A kerekasztal-beszélgetés részvevői szerint ahhoz, hogy Románia gyorsan fejlődhessen a következő 20-30 évben, meg kell szüntetni a központi irányítást
Fotó: Gazda Árpád
Derűlátók a regionalizmus térnyerése tekintetében a TEUS – Transilvania Noastră – Erdélyünk – Unser Siebenbürgen regionalista egyesület tagjai. A Tudor Duică által irányított szervezet több prominens tagja a Kolozsvári Magyar Napok keretében fejtette ki véleményét a transzilvanizmusról a hétfő délelőtt tartott pódiumbeszélgetésen. Megállapították: a Kós Károly által elmélyített transzilvanista eszmét egyre több fiatal érzi sajátjának. Szerintük csak Románia régiósítása, a központosított nacionalista állam lebontása biztosítaná az ország gyors fejlődését, és a jólétet az ország polgárai számára. Mint elhangzott: a TEUS nem törekszik kizárólagosságra: abban érdekelt, hogy minél több hasonló regionalista szervezet működjön.
2024. augusztus 19., 17:112024. augusztus 19., 17:11
2024. augusztus 19., 18:382024. augusztus 19., 18:38
A transzilvanizmus terjedő eszméjét hirdette némiképp, hogy a Művészeti Múzeumként működő Bánffy-palota Tonitza-termében mintegy ötvenen voltak kíváncsiak a beszélgetésre, és nehéz lett volna megállapítani, hogy az érdeklődők között a románok vagy a magyarok vannak többen. A transzszilvanizmus történetéről Tudor Duică tartott rövid előadást. Felidézte, a történelem során az erdélyi elitek elsősorban erdélyinek tartották magukat, és csak másodlagosan merült fel az etnikai hovatartozásuk, ez az erdélyiség az osztrák, a magyar vagy a román nacionalizmust ellensúlyozó eszményként máig megmaradt.
A román nacionalizmus azonban a magyarral szemben edződött, és egy idő után már nem transzszilvanizmust akart, hanem csak a románok követeléseit képviselte. Az első világháború után azonban a kisebbségi sorba, és egy ellenségesen viselkedő román állam kötelékébe került magyarok lettek a transzilvanizmus szószólói.
Előzményekként idézte fel a Krónika és a Ziua de Cluj mellékleteként a 2000-es évek elején megjelent Provincia folyóiratot, mely az erdélyiség eszményét hirdette, valamint Sabin Gherman televíziós újságíró nagy hatású: „Elegem van Romániából” című röpiratát.
Horațiu C. Damian történész azért tartja fontosnak a transzszilvanizmust, mert harmonikusan, interetnikus ellentétek nélkül fejlesztené a régiót
Fotó: Gazda Árpád
Elmondta: a TEUS egyesület 2023 tavaszán alakult, hogy újra zászlóra tűzze a regionalizmus eszméjét. Kijelentette, ma már sokkal nagyobb a nyitottság a társadalomban a transzszilvanizmus eszméje iránt, mint 7-8 éve volt, sok erdélyi értelmiségit és vállalkozót sikerült megszólítani.
A mai transzilvanista mozgalomnak a legfontosabb célja a román politikai elit meggyőzése a regionalizmus fontosságáról. Kifejtette: ahhoz, hogy Románia gyorsan fejlődhessen a következő 20-30 évben, meg kell szüntetni a központi irányítást, érvényt kell szerezni a regionalizmus, a szubszidiaritás elvének.
Horațiu C. Damian történész és filozófus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára úgy vélte: Erdély megannyi olyan hagyománnyal rendelkezik, amelyek megismerése, felélesztése ellenállóbbá teszi a régiót a jövő kihívásaival szemben. Ezek között említette: hogy itt a fejedelemség idejében sem volt teljhatalma az uralkodóknak. Fölöttük állt az erdélyi országgyűlés, amelynek a határozataihoz mindenkinek igazodnia kellett. A régióban tehát több évszázados hagyománya van a vezető hatalma korlátozásának. Példaértékűnek tekintette ugyanakkor azt, ahogy a szászok a középkortól megszervezték a közösség oktatását, hogy a befolyásos magyarok értékes könyvtárakat hoztak létre, amilyen a Batthyáneum vagy a Teleki Téka, de azt is, hogy az erdélyi románok saját bankokat működtettek, a zsidók pedig példásan gondját viselték a közösségük tagjainak, kórházakat létesítettek. A történész kitért arra, hogy a Kárpátokon túl hiányoznak ezek a hagyományok.
Azért tartotta fontosnak a transzilvanizmust, mert harmonikusan, interetnikus ellentétek nélkül fejlesztené a régiót, és az itt lakók életminőségét javítaná.
Paul Borde közölte: az erdélyiek méltán lehetnek büszkék régiójukra, mert Erdély mára divatos márkanévvé vált
Fotó: Gazda Árpád
Mind Tudor Duică, mind Horațiu C. Damian hangsúlyozták, hogy a decentralizáció, de még a föderalizmus sem jelentené azt, hogy Erdély elszakad Romániától. Románián belül szeretnének jobb esélyeket biztosítani Erdély felemelkedéséhez. Kifejtették: a gondolat immár a politikába is beszivárog. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sok erdélyi politikusa vallja, de Alin Tișének, a Kolozs megyei önkormányzat nemzeti liberális elnökének, és Vasile Dîncunak, a Szociáldemokrata Párt (PSD) választmányi elnökének a megnyilvánulásaiban is fel-felbukkan.
Lucian Fleser vállalkozó a román statisztikai hivatalos adatokat felhasználva bizonyította, hogy a jelenlegi centralizmus torzulásokat idézett elő a román gazdaságban: míg Bukarest, és a fővárost körülvevő Ilfov megye fejlődése felgyorsult, és felülmúlta az európai átlagot, Románia más régiói leszakadtak. Úgy vélte: ha nem történik meg a régiósítás, a szakadék tovább fog nőni.
Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója (állva) úgy vélte, történelmi szemléletváltásra lenne szükség
Fotó: Gazda Árpád
Az erdélyi identitást erősítő példaként Paul Borde mutatta be a Tășuleasa Social Egyesület Via Transilvanica projektjét. Az egyesület számtalan önkéntes bevonásával mintegy öt év alatt hozott létre egy 1400 kilométeres útvonalat a gyalogos, lovas, vagy kerékpáros turisták számára, mely a bukovinai Putnától a Vaskapu közelében levő Drobeta Turnu Severinig vezet, és minden kilométerköve egy-egy gránittömbből faragott egyedi műalkotás. Hozzátette: jelenleg az útvonal 200 kilométeres Brassó környéki kiterjesztésén dolgoznak, és azt is tervezik, hogy minden érintett település rövid történetét leírják románul, magyarul és más nyelveken is, hogy az útvonalon vándorló turisták jobban megismerhessék a régiót.
Kevésbé volt optimista a regionalizmus eszme győzelmi esélyei tekintetében Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója. A történész hozzászólásában azokról a nehézségekről beszélt, amelyekkel az új eszmék hirdetői szembetalálják magukat. Úgy vélte, a történelmi szemléletváltásra lenne szükség, de a történelmi kutatás finanszírozását továbbra is a nacionalista centralizmus képviselői tartják a kezükben.
Tudor Duică szerint a transzszilvanizmusnak közelítenie kell egymáshoz a nemzeteket
Fotó: Gazda Árpád
Az eseményre Románia régióinak a zászlaival, Kolozsvár hagyományos, régi címerével, díszítették ki a termet, a végén pedig Erdély címerét ábrázoló, a Via Transilvanica túraútvonalat reklámozó, vagy az erdélyi régiót jelképező TS feliratú, autóra ragasztható matricákat kaphattak a résztvevők. A közismert Erdély-zászló és székely zászló mellett először vehettük szemügyre Bánság zászlaját, mely élénkzöld alapon fehér kereszt. A pódiumbeszélgetésről családi okok miatt az utolsó pillanatban távol maradt a magyar résztvevő: Bakk Miklós politológus, így az elsősorban a TEUS egyesület által vallott transzilvanizmus-eszményről szólt.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Magyarország kormánya fontosnak tartja megmutatni Székelyföld vallásturisztikai helyszíneit, és anyagi forrásokkal is támogatja ezt, ezért pénteken, egy nappal a csíksomlyói búcsú előtt itt indítják el a Peregrinus.hu vallásturisztikai platformot.
szóljon hozzá!