A szabadkőművesek múzeuma a Rulikowski úti egykori páholyházban kapna helyet
Fotó: Oradea.ro
A szakmát is be kellene vonni a nagyváradi múzeumalapítási projektekbe, vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Ugyanakkor örvendetesnek tartják, hogy több évtized mellőzés után a városvezetés épít a kultúrára.
2017. augusztus 05., 19:112017. augusztus 05., 19:11
Örvendetesnek tartják a lapunk által megkérdezett szakemberek, hogy több évtized mellőzés után a nagyváradi városvezetés ismét fejleszti a város kulturális életét.
„Nem kértek segítséget, amióta nem vagyok önkormányzati képviselő, nem vonnak be az ilyen munkába” – mondta a Krónikának Fleisz János helytörténész, amikor arról kérdeztük, kérte-e a szakma segítségét a városvezetés. Pedig a szakmai háttér fontos lenne, vélte, hiszen az önkormányzat „nagy fába vágja a fejszét”, ugyanis nem elterjedt múzeumtípusról van szó.
„Másrészt örvendetes, mert Nagyváradnak nagyon sok értéke van. Mindenképp szemléletváltást látok abban, hogy végre megpróbálják a város bizonyos részeit, értékeit kiemelni és megismertetni nemcsak a lakossággal, hanem a turistákkal is” – összegzett a történész.
Bár régóta várt pozitív kezdeményezésekről van szó, Fleisz szerint
„Más hasonló múzeumokkal kellene felvenni a kapcsolatot, ezekből sok van Európában. Történészként azt mondom, ilyen esetekben egyeztetni kellene a nemzetközi szakmával is” – tette hozzá.
Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója szintén értékeli a kezdeményezést, de ő sem tud arról, hogy az önkormányzat egyeztetett volna a szakmával. Emlékeztetett, Nagyvárad a 20. század elején kultúrközpont volt, de az Atelier 35 képzőművészeti csoportosulás vagy a Familia lap révén a 70-es években is pezsgő irodalmi, művészeti élet volt itt.
Utána azonban abbamaradt a kultúra fejlesztése, alig volt galéria a városban és a Körösvidéki Múzeum elköltöztetése is évekig elhúzódott.
– mondta a képzőművész.
A városvezetés múzeumalapítási terveiről kifejtette, még „ködösek”, a legalapvetőbb információkat sem tudni. „Azt sem tudom, kik azok, akik ezt az egészet eldöntik, kik fognak foglalkozni vele a jövőben. Jó lenne, ha szakembereket is bevonnának, akiknek a tudása, szakmai presztízse is megvan hozzá” – jelentette ki a múzeumigazgató.
Szerinte elsősorban a szabadkőművesség múzeuma kapcsán merül fel sok kérdőjel,
és van-e egyáltalán kiállítási anyag, van-e ahonnan „előszedni” a titkos társaság által használt ruházatot, tárgyakat.
Ilie Bolojan polgármester július végén mutatta be a Teleki (Primăriei) utcai Aachvas Rein-zsinagógának a felújítására vonatkozó terveket, melyben a nagyváradi zsidóság múzeumát rendeznék be. A testület havi ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó műszaki-gazdasági mutatókat, melyek szerint
A kétszakaszos projekt keretében kívül-belül felújítják az egy időben gyümölcsraktárként használt szakrális épületet, majd múzeumi térré alakítják azt.
„A tervünk, hogy október 9-ére, a holokauszt emléknapjára megnyissuk a zsidóság múzeumát” – jelentette ki Bolojan, aki szerint a munkában nagy szerepe lesz a helyi zsidó hitközségnek, de külföldi múzeumok segítségét is kérik. Ennek kialakításához egyébként a Körösvidéki Múzeum is felajánlotta a segítségét, de a polgármester azt üzente a közgyűjteményt fenntartó Bihar Megyei Tanács elnökének, Pásztor Sándornak, hogy a városvezetés önállóan szeretné lebonyolítani a projektet.
A városvezetés múlt hónap végén írta alá a szerződést a nagyváradi szabadkőművesség múzeumának a kialakítására is, melyet a Rulikowski úti (Armatei Române) egykori páholyházban hoznak létre. A több mint 400 négyzetméteres, egyszintes épületet uniós alapokból újítják fel, a beruházás értéke mintegy 5,5 millió lej.
A kivitelezőnek 30 hónap áll a rendelkezésére, így
mely a városvezetés szerint egyben Közép-Európa egyetlen szabadkőműves-múzeuma lenne.
Nagyvárad az egyik legnagyobb zsidó közösséggel rendelkező város volt, mely a két világháború között 20 ezer fős volt, a város gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését is a gazdag zsidó kereskedőknek, bankároknak köszönhette.
A város zsidóságának és a szabadkőműves-páholyoknak a története nem teljesen elválasztható egymástól, ugyanis egy időben a magyar László király páholy tagjainak kétharmada zsidó volt.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
szóljon hozzá!