Terítéken a probléma. Sok oktató szerint hiába az alternatív tanterv, az iskola önmagában kevés a románnyelv-tudáshoz
Fotó: Biró István
Jó hatással van ugyan a magyar gyerekek románnyelv-tanulására, de önmagában nem tanítja meg őket románul kommunikálni hétköznapi helyzetekben az alternatív román tanterv, tankönyv – derült ki több száz pedagógus visszajelzése alapján.
2020. május 07., 08:392020. május 07., 08:39
Összességében jó hatása van az alternatív románnyelv-oktatás bevezetésének arra, hogy a magyar gyerekek elsajátítsák az állam nyelvét, de nem váltotta be hiánytalanul a hozzá fűzött reményeket – összegezte a 8 éve zajló folyamatot a pedagógusok visszajelzése alapján Magyari Tivadar. Az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét is betöltő szociológus, egyetemi docens a 10. Szociológus Napok online kiadásának második napján számolt be a több mint 300 magyar oktató tapasztalata alapján levont következtetésekről.
Emlékeztetett:
A régóta várt módosítás az oktatási reform része, de jóval nagyobb figyelem övezi, mint a többi tantárgyat. Ami nem meglepő, hiszen az erdélyi magyar közösség körében a 90-es évek vége felé kezdtek markánsan megjelenni a mindennapi románnyelv-használatban tapasztalható gondok, az, hogy a magyar gyerekek, fiatalok, egyetemisták egyre kevésbé képesek használni az állam nyelvét iskolán kívül.
A probléma nem új keletű – hívta fel a figyelmet Magyari Tivadar, szórványosan a 70-es, 80-as években is létezett, ám a 2000-es évek elejére egyre nagyobb méreteket öltött. És látványosabban is megnyilvánult, hiszen
„Különböző fokozatai vannak, földrajzi helytől függően másként nyilvánul meg, de a romániai magyar közösség fiatal generációjának akár a háromnegyedét is érinti” – jelentette ki a szociológus.
A leginkább a tömbmagyar területeken, a Székelyföldön és a Partiumban jelentkezik a probléma, de szinte teljes egészében románlakta megyékben, azaz szórványban is tetten érhető a zömében magyarlakta falvakban. Fehér megyében ilyen jellemzően Torockó, de Beszterce-Naszód, Temes, Arad és Kolozs megyében is akad példa.
– mutatott rá Magyari.
Fotó: Veres Nándor
A románnyelv-tudás hiánya a 70–80-as évekkel ellentétben új keletű problémaként a nagyvárosi szórványt is érinti, itt jellemzően a nagyvárosi középosztály szembesül vele, mely a leginkább kommunikáló réteg, és elég széles ahhoz, hogy a közérzületet meghatározza. „Kolozsváron, Nagyváradon, de Szatmárnémetiben is szembesülünk azzal, hogy a gyerekek nem tudnak románul, nem tudnak válaszolni, ha kérdezik őket, nem boldogulnak, ha kimennek a városba” – hívta fel a figyelmet az előadó.
A 2013-ban elindított reform erre a problémára próbált megoldást találni azáltal, hogy első körben az elemi oktatásban igyekeztek beszédszituációkra épülő oktatást bevezetni. „Próbálták minél inkább megmozgatni a gyerekeket, akár kimozdítani az iskolapadból, és a mindennapokban használható román nyelvet tanítani” – mondta Magyari Tivadar. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
A 2013-ban iskolát kezdő diákok 2017-ben lettek ötödikesek, 5–8. osztályban ekkor vezették be az alternatív románnyelv-oktatást, a funkcionalitásra törekedve. Magyari Tivadar mégis úgy értékeli, hogy a reform felemás, késlekedő, hiszen 12 évre nyúlik ki. 2024-ben fejeződik be, az e szerint tanuló diákok akkor lesznek 12-esek, jelenleg a 8. osztályt fejezik be, és a képességvizsgára készülnek.
A szociológus szerint épp ez sarkallta a folyamatot követő szakmai csapatot arra, hogy összesítse a pedagógusok eddigi tapasztalatait, hiszen a 9–12. osztály számára ezután kezdik el kidolgozni az alternatív tantervet, tankönyvet. Elmondta, a kezdetektől egy 300–400 pedagógust tömörítő panelcsoport révén követik a reform eredményességét, akiket legutóbb idén tavasszal kérdeztek eddigi tapasztalataikról.
Az alternatív románnyelv-oktatással szembeni elsődleges elvárás a román nyelv tanulásának, tanításának a megkönnyebbítése volt mind a tanulók és szüleik, mind a pedagógusok részéről. Ezzel elégedettek az oktatók, hiszen bár késve jelentek meg a tankönyvek, folyamatos tankönyvmizéria kísérte a folyamatot, mind a pedagógusok, mind a diákok, szülők
„Összességében jónak látják a változásokat a pedagógusok. Bár kritikák is elhangzanak, a tanítás-tanulás szintjén jó a visszajelzés” – mondta Magyari Tivadar. A reformmal szemben támasztott másik elvárás a az iskolai teljesítmény javulása volt románból, valamint az országos vizsgákon, a képességvizsgán és érettségin. Utóbbiról csak jövőre lesznek eredményeink, hiszen az idei 8. osztályosok lesznek azok, akik az új tanterv-tankönyv alapján tanult románnyelv-tudásukat kell kipróbálják. Ráadásul egy, a román társaiktól eltérő próbán, hiszen időközben a jogszabályok ezt is lehetővé tették, mondta Magyari Tivadar.
