A szabadkőművesek múzeuma a Rulikowski úti egykori páholyházban kapna helyet
Fotó: Oradea.ro
A szakmát is be kellene vonni a nagyváradi múzeumalapítási projektekbe, vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Ugyanakkor örvendetesnek tartják, hogy több évtized mellőzés után a városvezetés épít a kultúrára.
2017. augusztus 05., 19:112017. augusztus 05., 19:11
Örvendetesnek tartják a lapunk által megkérdezett szakemberek, hogy több évtized mellőzés után a nagyváradi városvezetés ismét fejleszti a város kulturális életét.
„Nem kértek segítséget, amióta nem vagyok önkormányzati képviselő, nem vonnak be az ilyen munkába” – mondta a Krónikának Fleisz János helytörténész, amikor arról kérdeztük, kérte-e a szakma segítségét a városvezetés. Pedig a szakmai háttér fontos lenne, vélte, hiszen az önkormányzat „nagy fába vágja a fejszét”, ugyanis nem elterjedt múzeumtípusról van szó.
„Másrészt örvendetes, mert Nagyváradnak nagyon sok értéke van. Mindenképp szemléletváltást látok abban, hogy végre megpróbálják a város bizonyos részeit, értékeit kiemelni és megismertetni nemcsak a lakossággal, hanem a turistákkal is” – összegzett a történész.
Bár régóta várt pozitív kezdeményezésekről van szó, Fleisz szerint
„Más hasonló múzeumokkal kellene felvenni a kapcsolatot, ezekből sok van Európában. Történészként azt mondom, ilyen esetekben egyeztetni kellene a nemzetközi szakmával is” – tette hozzá.
Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója szintén értékeli a kezdeményezést, de ő sem tud arról, hogy az önkormányzat egyeztetett volna a szakmával. Emlékeztetett, Nagyvárad a 20. század elején kultúrközpont volt, de az Atelier 35 képzőművészeti csoportosulás vagy a Familia lap révén a 70-es években is pezsgő irodalmi, művészeti élet volt itt.
Utána azonban abbamaradt a kultúra fejlesztése, alig volt galéria a városban és a Körösvidéki Múzeum elköltöztetése is évekig elhúzódott.
– mondta a képzőművész.
A városvezetés múzeumalapítási terveiről kifejtette, még „ködösek”, a legalapvetőbb információkat sem tudni. „Azt sem tudom, kik azok, akik ezt az egészet eldöntik, kik fognak foglalkozni vele a jövőben. Jó lenne, ha szakembereket is bevonnának, akiknek a tudása, szakmai presztízse is megvan hozzá” – jelentette ki a múzeumigazgató.
Szerinte elsősorban a szabadkőművesség múzeuma kapcsán merül fel sok kérdőjel,
és van-e egyáltalán kiállítási anyag, van-e ahonnan „előszedni” a titkos társaság által használt ruházatot, tárgyakat.
Ilie Bolojan polgármester július végén mutatta be a Teleki (Primăriei) utcai Aachvas Rein-zsinagógának a felújítására vonatkozó terveket, melyben a nagyváradi zsidóság múzeumát rendeznék be. A testület havi ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó műszaki-gazdasági mutatókat, melyek szerint
A kétszakaszos projekt keretében kívül-belül felújítják az egy időben gyümölcsraktárként használt szakrális épületet, majd múzeumi térré alakítják azt.
„A tervünk, hogy október 9-ére, a holokauszt emléknapjára megnyissuk a zsidóság múzeumát” – jelentette ki Bolojan, aki szerint a munkában nagy szerepe lesz a helyi zsidó hitközségnek, de külföldi múzeumok segítségét is kérik. Ennek kialakításához egyébként a Körösvidéki Múzeum is felajánlotta a segítségét, de a polgármester azt üzente a közgyűjteményt fenntartó Bihar Megyei Tanács elnökének, Pásztor Sándornak, hogy a városvezetés önállóan szeretné lebonyolítani a projektet.
A városvezetés múlt hónap végén írta alá a szerződést a nagyváradi szabadkőművesség múzeumának a kialakítására is, melyet a Rulikowski úti (Armatei Române) egykori páholyházban hoznak létre. A több mint 400 négyzetméteres, egyszintes épületet uniós alapokból újítják fel, a beruházás értéke mintegy 5,5 millió lej.
A kivitelezőnek 30 hónap áll a rendelkezésére, így
mely a városvezetés szerint egyben Közép-Európa egyetlen szabadkőműves-múzeuma lenne.
Nagyvárad az egyik legnagyobb zsidó közösséggel rendelkező város volt, mely a két világháború között 20 ezer fős volt, a város gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését is a gazdag zsidó kereskedőknek, bankároknak köszönhette.
A város zsidóságának és a szabadkőműves-páholyoknak a története nem teljesen elválasztható egymástól, ugyanis egy időben a magyar László király páholy tagjainak kétharmada zsidó volt.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
szóljon hozzá!