Egy másik jelentős problémaforrás a gyakori esőzés, illetve a nagy mennyiségű csapadék rövid idő alatti lecsapódása. A nedves, párás környezet ideális a gombák szaporodásához és megélhetéséhez, ezek veszélyt jelentenek a szőlőre. Az utóbbi években érezhető volt a gyakori esőzés negatív hatása, bár a megfelelő időben elvégzett szakszerű védekezés mindig megteszi a hatását” – részletezte a szakember.

Az utóbbi évek viszontagságos időjárása változtatásokra kényszerítette a termesztőket. Fehér Gyula szerint a mezőgazdaságban elengedhetetlen az évről évre történő fejlesztés, annak érdekében, hogy versenyképes legyen a termelés. „Ezek a korszerűsítések szükségesek, mindig nagy befektetéssel járnak, melyek sokszor csak több év munkája után térülnek meg; gondolok itt egy modern gabonaszárító berendezésre, vagy egy korszerű, hűtőházra mely különböző gyümölcsféléket tárolására alkalmas – részletezte a szatmárhegyi agrármérnök. – Itthon, a saját gazdaságunkban sajnos ezek a lehetőségek még nem elérhetőek, ezért a legtöbb gyümölcsfélénket megpróbáljuk már feldolgozott formában értékesíteni. Például szilvalekvár, különféle aszalványok, natúr almalé formájábban. Az egyes gabonaféléket és az olajnövényeket az állattartásban hasznosítjuk. Összesítve elmondható, hogy nagy figyelemmel, kellő tapasztalattal és egy kis szerencsével ezek a bizonytalan időjárási viszonyok is kiküszöbölhetők.”

Fontos tényezőként a trágyázást említi, ami tápanyagot és ásványokat juttat a szőlőtőkébe. „Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségesen és jó erőben tartsuk az ültetvényt” – tette hozzá a szatmári szakember.

Késik a szatmári eper

Incze Lajos, Halmi polgármestere arra panaszkodott, hogy a hideg miatt az eper is késni fog, a palánta még nem tud dolgozni. A községben sok termesztőnek a fátyolfóliázás a bevett módszere, ami segíthet abban, hogy tíz vagy tizenkét nappal korábban lehessen termés. Arra a kérdésre, hogy milyen támogatásnak örvendenek a mezőgazdaságban dolgozók, úgy fogalmazott:

Megyeszinten az első ilyen társulás az epertermesztők körében történt. Huszonöt-harminc ember összegyűlt, ám a különböző vélemények miatt ez nem működött.

Fehér Gyula is úgy érzi, hogy a támogatások csak hírből érték el a mezőgazdaságban dolgozókat: ezek elvesznek a bürokrácia útvesztőjében. Hozzátette, hogy sokszor a mezőgazdaságot csak kampánybeszédekben veszik komolyan, és „elvész” a négyéves munka során. Tapasztalatai szerint a belföldi pályázati lehetőségek vagy támogatások csak kis százaléka jut el a rászoruló kisgazdákhoz, és általában a nagy multik leányvállalatai gyarapodnak belőle. Viszont létezik egy európai uniós pályázati és támogatási rendszer is, amely minden évben segíti a gazdákat, és igyekszik életben tartani az ágazatot.