Elégedetlenek a költségvetés elosztásának új módozatával a Szatmár megyei polgármesterek, mivel úgy vélik: ez csupán a kicsi és szegény önkormányzatok számára előnyös, a fejlettebb, számottevő saját jövedelemmel rendelkezők számára kimondottan hátrányos.

A Nagykároly Környéki és Érmelléki Kistérségi Társulás 12 községének elöljárói gyűlésére meghívták Erdei D. István parlamenti képviselőt, az alsóház költségvetési bizottságának tagját annak reményében, hogy elmagyarázza az új szabályozást, mivel sok esetben nem értették meg, hogy a pénzügyi igazgatóság miért úgy kalkulált, ahogy.

Többen felháborodva kifejtették, bár a kormány bejelentett célja az volt az új rendszer bevezetésével, hogy minden község számára biztosítsanak minimum 1,5 millió lejt, nem minden település esetén jön ki ez az összeg. Idén a települések költségvetésének kiegészítésekor a személyi jövedelemadó, illetve az áfa visszaosztásakor azt tartják szem előtt, hogy minden település számára biztosítsák a fenntartási költségek kiegyenlítéséhez szükséges pénzt.

A minimális összeget községek esetén 1,5 millió lejben állapították meg, ennyire kerekítették fel azon önkormányzatok büdzséjét, melyeknél a saját jövedelem nem érte el ezt a szintet. A visszaosztást szabályozó rendelet szerint amennyiben egy megyében minden település költségvetését feltornázzák az elvárt szintre (ami városok esetén 6, megyei jogú városok esetén 20, megyeszékhelyek esetén 50, míg megyei önkormányzatok esetén 80 millió lej), és még marad pénz, azt egy speciális formula szerint kell szétosztani.

„Idén kísérleti jelleggel vezették be az új elosztási rendszert, és valószínűleg még idén változtatunk rajta, ezért arra kérem önöket: osszák meg velem észrevételeiket, javaslataikat, hogy ezeket is figyelembe vehessük” – fejtette ki Erdei D. István. Hozzátette, elképzelése szerint a községeket legalább három kategóriába kellene sorolni, hisz egyáltalán nem mindegy, hogy egy közigazgatási egység egyetlen településből áll-e vagy többől.

Rámutatott: utóbbi esetben megsokszorozódik a finanszírozandó óvodák, iskolák, művelődési házak és egyéb közintézmények száma, és a közműhálózat, illetve a járdák és az utak karbantartásához szükséges öszszeg is jóval nagyobb. Így előállhat az a helyzet, hogy míg egyes települések esetén az 1,5 millió lejből a fenntartás mellett beruházásokra is futja, máshol a legszükségesebbekre sem elég.

„Ez így nincs rendjén”

Fényi Lőrinc, Mezőfény község polgármestere elmondta, ő és tizenegy Szatmár megyei kollégája azt tervezik: írásban tiltakoznak az új eljárás ellen, hisz egyetlen lejt sem kaptak, mivel a saját jövedelmük eleve több volt a referenciaévben (2013-ban), mint a minimális összeg. Mezőfény egyébként egyetlen településből álló nagyközség, ahol számos cég, egyebek mellett bútorgyár is működik, így az önkormányzat jelentős összegű adót szedhet be: két éve például 1,6 millió lej folyt be a kasszába.

Piskolt község polgármestere, Varga Cosmin értetlenül állt a megyei pénzügyi hatóság értesítőjében foglaltak előtt. „Arról volt szó, hogy mindenki kap legalább másfélmillió lejt, mi azonban idén a tavalyi 1,8 millió helyett mindössze 1,1 millió lejből gazdálkodhatunk. Szerintem ez így nincs rendjén” – dohogott az elöljáró.

Marchis Ottó, a házigazda Mezőpetri vezetője úgy vélte, azért fordulhatott elő, hogy egyes településeken az ígéretekkel ellentétben nem jön ki a minimális összeg, mivel saját jövedelemként kezeltek a számolás során a pénzügynél olyan összegeket, melyek a megyei tanácstól érkeztek, idén viszont ezeket már nem kapják meg az önkormányzatok. „Ne vegyék figyelembe a speciális illetékeket a saját jövedelem kiszámításánál, mivel ez is aránytalanságokhoz vezet” – javasolta Varga Cosmin.

A piskolti elöljáró szerint hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel a társulásuk saját alapítású szolgáltatóval oldja meg a 27 települést számláló kistérség hulladékelszállítását, a díjbeszedés ugyanis a polgármesteri hivatalok feladata, a pénz pedig bevételként jelentkezik. Az elöljáró rámutatott, ezáltal jelentősen nő a saját jövedelmük, így kisebb öszszegű költségvetés-kiegészítésre lesznek jogosultak, holott a szemétdíjból beszedett pénzt továbbadják a szolgáltató cégnek. Hozzátette: Piskolton a vízellátási és a csatornázási szolgáltatást is az önkormányzat látja el, így még szomorúbbak a kilátásaik.

Előnyben a „jó fiúk”?

Fézer Gábor mezőteremi polgármester azt javasolta, hogy változtassanak azon a speciális formulán, ami szerint elosztják azokat az összegeket, melyek megmaradnak azt követően, hogy minden település költségvetését kiegészítik a minimumig. Rámutatott: a rendszer nem honorálja kellő mértékben azt, ha egy önkormányzat képes behajtani a helyi adókat, holott ez egyáltalán nem számít népszerű tevékenységnek, és sokat árthat egy újrázni kívánó elöljáró megítélésének a választásokkor.

Úgy vélte, jelenleg számos polgármester engedheti meg magának azt, hogy ő legyen a „jó fiú”, és ne lépjen fel a hátralékot felhalmozók ellen, hiszen az állam úgyis kiegészíti a költségvetését – ha kevesebbet szed be, több jön a központból. A formulában mindössze 15 százaléknyit számít a helyi adók eredményes behajtása, az elöljáró ezért azt javasolta, hogy a súlyozásnál számítson legalább 30 százalékot.

Lapunk értesülései szerint Szatmár megyében az új elosztás során Lázári került a legelőnytelenebb helyzetbe. Lengyel István polgármester, a Szatmárnémeti közvetlen szomszédságában fekvő, hat településből álló község polgármestere elmondta: esetükben az 1,5 millió lej a működési költségek fedezésére sem elég, tavaly például az összeg több mint duplájából, azaz 3,2 millióból gazdálkodhattak.

Erdei D. István egyébként a rendszer aránytalanságainak érzékeltetésére kifejtette: az ország legkisebb községe, a 145 lelket számláló Hunyad megyei Bătrâna szintén megkapja az 1,5 millió lejt, így az eldugott hegyvidéki település minden egyes lakójára több mint 10 ezer lej jut majd az önkormányzati büdzséből.