2007. december 06., 00:002007. december 06., 00:00
A jogszabálytervezet a 2005/148-as sürgősségi kormányrendeletet módosítaná, amely a gyermeknevelési támogatásról rendelkezik. A változás abban állna, hogy a kismamák választhatnak, hogy a jelenleg is hatályos havi 600 lej gyest plusz 200 lej gyermekpénzt kapnak, vagy a szülés előtti évi átlagfizetésük 85 százalékát kérik gyesként.
„Képviselő- és szenátortársaimmal arra gondoltunk, nem etikus, hogy az egyetemet végzett, szülés előtt jól kereső nők is csupán a 600 lejes gyest kapják. A jogszabály a jelenlegi formájában diszkriminatív a jól keresőkre nézve, hiszen ők jóval nagyobb öszszeggel járultak hozzá a költségvetéshez is” – indokolta a Krónikának a tervezett változtatás szükségességét Szabó Ilona RMDSZ-es szenátor, a tervezet egyik kezdeményezője. Mint hangsúlyozta, a büdzsét nem érintené oly nagy mértékben ez a módosítás, mint azt sokan hangoztatják, mivel a karriert építő nők nem ülnének otthon két évig, hisz az akár végzetes is lehetne pályafutásukra nézve. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy több érintettel is tárgyalt erről a témáról, és valamennyi sikeres, jól kereső nő ekképpen nyilatkozott. Szabó Ilona szerint a rendelkezés mindenképp megnövelné a gyermekvállalási kedvet az értelmiségiek körében.
A törvénytervezetről előbb a szenátusnak, majd a képviselőháznak kell döntenie. Az RMDSZ-es szenátor bizakodó. „Mivel szinte valamennyi parlamenti párt tagjai aláírták a tervezetet, nagy a valószínűsége annak, hogy átmenjen” – fogalmazott. A tervezetet különben a nemzeti kezdeményezés párti (PIN) Lavinia Şandru, a szociáldemokrata (PSD) Daciana Sârbu és Ecaterina Andronescu, a nagy-romániás (PRM) Olguţa Vasilescu és az RMDSZ-es Szabó Ilona kezdeményezte. Beadványukhoz 22 581 lakossági támogató aláírást tartalmazó iratcsomót is mellékeltek.
Miniszteri ellenszegülés
Paul Păcuraru munkaügyi, család- és esélyegyenlőségi miniszter azonban éppen a módosítást tartja diszkriminatívnak. A tárcavezető szerint valamennyi nőt egyenlő mértékben kell támogatni. „Amúgy is diszkrimináljuk azokat a nőket, akik a gyermekvállalás előtt nem dolgoztak, hisz ők semmiféle segélyben nem részesülnek. A tervezet elfogadásával egy második diszkriminációt is bevezetnénk” – vélekedett a nemzeti liberális párti Păcuraru.
Mint emlékeztetett, a bírók és ügyészek kérték először, hogy átlagfizetésük 85 százalékát kaphassák gyesként. „A hazai bírók és ügyészek havi 5–7 ezer lejes fizetést visznek haza. Ez pedig azt jelenti, hogy 4–5 ezer lejes gyermeknevelési segélyben részesülnének. Ez azért szerintem túlzás” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.
A kismamák egyetértenek
Nem így látják azonban a kérdést a kismamák. A Krónika által megszólított anyák egyértelműen pozitív intézkedésnek nevezték, hogy a jól kereső kismamák megkaphatnák éves átlagfizetésük 85 százalékát. „Ha nagyobb összeggel járulsz hozzá a költségvetéshez, logikus, hogy többet kapj. A jelenleg hatályos rendelkezés nem is annyira a kismamák, mint a gyermekek számára diszkriminatív. Hiszen a gazdagabb családban született gyermek is megérdemli, hogy élete első két évében az édesanyja, és ne egy dada legyen mellette. Az értelmiségi anyák igen keveset ülnek otthon, sietnek vissza dolgozni, anyagi megfontolásból és a karrierjük szempontjából egyaránt” – fejtette ki lapunknak L. É., aki kislánya egyéves születésnapja előtt visszatért dolgozni. Hasonlóképpen vélekedett a gyermeknevelési szabadságon levő B. M. is. Mint hangsúlyozta, egyetért a kezdeményezéssel, amelyet liberális módosításnak tart. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a törvénytervezet elfogadásával azoknak a kismamáknak is lehetőségük nyílna több időt tölteni gyermekükkel, akik a jelenlegi törvénykezés miatt visszatérnek munkahelyükre.
Mindkét édesanya arról számolt be, legkevesebb 300 lejt költenek havonta a gyermekre. Csak a pelenka és a törlőkendők havi 100–150 lejbe kerülnek, ha pedig a gyermeket nem anyatejjel, hanem tápszerrel táplálják, akkor arra is hasonló összeget kell fordítani. Továbbá a babaruhák és más, nélkülözhetetlen kellékek is igen sokba kerülnek – ecsetelték.
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.