aranyérc feldolgozására szolgáló üzem, illetve a szükséges utak és közművek kialakítását.

Azon terület kiterjedése, amelyen a tervezett munkálatokat elvégeznék, több mint 245 hektár, amelynek egy része Felsőcsertés köztulajdona, a többi pedig a Deva Gold magántulajdona.

Mint arról beszámoltunk, a Hunyad megyei Felsőcsertés térségi területrendezési terve lehetővé tette volna a község térségében található arany- és ezüstlelőhely kibányászását.

A kitermeléshez a tervek szerint évente 1653 tonna ciánt használtak volna.

A területrendezési tervet a kanadai többségi tőkével létrehozott Deva Gold Rt. javaslatára fogadta el 2010-ben Felsőcsertés önkormányzata.

Azokat a helyi szabályozásokat tartalmazta, amelyek a telkek felhasználására vonatkoznak, és a felszíni bánya, a zagytározók létrehozását és a feldolgozó üzem megépítését tették lehetővé.

A terv szerint a kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használnának, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyernének ki 16 év alatt.

A beruházás 221 új munkahelyet teremtene.

A toxikus nehézfémeket is tartalmazó több tízmillió tonnányi cianidos zagyot egy 169 és egy 70 méter magas gáttal rekesztenék el olyan völgyekben, amelyek alatt sűrűn lakott települések fekszenek.

A Felsőcsertésen átfolyó patak Déva határában ömlik a Marosba.

A beruházás annak nyomán lehetetlenült el, hogy a Kolozs megyei törvényszék jogerősen érvénytelenítette a területrendezési engedélyt, a céh perújrafelvételi kérelmét pedig a Bihar megyei ítélőtábla 2020 júliusában elutasította.

Felsőcsertés lakóinak emlékében még elevenen él, hogy 1971 őszén a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut. A szerencsétlenség – melyről a Ceaușescu-diktatúra bukásáig beszélni sem volt szabad – 89 ember halálát okozta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 14., szombat

Állami gyorssegélyt igényelhetnek év végéig a károsult parajdi vállalkozások

Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.

Állami gyorssegélyt igényelhetnek év végéig a károsult parajdi vállalkozások
2025. június 14., szombat

Gazdasági miniszter Parajdon: az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát

A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter Parajdon: az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát
2025. június 14., szombat

Romániában nem értjük, hogy mi a sport, Magyarország e tekintetben példamutató

Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.

Romániában nem értjük, hogy mi a sport, Magyarország e tekintetben példamutató
2025. június 14., szombat

Florin Piersic „ellopta” a show-t a 24. TIFF megnyitóján, az idei szemle Parajdot támogatja

A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.

Florin Piersic „ellopta” a show-t a 24. TIFF megnyitóján, az idei szemle Parajdot támogatja
2025. június 13., péntek

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével

Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével
2025. június 13., péntek

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban
2025. június 13., péntek

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
2025. június 13., péntek

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében
2025. június 13., péntek

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás