Hiába keresik. Sok drága, súlyos betegségek gyógyítása esetén nélkülözhetetlen orvosság hiányzik a patikákból
Fotó: Jakab Mónika
A szokásosnál is súlyosabb, bő évtizede nem látott gyógyszerválságot emlegetnek az ágazat romániai képviselői, akik szerint az állam rengeteget késik az ártámogatott orvosságok kifizetésével, ezért a nagy adósságokat felhalmozó patikáknak már nem szállítanak a forgalmazók, a súlyos, krónikus, ritka betegségekben szenvedő páciensek pedig nem jutnak hozzá a teljes áron nagyon drága, bizonyos esetekben életmentő gyógyszereikhez. A kormány gyorssegélye messze nem elég az eleve utólagos toldozásokra-foldozásokra építő rendszer kikezelésére, ez pedig csak az életet veszélyeztető feketepiacnak kedvez. Eközben a romániai betegeket az is sújtja, hogy az új gyógyszerekhez csak többéves késéssel juthatnak hozzá nyugati sorstársaikhoz képest.
2023. november 09., 10:052023. november 09., 10:05
Súlyos betegek életét veszélyezteti az ártámogatott gyógyszerek állami kifizetésének késlekedése, amely kötelezettségszegési eljárást is eredményezhet Románia számára – jelentette ki a nemzetközi gyógyszerszergyártók romániai szövetségének (ARPIM) elnöke. Dan Zaharescu a Medika Tv egyik adásában kongatta meg ismét a vészharangot, jelezve: a kormány által nemrég odadobott „mentőöv” messze nem elég a rendszer egyensúlyba helyezésére.
Romániában rendre visszatérő probléma az államilag támogatott gyógyszerek árának rendezése, amely akadozása a súlyos, krónikus vagy ritka betegségek kezelésére felírt orvosságok hiányát eredményezi. Főleg az év második felében, amikor kiürülnek a „zsebek”: lenullázódik a kórházak szűkös költségvetése, az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) is egyre nehézkesebben utalja a patikáknak a vény alapján ingyen vagy jelentős árcsökkenéssel eladott gyógyszerek után járó pénzt.
Egészségügyi szakemberek idén is ráirányították a figyelmet a helyzet rohamos romlására. A nemzetközi gyógyszerszergyártók romániai szövetségének elnöke már október elején jelezte, olyan súlyos problémákkal szembesülhet az ellátási rendszer, amelyekre bő egy évtizede, a 2008–2010-es válság óta nem volt példa. Ugyanis a kórházak már hónapok óta nem tudtak orvosságokat beszerezni, mert elfogyott a pénzük.
Másrészt nagyon nagy késlekedéseket halmozott fel az állam az ártámogatott gyógyszerek kifizetése terén is, a patikák sok esetben már több mint 120 napot vártak a beígért támogatás utalására. Emiatt sok létfontosságú gyógyszer a raktárakban maradt: a kórházak finanszírozás hiányában liciteket sem tudtak kiírni újak beszerzésére, míg a gyógyszertárak sem tudtak rendelni a gyártókkal-forgalmazókkal szemben felhalmozott adósságok miatt. Dan Zaharescu szerint a finanszírozás hiánya által okozott „rendszerlefagyást” csakis egy jelentős állami költségvetés-kiegészítés oldhatná fel.
Amely nem sokkal később meg is történt, ám a vártnál szerényebb gyorssegély formájában: Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentése szerint 500 millió lejt szántak a kormány tartalékalapjából a gyógyszerkifizetésekre, illetve az állami egészségügyi programok működtetésére, és 200 millió lejt a kórházak büdzséjének kiegészítésére. Csakhogy mindez édeskevés. Dan Zaharescu most úgy fogalmazott: szakértők szerint mintegy 1,2-1,4 milliárd lejre lenne szükség ahhoz, hogy az októberig felhalmozott idei adósságokat rendezzék, a hátralévő két hónap még így sem lenne lefedve.
„Általában Romániában úgy készül a költségvetés, hogy eleve belekalkulálnak legalább két későbbi kiegészítést. Így a gyógyszerekre, egészségügyi szolgáltatásokra biztosított keret is kimerül az utolsó negyedév kezdete előtt, amelyet utólagos kiegészítésekkel pótolnak.
– ismertette a Medika Tv hétfői adásában a gyógyszeripari szakember. Aki a kormány által biztosított 500 millió lejes gyorssegélyt úgy jellemezte: csepp egy pohár vízben. Elmondása szerint a patikák most kapták meg a még csak a júniusi eladások után járó összegeket, a kórházak pedig továbbra sem tudnak liciteket kiírni gyógyszerek és fogyóeszközök beszerzésére.
Zaharescu megismételte: átfogó költségvetés-kiegészítés nélkül nehéz elképzelni, hogyan másznak ki a slamasztikából. Emlékeztetett: korábban is volt már példa rá, hogy a kifizetések késése okozta kiesést a gyógyszergyártók állták, ám szerinte ez többé nem fog megismétlődni, ugyanis uniós előírások kötelezik a tagállamokat arra, hogy legtöbb 60 napon belül rendezzék a számlákat. Ha pedig ezt nem teszik meg, akkor nagy a kockázata, hogy kötelezettségszegési eljárás indul ellenük.
