A románok szavazatán múlik az egyetlen Görgény-völgyi magyar település önállósága
Húsvét vasárnapján a Görgény völgye egyetlen magyar településének sorsáról döntenek Görgényszentimre lakói. A községet alkotó tíz település lakói arról szavaznak, hogy a valamikor önálló Görgényüvegcsűr visszanyerheti-e 1968-ban elveszített függetlenségét.
A népszavazás kiírását eddig két alkalommal is mereven elutasító önkormányzati képviselők ezúttal szinte egyhangúlag támogatják az RMDSZ-tanácsosok kérését. Kiss Tibor görgényszentimrei alpolgármester szerint most már csak az a kérdés, hogy a többi falu és tanya kevésbé érdekelt románsága elmegy-e szavazni. Bocskai László, az RMDSZ görgényüvegcsűri elnöke történelminek nevezte április tizenhatodikát, húsvét első napját. Nem kis dolog, állítja, hogy a helyi közösség ezen a napon kaphatja vissza a közel negyven esztendővel ezelőtt egyetlen tollvonással elrabolt önállóságát.
A több mint 1800 lelket számláló település leválása a tíz helységet tömörítő Görgényszentimre községről annál is fontosabb, mivel az üvegcsűri magyarság pusztulásra ítélt szigetként élte meg az elmúlt négy évtizedet a román többségű környéken. A magyar nemesek által hajdanán benépesített Görgény völgyében Üvegcsűr ma már az egyetlen színmagyar falunak számít. A település képviselői az évek során hiába kérték a szétválás elengedhetetlen lépésének számító népszavazás kiírását, a görgényszentimrei önkormányzat román nemzetiségű képviselői határozottan elutasították a kérést. „Az RMDSZ 2002-ben, majd rá egy évre is napirendre szerette volna tűzni a referendumot, de román tanácsos kollégáink hallani sem akartak Üvegcsűr leválásáról. Így ki sem írhattuk a népszavazást. Mostanra sok minden változott, ők is belátták, hogy jogunk van a magunk útján haladni” – mondta el az RMDSZ üvegcsűri elnöke. Bocskai László úgy véli, hogy a liberális Laurenþiu Boar polgármester és az önkormányzati képviselők pozitív hozzáállásának köszönhetően végre beteljesülhet a Görgény-völgyi magyarság régi vágya. Az önkormányzat, amelyben mindössze négyen képviselik az RMDSZ-t, egyetlen tartózkodással hozta meg a referendum kiírásáról szóló döntést.
A változás magyarázatai
A három, illetve négy évvel ezelőtti, kudarcba fulladt próbálkozás után a mostani siker mégsem számít teljes meglepetésnek, még akkor sem, ha az RMDSZ kezdeményezését a PRM és a PUNR is támogatta. A 2004-es választások második fordulója előtt mindkét román polgármesterjelölt megígérte: ha az üvegcsűri magyarok rájuk szavaznak, beindítják az önállósodási folyamatot. Másrészt a görgényszentimrei polgármesteri hivatalnak belátható időn belül új községházát kell építenie, mivel a jelenlegi ingatlan visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába.
Kelemen Atilla, a szövetség Maros megyei elnöke lapunknak elmondta, hogy a referendum kiírása fejében az RMDSZ magas rangú tisztségviselői segítségével mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a görgényi önkormányzat új községházat építhessen. A magyar fél ugyanakkor felvilágosította a település elöljáróit, hogy Üvegcsűr önállósodása esetén a megyei tanács átvállalja a Görgényszentimréről a helység végéig vezető 13 kilométeres út feljavítását. „A tízperces utat jelenleg közel háromnegyed óra alatt tesszük meg. Az aszfalt annyira tönkrement, hogy a buszokat indító cégek állandóan azzal fenyegetőznek, hogy felfüggesztik járataikat” – ecsetelte a helyzetet Kiss Tibor alpolgármester. A hegyek közötti Üvegcsűrre vezető egyetlen műút katasztrofális állapota oda vezetett, hogy a jelenlegi községvezetők már azt is eldöntötték, hogy a népszavazás sikere esetén kihelyezett polgármesteri hivatalt nyitnak Üvegcsűrön. Itt hetente egyszer a magyar alpolgármester, a tanácsosok, községházi szakemberek és a rendőrparancsnok tartana fogadóórát.
Minden a jelenléten múlik
Bár a referendum sikeres kimenetele még nagyon sok mindenen múlik, sem Kiss Tibor, sem Bocskai László nem aggódik a görgényüvegcsűriek szavazata miatt. A referendumot azért tűzték húsvét első napjára, mondják, hogy a falu külföldön dolgozó lakói is élhessenek szavazati jogukkal. Az aktív lakosság közel fele az ország más vidékein, Magyarországon vagy még távolabb keresi a kenyerét. Az üvegcsűri szénégetők és kőfaragók messze földön híres szakembernek számítanak.
A szétválással kapcsolatban a helyi románság véleménye megoszlik. Egyesek az önállósodás mellett kardoskodnak, mások attól tartanak, hogy „magyar uralom” alá kerülnek. A többi kilenc település románságát Laurenþiu Boar polgármester és tanácsosai próbálták meggyőzni arról, hogy támogassák az üvegcsűriek szándékát. Az elöljáró mégsem osztja teljes mértékben helyettese derűlátását. Mi több, Marcel Crãciun főkönyvelő tréfásan meg is jegyezte: „Alpolgármester úr, fogadjunk, hogy mi április 16. után is kollégák maradunk!” A román települések falugyűlésein a községgazdák többnyire a „tehermentesítéssel” érveltek, mondván, hogy a szétválás esetén nem a község pénzén kell megjavítani a 13 kilométeres, szinte járhatatlan utat.
Üvegcsűrön egyébként nem csak a faluba vezető úttal van gond. Míg a községközpont gáz-, víz- és szennyvízvezetékkel büszkélkedhet, ide semmi nem jutott. Pedig, emlékeznek az idősebbek, Görgényszentimrén még lámpással világítottak, amikor Üvegcsűr számára László János egykori jegyző és iskolaigazgató áramfejlesztőt szerzett be.
Magára marad
a görgényi magyarság?
Üvegcsűr esetleges leválásával viszont teljesen magára maradhat a községközpont magyarsága, ugyanis a térségben Görgényszentimre az egyetlen település, ahol még élnek magyarok. A legutóbbi népszámláláskor a 1488 román mellett 296-on vallották magukat magyarnak. A falu központjában – az egykori Bornemissza-kastélyon és a Rákóczi-vár romjain kívül – a történelmi egyházak templomai tanúskodnak létükről. Kiss Tibor szerint a görgényszentimrei magyarságnak nagyon össze kell majd szednie magát, ha legalább egy tanácsost be szeretne juttatni a község leendő önkormányzatába. A helybéli Mennyei Sándor viszont nem tartja ilyen tragikusnak a helyzetet. „Valóban nehezebb lesz a helyzetünk, de nem várhatjuk el az üvegcsűriektől, hogy ötvenezer lejért fél napokat ingázzanak Görgényszentimréig. Az itteni kevés magyar eddig is elment szavazni, ezentúl is megteszi. Ha összefogunk, biztosan lesz önkormányzati képviselőnk” – fejtette ki Mennyei, aki jelenleg is tanácsosi tisztséget tölt be. A képviselő úgy látja: még korai a leendő tanács összetételéről beszélni, a görgényi magyarok most azon vannak – ha bizonyos áldozat árán is –, hogy hozzásegítsék az üvegcsűrieket a négy évtizede áhított önállósághoz.
szóljon hozzá!