„Ezek a közösségek védik a nemzet határait: ha őket elvesztjük, a tömb határa válik szórvánnyá, és ezt mindenképpen meg kell előzni” – mondta a helyettes államtitkár. A segítségnyújtás módozatairól szólva rámutatott: az államtitkárság az oktatási és kulturális programokra helyezi a hangsúlyt, mert az identitás továbbörökítésében ezek az intézmények játsszák a legfontosabb szerepet. „Abban kell segíteni a szülőket – például iskolabusz-támogatással –, hogy ne váljon túl nagy teherré számukra anyanyelvű iskolába járatni a gyerekeket” – mondta Répás, rámutatva, nagyra értékeli a Szórvány Alapítvány által végzett szakmai munkát.

„Két évtizeddel ezelőtt még a magyar érdekképviselet sem tudta, hogyan viszonyuljon a szórványhoz” – idézte fel a kezdeteket Bodó Barna, az alapítvány elnöke. Ezért az első időszakban az alapítvány a sajátos szórványgondok vizsgálatával, az idegen közegben élő kisközösségek identitáskérdéseinek tanulmányozásával elméleti síkon foglalkozott, tette hozzá. „Amint világossá vált számukra, hogy a szórványnak elsősorban közösségépítésre van szüksége, a 90-es évek végén elindítottuk az első kohéziós programokat. Kiderült: hasonlóan fontos az identitás megőrzésében a közösségi önbecsülés, amit a szórvány legtöbbször a többségi média és oktatás tükrében él meg: ezért kezdtünk honismerettel foglalkozni, elindítottuk a Régióvilág című lapot, háromnyelvű helytörténeti könyvsorozatot jelentettünk meg” – sorolta Bodó Barna. Elmondta, így állt össze az alapítvány által kidolgozott szórványstratégia, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet is munkaanyagként elfogadott, és amely megalapozta a szórványgondnoki szolgálat elindítását.

„A szórványközösségek nem a probléma, hanem a megoldás részei a nemzeti megmaradás számára, ők azok, akik védelmet nyújtanak az asszimilációs ostrommal szemben” – hangsúlyozta szombaton Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke. Úgy vélte, szükség lenne egy szórványbiztosra, aki a „kormányzati útvesztőben” figyelemmel követheti, hogy az idegen közegben élő, a beolvadásnak leginkább kitett nemzetrészekhez eljusson a megmaradásukhoz szükséges támogatás. „A stratégiaépítésben jól állunk, de a hétköznapi cselekvésekben, intézkedésekben kell többet tennünk, hogy jöjjön létre a szórványgondnoki hálózat, a szórvány támogatási aránya magasabb legyen, mint a tömbben élő magyarságé, a civil központok létrehozása történjen meg, és jöjjön létre egy hálózat, amely a nemzetet körbefogó végvárainkat fűzi fel” – mondta Szili.

Csóti György fideszes képviselő, az autonómia albizottság alelnöke kifejtette: a szórványprogramok fontosak, de önmagukban nem biztosítják, hogy a magyarság szülőföldjén magyarként megmaradjon, ehhez autonómiára van szükség. A szórványban a nemzeti megmaradást a személyi elvű, kulturális autonómia garantálhatja, tette hozzá.

A Szórvány Alapítvány az évforduló alkalmából Pro Minoritate díjjal tüntette ki Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárt, Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét és Kántor Zoltánt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatóját.