Ha az első félévben kevesebb tananyagot adnak le, a második félévben nagyobb lesz a terhelés
Fotó: Haáz Vince
Elsősorban a kerettantervet, a tananyagot kellene gyerekközpontúvá tenni, majd ehhez rendelni a tanítási napokat – véli Ferencz S. Alpár oktatási szakember. Az RMPSZ alelnöke szerint a következő tanév szerkezetének negatívuma a két félév közötti aránytalanság, ami befolyásolja a tanítás terjedelmének rendszerét.
2021. február 19., 14:172021. február 19., 14:17
Minden érintett elégedetlen a következő tanév struktúrájával, hiszen míg az első félév 14 hetes lesz, a második 20 hétig tart. A pedagógusok és a diákok azt is nehezményezik, hogy az oktatási minisztérium közvita nélkül fogadta el a tanévszerkezetre vonatkozó rendeletet. „A tanév szerkezetének negatívuma a két félév közötti aránytalanság, ami befolyásolja a tanítás terjedelmének rendszerét, az első félévben kevesebb tananyagot vesznek át, ennek következményeként a második félévben nagyobb lesz a terhelés” – szögezte le megkeresésünkre Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke.
A tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy hatékonyabb a kiegyensúlyozott szerkezet, két egyforma hosszúságú félév, mintha egyharmad-kétharmad arányban strukturálnák. „Ez a kérdés, mint a hazai közoktatási rendszer sok más vetülete, megérne egy alapos felmérést, konzultációt, majd ennek nyomán kialakított következetességet” – mutatott rá az oktatási szakember. Szerinte
A sorozatos változtatások, a kiszámíthatatlanság, nem tesz jót a diákoknak, pedagógusoknak, a rendszernek, de még a családoknak sem. „Minden évben várjuk, milyen döntés születik, hogyan alakul a következő tanév, az elmúlt harminc évben nem sikerült véget vetni az összevisszaságnak” – fogalmazott az RMPSZ alelnöke. Németországot hozta fel példaként, ott minden tartományban más a tanévszerkezet, ám ahhoz következetesen ragaszkodnak. Amikor kidolgozták a rendszert, több szempontot is figyelembe vettek, többek között a turizmus és a családok igényeit.
Ferencz S. Alpár szerint a tanév közben beiktatott kisebb szünetek nem feldarabolják azt, hanem éppen ellenkezőleg, megszusszanásra adnak lehetőséget, a diák és a pedagógus testi-lelki felfrissülését szolgálják, hiszen nem lehet eredményesen dolgozni, ha a diák és a tanár is kimerült. Ilyen megközelítésből a két félév közötti vakációnak is megvolt a jogosultsága, ez viszont a következő tanévben már kimarad. A tanév hosszúságáról a szakértő kifejtette, Romániában nincs megfelelő infrastruktúra, hogy a forró nyári hónapokban benntartsák a diákokat, de ezt is a tanterv, a tananyag átalakítása után kellene gyerekközpontú módon alakítani.
Kezdődjön és érjen véget hamarabb?
A Tanulók Országos Tanácsa szerint a tanév szeptember elsején kellene hogy kezdődjön, nem 13-án, mint ahogy a rendeletben szerepel, ezzel kivédhető lenne, hogy az első félév sokkal rövidebb legyen, mint a második. Másrészt hamarabb, még június 10-e előtt befejeznék a tanévet, azzal érvelnek, hogy a közoktatási intézmények többségében nincs légkondicionáló berendezés. Így csökkenti az oktatás-tanulás minőségét, hogy június közepéig, a szakiskolások pedig július elejéig kell iskolába járjanak. A diáktanács ugyanakkor azt is javasolja, hogy a 12. osztályosok számára a tanév 32 hetes legyen és 2022. május 20-án érjen véget, a 8. osztályosok számára pedig 33 hetes legyen, és 2022. május 27-ig tartson. A hivatalos közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint a 2021–2022-es tanév 34 hétből áll majd, és 2021. szeptember 13-án kezdődik. Az első szemeszter 14 hetes lesz, 2021. szeptember 13-ától 2021. december 22-éig tart, a második szemeszter 20 hétből áll, 2022. január 10-én kezdődik és 2022. június 10-éig tart. 2021. október 25-e és 31-e között az elemi osztályos gyerekek vakációra mennek, a téli szünet 2021. december 23-án kezdődik és 2022. január 9-éig tart, a második félévben 2022. április 15. és május 1. között lesz tavaszi vakáció.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!