Kisebbségek elleni konspirációk, megtorlások – Stefano Bottoni az 1956-os eseményeket követő erdélyi történésekről

•  Fotó: Fosztó László

Fotó: Fosztó László

Tág perspektívába helyezte az 1956-os forradalom korszakát és annak erdélyi hatásait, következményeit Stefano Bottoni történész, aki Kolozsváron tartott előadást.

2018. október 05., 10:332018. október 05., 10:33

2018. október 05., 11:072018. október 05., 11:07

Az 1956-os magyar forradalom erdélyi hatásairól, következményeiről tartott a napokban előadás-sorozatot Stefano Bottoni történész több erdélyi városban. A romániai magyarság elmúlt száz évéről a nagyváradi Szacsvay Akadémia indított sorozatot, ennek keretébe illeszkedik az előadás, amelynek szerda esti, kolozsvári állomásán az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a Magyar Autonóm Tartományról, konspirációkról, politikai bebörtönzésekről, visszaélésekről és a kisebbségek elleni eljárásokról is beszélt a történész.

Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia bölcsészettudományi kutatóközpontja történettudományi intézetének főmunkatársa kifejtette, a gyakran skandált autonómia, amit inkább csak Székelyföldről lehet hallani manapság, nem is olyan rég Moszkva által támogatott létező rendszer volt, ami Bukarest jóindulatán múlott. Arról, hogy mi volt a Magyar Autonóm Tartomány (MAT), Bottoni elmondta,

nem autonóm politikai entitásról volt szó, sokkal inkább egy nagyon „sikeres integrációs eszközről”.

A MAT-on keresztül Bukarest a román államba integrálta az erdélyi magyar közösséget, igaz ugyan, hogy zárt tömbként. „Kulturális értelemben egy „üvegház” volt, ahol kedvezőbb feltételek mellett ápolható a progresszív, haladó magyar kultúra. És mivel a magyarok döntő többségben élnek a területen, a magyar nyelv nagy szerepet kapott, de a tartományt többnyelvűség jellemezte” – mondta a történész az autonóm tartományról. Az 1960 és 1968 közt létező tartomány Romániához tartozott, és államépítési szempontból kellett véget vetni létezésének.

Idézet
Amíg egyesek az autonóm tartomány részleteit próbálták értelmezni a nagygyűlések során, és arról beszéltek, hogy az itteni katonák Romániát vagy a MAT-ot szolgálják, vagy arról, hogy kell-e határőrizet, addig nagy erőkkel folytak a bebörtönzések a revizionista törekvések letörése érdekében. Ezek a törekvések általában csak bukaresti konspirációk voltak, amelyeket nemzetbiztonsági veszélynek állítottak be, büntetés, szabadságvesztés járt miattuk”

– mondta a történész. Kifejtette, a legnagyobb megmozdulást temesvári diákok egy csoportja tartotta október 30-án, amikor az 1956-os forradalmon hevében szolidaritást vállaltak a magyarországiakkal. A megmozdulást azonban egy nap leforgása alatt megakadályozta az állambiztonság rajtaütésszerű intézkedése, és a kétezer részt vevő diákot ideiglenesen internálták egy üresen álló szovjet laktanyába.

Mint a történész ecsetelte, nemcsak a magyarok jogaival éltek vissza, hanem más nemzetiségűekével is akár úgy, hogy a kihallgatás során a szekusok erőszakot is bevetettek a vallomások kicsikarása érdekében,

a hatvanas évekre pedig mintegy százezer főnyi szekus működött Romániában.

Az egyik kihallgatásos esetnél például egy magyar férfi életét vesztette, a gyilkos pedig olcsón megúszta: csupán ötnapnyi elzárást kapott. „A kisebbségiek, látva a nyomort és agressziót, ezrével szerették volna elhagyni az országot. Románia először szándéknyilatkozatot kért tőlük, majd elvette állampolgárságukat, ezzel együtt a vele járó jogaikat, majd javaikra úgy tett szert, hogy 30 kilónyi csomagot és egyetlen gyűrűt engedélyezett kivinni az országból 6-7 évnyi sínylődés után, és a befogadó országot váltságdíjra kényszerítette Románia” – ecsetelte Bottoni.

Az előadás-sorozat célja, hogy magyarországi és erdélyi szakértők előadásai révén az érdeklődő közönség újabb ismeretekkel gazdagodhasson a romániai magyarság legutóbbi száz évének történéseiről, azok hátteréről, összefüggéseiről, következményeiről.
 
Tőkés Hunor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban
2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése
2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)