Markológép kupájában az elaltatott disznók: idén eddig országszerte 87 ezer állatot semmisítettek meg
Fotó: Agerpres
Egyre több gazda panaszkodik arra, hogy az állategészségügyi hatóság nagy késéssel és tűzoltómunkában próbálja felszámolni az afrikai sertéspestis terjedését. Három Bihar megyei településen a napokban teljesen megsemmisítették a falu disznóállományát, egyetlen sertés sem menekült meg. Lapunknak nyilatkozó gazdák és szakemberek szerint teljes a káosz.
2018. augusztus 16., 09:142018. augusztus 16., 09:14
A többségében magyar Érolaszi, Albis és a vegyes lakosságú Vedresábrány lakói néhány napja arra ébredtek, hogy a faluba vezető utakat rendőrök lepték el, és minden be- és kilépő kocsit tüzetesen ellenőriztek.
Érolasziban 11 háztáji gazdaságban mutatták ki az elmúlt hónapban a sertéspestist, ezért már több gazdaságban is járt az állategészségügyi kommandó, a falu lakosságát most mégis váratlanul érte, hogy egyik napról a másikra a település összes sertését – mintegy háromszáz disznót – ítéltek halálra. Barta Béla gazdálkodó lapunknak elmondta, hogy nemrég elhullt egy 300 kilós kocája, és 11 süldőjét semmisítették meg a hatóságok.
– fogalmazott a sertéstartó, aki nem a munkáját végző helyi állategészségügyi személyzetre, illetve a Nagyváradról érkező szakemberekre és rendőrökre haragszik, hanem arra a romániai rendszerre, amely semmit nem tett eddig a sertéspestis terjedésének megakadályozásáért. Barta szerint legalább fél éve lehetett tudni, hogy a tőlük nem messze fekvő Szatmár megyében felütötte fejét a vész, de a két megye hatósága alig törődött ezzel, nem láttak semmiféle átfogó intézkedést.
„Mindenki tudta, hogy környékünkön beteg vaddisznók kószálnak, de ezek kilövéséről nem hallottam. A hatóság úgy döntött, hogy az érolaszi tehéncsorda egy hétig nem mehetett ki a legelőre, hogy ne hurcolja be a faluba a vaddisznók által terjesztett kórt, de közben nem lőtték ki a vaddisznókat, és sem a legelőt, illetve az erdőt sem fertőtlenítették repülőből vagy más módon” – panaszkodik az érolaszi gazda.
Fotó: Pixabay.com
Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke azzal vádolja a Bihar megyei, illetve a romániai állategészségügyi hatóságokat, hogy nem tudják érdemben kezelni a sertéspestis megállítását. „Egy évvel ezelőtt jelent meg térségünkben a vész, és azóta nem történt átfogó intézkedéscsomag. Most, amikor a hatóságok körmére égett a gyertya, megdöbbenten tapasztalják, hogy a megyében már 26 gócpontot tartanak nyílván” – magyarázza a helyi gazdaszervezet vezetője.
Csomortányi a magyarországi hatóságok figyelmeztetését hangsúlyozza, akik már tavaly jelezték, hogy beteg vaddisznók vannak a térségben, ennek ellenére az erdélyi, a partiumi részen a vadásztársaságok a mai napig nem kezdték el a környező erdőkben fellelhető beteg vadak felderítését és kilövését. Csomortányi szerint jól látható, hogy a hatóság nem tudja kezelni a helyzetet: nem megelőzéssel, hanem kárrendezéssel foglalkozik, és ez utóbbit is olyan módon, ami a gazdák körében felháborodást kelt.
– magyarázza lapunknak Csomortányi István, aki szerint a megyében teljes a káosz és a tanácstalanság. Sok faluban disznótartásból élnek meg a gazdák, és senki nem tudja, mi lesz az ágazat sorsa, mikor telepíthetik újra a kifertőtlenített gazdaságokba az állatállományt. Szakemberek szerint próbatelepítések lesznek falunként két-három gazdaságban, és ha az utólagos laborvizsgálatok jók lesznek – azaz eltűnik a településről az afrikai sertéspestis vírusa –, akkor engedélyt kap a teljes faluközösség az újbóli disznótartásra, de ez akár több hónapot is igénybe vehet. Egyelőre még az is bizonytalan, hogy a megsemmisített sertésekért mikor jutnak kártérítéshez a pórul járt sertéstartók.
Januárban, a Szatmár megyei Mikolában megjelent sertéspestisgóc végleges felszámolásáról a napokban nyilatkozott az országos állategészségügyi hatóság vezetője, miután a községből, és az azt övező biztonsági zónából 1780 laboratóriumi vizsgálatot végeztek, és egyetlen esetben sem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, így az országban 7 hónap elteltével ez az első gócpont, ahol sikerült a kórokozót felszámolni. Szerdáig országosan 645 fertőzési gócot tartott nyílván az állategészségügyi hatóság. Jó hír, hogy a nyolc fertőzött megye – Szatmár, Bihar, Szilágy, Brăila, Konstanca, Galac, Ialomiţa és Tulcea – nem bővült újabb megyékkel, tehát a hatóságok egyelőre ezekre a régiókra szorították vissza a fertőzést.
A Rador hírügynökség munkatársának nyilatkozó zálnoki román gazdák arról beszéltek, hogy a falu határát ellepték a vaddisznók, nagy kárt okoznak a kukorica, burgonya és egyéb haszonnövényekben, a legelőkön és kaszálókon, de a túlságosan elszaporodott vadállomány már az emberek portájára is bemerészkedik. A szilágysági falu lakói attól tartanak, hogy a hatóságok és a helyi vadásztársaság közömbössége miatt hamarosan itt is felüti fejét a sertéspestis, ami a szilágysági gazdáknál is hatalmas károkat fog okozni. A Szilágyságban már hetekkel ezelőtt bezárták az állatvásárokat, a magángazdák sem élő állatot, sem húst nem adhatnak el.
Amint arról lapunk korábban beszámolt, Petre Daea mezőgazdasági miniszter rendelete szerint a sertéspestissel fertőzött településeken a beteg állatokkal – a házi vagy vaddisznóval – érintkezett terményeket meg kell semmisíteni.
A szakminisztérium friss közleménye pontosításokat tartalmaz. A közleményben a mezőgazdasági miniszter így fogalmaz: „Ha valaki erdőben vagy mezőgazdasági területen döglött vaddisznót talál, az adott helyet és annak környékét kell fertőtleníteni, a rendelet ilyen esetekre vonatkozik.” A közlemény szerint nem kell sem elégetni, sem más módon megsemmisíteni egyetlen határrész terményét sem.
Az élő állatok és a disznóhúsból származó készítmények forgalmának szigorú ellenőrzésével lehet megállítani a sertéspestis további terjedését. Sikó Barabási Sándor háromszéki állatorvos szerint nem kell attól tartani, hogy betiltanák a sertés háztáji tartását.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!