A könyvben 1400 tojásmintát közöl a szerző, de túl is lép ezen, saját elmondása szerint monográfiát írt a tojásról
Fotó: Kisné Portik Irén
Húsvét közeledtével új értelmet nyer az életet és újjászületést szimbolizáló tojás. Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című monográfiája nem csupán a hímes tojások mintavilágán keresztül vezet be bennünket a Kárpát-medence népi hagyományainak világába, hanem egy olyan kulturális és szimbolikus örökségbe is, amely a világ legősibb hitvilágaitól napjaink keresztény ünnepköréig ível.
2025. április 15., 08:032025. április 15., 08:03
A szászrégeni származású, Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén neve nem ismeretlen a népművészet és néprajz iránt érdeklődők számára, több évtizedes munkássága során a kézműves hagyományok, különösen a hímestojás-kultúra kutatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket, de a szőttesnek is jó ismerője.
Kis Portik Irén néprajzkutató nem csak a tojások szakavatott ismerője
Fotó: Gergely Imre
A néprajzkutató, szakíró és -oktató a hetvenes évek végén kezdett foglalkozni a tojáshímzés motívumkincsével, amikor Gyergyóban munkába állva megismerkedett a híres tojásíró asszonnyal, Fehér Gizellával. Ekkor még csak egy helyi hagyomány eleven lenyomatának tartotta a díszített tojásokat, ám hamar felismerte, hogy a gyergyói motívumkincs korántsem elszigetelt jelenség. Ahogy egyre több régióban járt, és egyre több népi kézműves hagyománnyal került kapcsolatba, kibontakozott előtte egy nagyobb, szinte az egész Kárpát-medencét átfogó szimbolikus rendszer képe.
Az egyes tájegységek sajátos, mégis rokon mintázatai, az alkalmazott szimbólumok és technikák mind egy olyan mélyen gyökerező kulturális emlékezet részei, amely a könyv legfontosabb üzenete szerint csak együtt értelmezhető igazán.
A könyv címe – Az őstojástól húsvétig – nem költői túlzás, hanem pontos irányjelzés.
Fotó: Tuchiluș Alex
Kisné Portik Irén figyelmét a díszítés módja ragadta meg. Mi indokolta, hogy az emberek karcolják, fessék a tojást ilyen korai korszakban? A válasza egyszerre személyes és univerzális: bár élettelennek tűnik, a tojás életet rejt magában. Ezt a csodát már az ősember is érzékelhette – talán ösztönösen. A szerző egy meghatározó gyermekkori élményét idézi fel, amikor nagyanyja kezébe adott egy tojást, amelyből rövidesen csipogás hallatszott, és kikelő csibe bújt elő belőle.
Ez a pillanat akkor is megrázó élmény, ha nem történelmi távlatból szemléljük – de ha belegondolunk, hogy ilyen látvány egy természeti embernek mit jelenthetett, máris érthetővé válik, miért vált a tojás az élet, a születés, sőt az újjászületés jelképévé. A könyvben bemutatott ősi mítoszok és hiedelmek szerint a világ keletkezését is gyakran tojásból eredeztetik.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Ezek a történetek újra és újra visszatérnek ahhoz az archetípushoz, amely szerint a tojás a káoszban rejlő, de abból kifejlődő rend szimbóluma.
A könyv egyik legfontosabb része a mintegy 1400 hímes tojás minta bemutatása és csoportosítása. A szerző ezek alapján négy fő tematikus kategóriát különít el:
A szerző külön kiemeli, hogy
A húsvét körüli mintavilág négy nagy szimbolikus ünnephez kapcsolódik – ezek a motívumok pedig gyakran azonosak azokkal, amelyeket belső-ázsiai nomád népek is ünnepeltek a tavaszi napéjegyenlőség idején.
Fotó: Guzsalyas Alapítvány/Facebook
Kisné Portik Irén könyve egyszerre hordozza a terepmunka tapasztalatát, a tudományos alaposságot és a személyes kötődést. A szerző bevallott célja nem az volt, hogy elméleteket gyártson, hanem hogy minél teljesebb képet adjon egy olyan mintakincsről, amely még ma is élő, de egyre ritkábban értett nyelven szól.
A gyűjtőmunka során nem csak a Kárpát-medence különböző régióiban készített jegyzeteket, hanem már meglévő gyűjtemények anyagait, szaklapok, képes újságok, egyetemi dolgozatok adatait is feldolgozta. Mindezekből összeállt egy olyan egységes rendszer, amely nemcsak a néprajzi kutatóknak lehet kincs, hanem mindenki számára, aki a húsvéti ünnepkör mögött mélyebb jelentést keres.
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Tizenkilenc előadás kapott helyet a június 20. és 28. között megvalósuló 37. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában.
Újabb erdélyi magyarellenes futballincidens miatt tesz feljelentést a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Brassói SR Municipal és a Székelyudvarhelyi FC közötti mérkőzésen történt.magyarellenes támadások kivizsgálását kérve a román hatóságoktól.
A Bákó megyei Somoskán a csángó magyarok a hagyományos húsvétváró Aranymiatyánk találkozó keretében népszerűsítik, mutatják be archaikus imádságaikat.
Elkezdődött a vajdahunyadi vár freskóinak restaurálása. A 17. századból származó freskók felújítása az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza keretében zajlik.
Végül négy jelölt jelentkezett be a Bihar Megyei Tanács elnöki székéért zajló küzdelembe.
A Wizz Air idén ősztől Nápolyba indít járatot a Brassói Nemzetközi Repülőtérről.
A hegyimentők kedd hajnalban egy ukrán férfi keresésére indultak, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át az ukrán–román határt, és az 112-es sürgősségi hívószámon kért segítséget a nap első óráiban a román hatóságoktól.
Előzetes letartóztatásba került az az aradi férfi, aki ittasan ült a gépkocsija volánjához, a rendőri ellenőrzés alól pedig megpróbálta kivonni magát, így autós üldözés után tudták csak elfogni.
Teljesen új terekben végezhetik tanulmányaikat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatói, miután az egyetem hétfőn felavatta a kar új székhelyét Kolozsváron, a Zápolya/Traian Moșoiu utcában.
szóljon hozzá!