A szociológus szerint a románnyelv-tanítás reformja épp a harmadik, legfontosabb elvárás szintjén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: abban, hogy megoldja a magyar gyermekek román nyelven való boldogulását a mindennapi élethelyzetekben. Ezzel kapcsoltban fogalmazódik meg a legtöbb aggály a pedagógusok részéről, akik szerint a kudarc okai a reform mikéntjében és magában az iskolarendszerben is keresendők.
– magyarázta az RMDSZ oktatási ügyvezető elnökhelyettese. Rámutatott, bár a román nyelv oktatása terén ma már nem olyan nagy a szakadék az elemi és a középiskola alsó tagozata között, mint régen, a képi szövegértéshez szokott friss ötödikesek ma is nehezen birkóznak meg a bonyolultabb kifejezésekkel. Arról is vita folyik, hogy egy ötödikes magyar gyereknek milyen alapszókincse kell hogy legyen románból. Számos vélemény, tanulmány van erről, amit egy következő reform kapcsán figyelembe lehetne venni, mondta az illetékes. Például arra is kiterjednek, hogy előbb a „cer” szót tanulja meg a gyerek, és utána jön a „văzduh”, a „tufă” után a „tufiș”.
Az oktatási szakpolitikus, társadalomkutató szerint bár a pedagógusok jónak tartják a reformot, kifogásolják, hogy elmaradt a kísérleti fázis, nem volt tesztcsoport. Ahogy arra is sok a panasz, hogy a szakértőket legtöbbször magukra hagyta a minisztérium.
Fotó: Kristó Róbert
Az iskolának a román nyelv oktatásában betöltött szerepéről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik úgy vélik, hogy az iskolának elég nagy szerepe lehetne ebben, de egyedül nem képes rá, ha az iskolán kívül nincs meg a „spontán átlépés” az egyik nyelvből a másikba. Mások szerint az iskola szerepe csak másodlagos, ha a gyerekek nem érintkeznek román társaikkal, nehezen tudja őket felzárkóztatni. De a szociológus szerint
Többnyire „betanul” bizonyos beszédhelyzeteket, 2–3. osztályban sem tud kommunikálni. „Óvatos megfogalmazásban: nehezen tanítható a román olyan magyar gyerekek számára, akiknek semmi kapcsoltuk nincs a román közeggel. Éppenséggel tanítható, de egy nagyon távoli, egzotikus nyelvként” – mutatott rá a szociológus.
Következtetésként elmondta, a körülmények, a problémás oktatási rendszer és az állandó tankönyvmizéria ellenére a pedagógusok jó munkát végeztek a román nyelv alternatív oktatása terén. Azonban komoly aggályokat fogalmaznak meg annak kapcsán, hogy áttörést hoz-e ez a reform az iskolai eredmények, illetve országos vizsgák szintjén, valamint a mindennapi románnyelv-tudásban.
Az ezzel kapcsolatos aggályok földrajzi helytől függően eltérően jelentkeznek, és abban is különbségek vannak, hogy a szülők hogyan élik meg ezeket. Bizonyos vidékeken kevésbé tudatosítják, a Székelyföldön, a nyárádmenti falvakban inkább iskolai problémának tekintik: a gyereknek rossz jegyei vannak, megbukik, nem sikerül az érettségije románból. A vegyes lakosságú nagyvárosokban, Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben inkább annak felismeréseként jelentkezik, hogy a gyerek nem boldogul románul, nem képes helytállni a mindennapi helyzetekben, és erre úgy tűnik, az alternatív románnyelv-oktatás sem nyújt megoldást. Az „ijedség” többnyire 5–6. osztályban jelentkezik, hatására a szülők elkezdik magánórákra, alternatív nyelv-
órákra járatni csemetéiket, igaz, a többség még mindig inkább a gyenge románeredményektől félve, mint gyereke jövőjét, román környezetben való boldogulását tartva szem előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Szombaton is több mint 130-an dolgoznak a parajdi sóbányánál a hét eleje tartó vízszivárgások megállításán.
Aki földúlta dédapáink sírjait, aki támadja a székely és a magyar zászlót, az anyanyelvhasználatot, iskoláinkat, az nem a mi emberünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke szombaton, a szélsőségesen nacionalista George Simion államfőjelöltre utalva.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
A kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) automatizálási és számítástechnika kara két eseménnyel várja szombaton a középiskolás diákokat és szüleiket: matematika felvételi szimulálásával, valamint nyílt nappal.
Országos tüntetéssorozatot szervez május 9-én, este a Declic szervezet a szélsőségesek hatalomátvétele ellen. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Brassóban várják a résztvevőket.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás