Tojásírás-oktatás Gyergyóalfaluban

Az egykori kalákák hangulatát megidézve három generáció – nagymamák, édesanyák és unokák készültek a húsvétra a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület által szervezett, bemutatóval és ismeretterjesztő előadással egybekötött tojásíróképzésen.

Jánossy Alíz

2009. április 09., 15:172009. április 09., 15:17

„Azért vontunk be a húsvéti készülődésbe három generációt, mert arra akarunk ösztönözni mindenkit, hogy otthon is hasonló módon, az egykori kalákák hangulatát megidézve készüljenek a húsvétra” – fejtette ki a Krónika kérdésére Hunyadi Irén tanítónő, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület alapítója. A Veres-iskolában rendezett vidám hangulatú húsvéti készülődésen a gyergyócsomafalvi Fehér Gizella a viasszal és kesicével (tojásíró eszköz) történő tojásírási technikát mutatta be az érdeklődőknek, Kis Ilona pedig a hagymahéj levével színezett és növényi levelekkel díszített hímestojás-készítési módszereket ismertette.

Tojásfestés hagymahéjjal

„Azért jöttem ide, hogy anyukával és nagymamával szép tojásokat fessünk” – magyarázta az ötéves Török Bernadett, a rendezvény legfiatalabb résztvevője, aki nagymamája irányításával és édesanyja segítségével helyezte a hagymahéjat a tojásokra, majd harisnyába kötözve belemerítette a hagymahéjfőzetbe. Nagymamája néhány már otthon megfestett tojást mutatott annak illusztrálására, milyen is lesz a növényi főzettel festett tojás, ugyanis ez a technika hosszadalmasabb, mint a kereskedelemben kapható színezékkel történő festés.

Az eljárást egy másik helybéli hölgy, Kis Ilona ismertette: „A száraz hagymahéjat szépen a nyers tojásra simítjuk, alája tehetünk bármilyen cifra levelet vagy virágot, bekötözzük egy harisnyadarabba, és a már előkészített hagymahéjfőzetben lassan, a kályha szélén hosszú ideig főzzük.” A tojásfestésben jártas asszony arra is kitért, hogy azért kell így eljárni, mert a növényi főzetből készült színezék nem annyira erős,  mint a vegyi anyagokból készült festék, így több idő kell ahhoz, míg vörösesbarnára színeződik a tojás.

„Miután megfőtt a tojás, sokszor még fél napig is a hagymafőzetben hagyom, mert úgy lesz szép a színe” – magyarázta Kis Ilona, aki egyébként ez alkalommal inkább tanulni jött, mint tanítani. Ő ugyanis arra a tojásíró technikára volt kíváncsi, amelyet Fehér Gizella gyergyócsomafalvi asszony szemléltetett az egybegyülteknek.

Kesice, kece, íróka

„A viaszba mártott kesicével előbb „megövezzük” a tojást, majd miután a hosszanti vonalakat is meghúztuk, azután kezdjük az így nyert mezőket berajzolni a mintákkal” – magyarázta Fehér Gizella, miközben a tojásírás fortélyaira, sikerének titkaira is kitért. A megírásra szánt tojásnak langyosnak kell lennie, az íráshoz használt viasznak pedig körülbelül hatvanfokos hőmérsékletűnek.

De az sem mindegy hogyan tartjuk a helyenként kesicének, máshol kecének, illetve írókának nevezett tojásíró eszközt, ugyanis a tojásírásban „szaktekintélynek” számító asszony szerint „akkor lehet vele szép egyenes vonalat húzni, ha éppen úgy fogjuk, mint a ceruzát”. Fehér Gizella ismertette azt a házi készítésű viaszmelegítő edényt is, amely egy 60 wattos égő segítségével állandó hőmérsékleten tartja a viaszt.

„Viaszmelegítő hiányában a tűzhely szélén vagy a legkisebb lángon tartott edényben is tárolhatjuk a viaszt állandó hőmérsékleten, míg megírjuk a tojásokat” – magyarázta a tojásíró asszony, aki egyéb érdekességeket is megosztott az érdeklődőkkel. Többek közt bemutatta azt a Magyarországról hozott tojásíró eszközt, amelynek parányi „rézüstjét” gyertyaláng fölött hevítve, majd viaszt helyezve a közepébe hasonlóan lehet írni a tojásokat, mint a hagyományos kesicével.

Ez utóbbinak az írórésze ugyanis parányi fémhengerből készül, közepébe lófarokszőrt helyeznek, ezt pedig gyapotfonallal – amely egyúttal viasztartályként is működik – rögzítik a fanyélhez, amellyel – ceruzaként tartva – írhatunk a tojásokra. 

Egyéb trükkök, fortélyok

„Ha már megírtuk a tojásokat, langyos festékbe merítjük, majd amikor már mindegyik szép piros, kiveszszük, egy törlőn leitatjuk a festéket, majd egy melegített rongydarabbal letöröljük róla a viaszt” – magyarázta Fehér Gizella, hozzáfűzve, hogy egy kis szalonnadarabbal végül fényessé varázsolhatjuk a tojásokat. Természetesen mindenik eljárás esetében előbb kiválogatjuk a sima héjú, egyforma tojásokat.

Megmossuk őket, és csak azután főzzük meg a viasszal írott tojás esetében, illetve tekerjük hagymahéjba, majd harisnyába a batikolt, levélmintás növényi főzettel színezett tojás esetében. A jó hangulatú rendezvényen számos írott, illetve hagymahéjlével batikolt levélmintás hímes tojás készült, a jelen lévő fiatalaszszonyok és gyerekek a hímes tojás készítésének fortélyai mellett olyan titkokat is megtudhattak, mint azt, hogy a nagypénteken főzött tojás sokáig eláll.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei