A Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklat2016-ban. Újabb találkozóra készülnek
Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház
Második alkalommal szervezik meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát: Brassóban, Tatrangon, Zajzonban, Bácsfaluban tartanak rendezvényeket június 29. és július 2. között. A főszervező, Koszta István evangélikus püspökhelyettes, brassói lelkész beszélt az esemény jelentőségéről a Krónikának.
2023. június 26., 07:592023. június 26., 07:59
2023. június 26., 08:002023. június 26., 08:00
A barcasági és a dél-erdélyi szórványban élő magyarság számára fontosak azok az identitást meghatározó közösségi alkalmak, amelyek a keresztyén- és a magyar öntudat megerősítését, a hagyományok és gyökerek értékelését és újraértelmezését, az összetartozástudatunk erősítését szolgálják – olvasható a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház által szervezendő Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatának felhívásában.
Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház
Az idei, második rendezvénysorozatot a
az első zarándoklatra 2016-ban került sor. A főszervező, Koszta István evangélikus püspökhelyettes, brassói lelkész a Krónika megkeresésére elmondta, bár az elmúlt években nem tarthatták meg a zarándoklatot, de az életet nem lehet bezárni, az igazi kapcsolatokat nem lehet megszakítani, a közösségi igény pedig igenis él nap mint nap a gyülekezetekben, a lelkészek körében.
Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház
A Barcaságban a lakosság alig 15 százaléka magyar
Brassó és vidéke összlakosságának kb. 70-80 évvel ezelőtt 40-45 százaléka volt magyar, magyar anyanyelvű, mára ez az arány 15 százalék alá csökkent, betudhatóan a nagyarányú román betelepítési politikának. Ma is nagy feladatunk, megtartani, erősíteni ezt a népességet” – mondta a püspökhelyettes.
Kifejtette, ez a vidék a Székelyföld és a tömbromán Dél-Erdély közötti etnikai határvonalon helyezkedik el, kitéve egy fokozott és tudatos évszázados asszimilációnak és a magyarság megléte, megmaradása, sőt számbeli, szellemi, anyagi gyarapodása azon is múlik, hogy a közösség életét szervező, szolgáló építő egyházak, oktatási intézmények, politikai képviselet, egyéb szerveződések milyen minőségű munkát végeznek, milyen intenzitással és mennyire szervezetten.
Koszta István, a a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspökhelyettese, brassói lelkész a június végén-július elején tartandó zarándoklat főszervezője
Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház
Koszta István azt is elmondta, hogy a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozó hívek többsége a Barcaságban él, vagy a Barcaságból származik, csángó magyar eredetű.
Identitásőrzés a szórványban sötét korszakokban is
„Egyházunk jelenléte markánsan meghatározta és ma is meghatározza a barcasági lét mindennapjait. Feladatának tekinti a gyülekezetépítést, közösségszervezést, ennek keretében a vallási és kulturális értékek népszerűsítését. Nemzeti és vallási értékeink megőrzése mindig is fontos részét képezték hivatásának. A trianoni tragédia sem törte meg egyházunk, népünk alkotókészségét – száz év távlatából is azt látjuk, hogy az élet győzedelmeskedett” – fogalmazott Koszta István.
Mint mondta, küzdelmek és hosszú, sokszor végtelennek látszó, de következetes munka nyomán sikerült létrehozni a nagy-romániai önálló Evangélikus Egyházat: így kezdődött az erdélyi magyar evangélikusság önálló, kínkeserves zarándoklata Nagy-Romániában.
2016. június 30. – július 2. között tartottuk meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Reformációi Zarándoklatát első ízben, a találkozó a szórványban élő magyar közösségeink identitását meghatározó és megerősítő, az összetartozás érzését tápláló, a gyökerek és hagyományok értékelését és újraértelmezését formáló alkalom volt” – mutatott rá Koszta István. Hozzátette, a találkozó elsődleges célja a dél-erdélyi csángó magyar szórványközösségek megerősítése és identitásának formálása volt, ugyanakkor
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspöke a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatán 2016-ban
Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház
Sikeres rendezvény volt, több mint 2500 résztvevővel, a találkozó nagy hatással volt a barcasági magyar közösségre.
Újra becsülete lett a csángó viseletnek
Koszta István arról is beszélt, hogy a találkozónak köszönhetően többek között a csángó ruhának ismét nagy becsülete lett, előkerültek a szőttesek a ládafiából és felkerültek a családi asztalokra, elkezdődött egy értékmegőrző visszarendeződés, amely az ősi hagyatékot előásta. „Előkerültek a csűrökben kallódó szövőszékek és elkezdődött a szövés, az értékmentés.
– fogalmazott a püspökhelyettes.
Annak fontosságát emelte ki, hogy felismerik, hogy Isten úton levő népe, és együtt erősek. „Bátorítjuk, gyámolítjuk egymást ezen az úton, tudatosul bennünk, hogy összetartozunk! Ebben és az ilyenszerű élethelyzetben lélegzik a közösségünk. 2020. július 2-5. között került volna megszervezésre a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata, de sajnos a koronavírus okozta járvány miatt a rendezvény elmaradt. Elmaradt a találkozás élményeiből fakadó lelki töltekezés. Pedig szórványban kihangsúlyozottan fontos a személyes találkozás, amit nem lehet virtuálisan pótolni, hiszen az online tér, a szintetikus, mesterséges „valóság” nem helyettesítheti az életet, a megélt közösségi létezést, a személyes jelenlétet, a kézfogást, az ölelést” – mutatott rá a püspökhelyettes.
A barcasági csángó magyarok találkozójának köszönhetően a csángó ruhának ismét nagy becsülete lett, előkerültek a szőttesek a ládafiából
Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház
Mint mondta, ezért, Isten segítségében bízva 2023-ban sem tesznek le tervükről és június 29. és július 2. között az adott lehetőségek szerint megszervezik ezt a fontos találkozót. „Elengedhetetlen tehát az erős újrakezdés egyházunk életében. Ki kell lépnünk az online térből az valós életbe.
Ebben a közösségben, a mi nagy családunkban szeretnénk gyümölcsöztetni az előző találkozó emlékét és lelkületét” – fogalmazott. Hozzátette, szeretnék, ha ez a rendezvény gyülekezeteik tagjait újból megszólítaná, összegyűjtené. „Jó lenne, ha a pürkereci templomhegy zarándokhellyé válna, ahonnan minden ember az összetartozás hitében megerősödve, térjen haza. Erős vár a mi Istenünk!” – fogalmazott a püspökhelyettes.
Brassó, Tatrang, Pürkerec, Zajzon
A zarándoklat június 29-én a Brassó megyei Bácsfaluban kezdődik. A Hazatérés versus elvándorlás a népszámlálási statisztikák tükrében című kerekasztal-beszélgetésen jelen lesz Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Markó Attila politikus, valamint Gál József vállalkozó az Amerikai Egyesült Államokból, házigazda Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Tatrangon az evangélikus templomban tartanak áhítatot, majd néprajzi előadás, kiállítás, táncház szerepel a programban.
Július 1-én, a zarándoklat keretében a résztvevők ellátogatnak a pürkereci templomhegyhez, ahol istentiszteletet tartanak, igét hirdet Adorjáni Dezső Zoltán püspök, beszédet mond Kövér László házelnök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, valamint Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke. Tartanak szabadtéri sokadalmat vásárral, hagyományos termékek bemutatásával. Július 2-án a Brassó megyei Zajzonban istentiszteletet tartanak, újraszentelik a felújított istenházát. A részletes program az eseményről a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Facebook-oldalán található.
A Hagyományok Háza könyvcsomagjával és egy magánadománnyal gazdagodott az apácai Apáczai Csere János Általános Iskola, valamint a Keresztvári Általános Iskola könyvtára. Az ajándékot az intézmény munkatársa adta át.
Kisgyerekektől a kamaszokig minden korosztályt megszólító tartalmas programokat kínál november 7–11. között a Barcasági Gyermekfesztivál Brassóban és a környező falvakban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!