Fotó: Pál Árpád
Szintén a probléma súlyosságáról beszélt a tévéműsorban a hagyományos gyógyszertárak egyesületének (AFTAP) elnöke. Beatrice Speteanu gyógyszerész szerint
A szakember felhívta a figyelmet a különböző spekulációk okozta veszélyekre. Olyan betegekről is tud, akik eladják saját, korábban beszerzett orvosságukat, amivel egyrészt a vásárló egészségét veszélyeztetik, másrészt a magukét is, hiszen pénzért lemondanak a kezelésről. Ugyanakkor példaként említette egy Indiából „orvosságot” beszerző páciense esetét: az interneten olcsón vett szer szokatlan csomagolásban, betegtájékoztató nélkül érkezett. A beteg megkérdezte a gyógyszerésztől, vajon beveheti-e, Beatrice Speteanu pedig a lelkére kötötte, dobja el az ismeretlen eredetű „szerzeményt”.
Jelezte: a gyógyszer nélkül maradt rákos betegek nem tudnak utcára vonulni jogaik védelme érdekében, hiszen sokan alig hogy elvánszorognak a patikáig. Közlése szerint a gyógyszertárak július óta adósak a forgalmazókkal szemben, amelyek sok esetben egyszerűen megtagadják a szállítást, ezért egyes patikák már bankkölcsönt is felvettek, csak hogy tovább működhessenek.
Egyébként mindent elmond a kifizetéseket intéző Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál uralkodó állapotokról, hogy múlt héten maguk az intézmény alkalmazottai is tiltakozásba kezdtek: felfüggesztette ügyfélszolgálati tevékenységét a CNAS, annak bukaresti és megyei kirendeltségei. Az alkalmazottak elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a hatóságok nem találnak megoldást „tisztességes bérezésükre”.
November 2-ától, csütörtöktől határozatlan ideig felfüggeszti ügyfélszolgálati tevékenységet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint annak bukaresti és megyei kirendeltségei.
Mindezek ellenére Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a romániai egészségügyi rendszer „7-es és 8-as közötti osztályzatot” érdemel, a finanszírozási gondokon túl „kielégítő szolgáltatásokat” nyújt a pácienseknek.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a romániai egészségügyi rendszer 7-es és 8-as közötti osztályzatot érdemel, a finanszírozási gondok ellenére azonban „kielégítő szolgáltatásokat” nyújt a pácienseknek.
Évekkel később jut el egy új gyógyszer Romániába, mint a Nyugatra
Miért vár egy romániai egy németországinál két évvel többet arra, hogy hozzájusson egy új gyógyszerhez? – tette fel nemrég a kérdést a Politico portál brüsszeli kiadása, azt vizsgálva, mi okozza a piaci eltéréseket Európában. Emlékeztetnek: az EU-s egészségügyi biztos vezetésével nemrég reformcsomagot dolgoztak ki egy egységes uniós gyógyszerpiac kialakítása érdekében. „Elfogadhatatlan, hogy a nyugati és a nagyobb tagállamokba jut az újonnan engedélyezett gyógyszerek 90%-a, míg a keleti és kisebb tagállamok csak 10%-ot kapnak” – idézte Sztella Kirikiadészt a Politico elemzéséről beszámoló Hvg.hu portál.
Rák esetében a kétéves várakozás élet-halál kérdése lehet, de mégiscsak elmondható, hogy az Európai Unió újabb tagállamaiba ennyi késéssel jut el sok fontos gyógyszer. Nincs ugyanis egységes szabályozás: minden ország maga dönthet ebben a kérdésben. Azonban az egységesítést célul kitűző reformcsomag megvalósításának egyik legnyilvánvalóbb akadálya az, hogy az életszínvonal-különbségek óriásiak az EU-n belül. Az új gyógyszerek pedig gyakran igen drágák.
Svédországban kimutatták, hogy egy rákpáciens gyógyszerre átlagosan 92-108 eurót fordít Ausztriában, Németországban vagy Svédországban. Ugyanez a mutató Csehországban, Lengyelországban és Lettországban átlagosan 13-16 euró. Így le is vonták a tanulságot: a szegényebb tagállamokban, elsősorban Európa keleti felében a rákos betegek jelentős része nem jut hozzá az új és hatékony gyógyszerekhez. Hol vezetik be az új gyógyszert a nagy gyártó cégek? „Ott, ahol a legnagyobb profitot remélik, vagyis a gazdag tagállamokban” – mondta Sabine Vogler, az osztrák egészségügyi intézet gyógyszergazdasági osztályának vezetője. Az az uniós tagállam, amely a legkisebb referenciaárat ígéri, az kerül sorra utoljára. Mit javasol a reform? Egységes ármegállapítást, ahol csak egy dosszié van, és nem 27. A gyógyszergyárak Brüsszellel tárgyalnak és nem a tagállamokkal. A határidő 2025 – idézte a Politicót a Hvg.hu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!