Hiába ingyenes, ha nincs: nemtörődöm módon fizet az állam, hiányoznak a nélkülözhetetlen gyógyszerek

Hiába ingyenes, ha nincs: nemtörődöm módon fizet az állam, hiányoznak a nélkülözhetetlen gyógyszerek

Hiába keresik. Sok drága, súlyos betegségek gyógyítása esetén nélkülözhetetlen orvosság hiányzik a patikákból

Fotó: Jakab Mónika

A szokásosnál is súlyosabb, bő évtizede nem látott gyógyszerválságot emlegetnek az ágazat romániai képviselői, akik szerint az állam rengeteget késik az ártámogatott orvosságok kifizetésével, ezért a nagy adósságokat felhalmozó patikáknak már nem szállítanak a forgalmazók, a súlyos, krónikus, ritka betegségekben szenvedő páciensek pedig nem jutnak hozzá a teljes áron nagyon drága, bizonyos esetekben életmentő gyógyszereikhez. A kormány gyorssegélye messze nem elég az eleve utólagos toldozásokra-foldozásokra építő rendszer kikezelésére, ez pedig csak az életet veszélyeztető feketepiacnak kedvez. Eközben a romániai betegeket az is sújtja, hogy az új gyógyszerekhez csak többéves késéssel juthatnak hozzá nyugati sorstársaikhoz képest.

Páva Adorján

2023. november 09., 10:052023. november 09., 10:05

Súlyos betegek életét veszélyezteti az ártámogatott gyógyszerek állami kifizetésének késlekedése, amely kötelezettségszegési eljárást is eredményezhet Románia számára – jelentette ki a nemzetközi gyógyszerszergyártók romániai szövetségének (ARPIM) elnöke. Dan Zaharescu a Medika Tv egyik adásában kongatta meg ismét a vészharangot, jelezve: a kormány által nemrég odadobott „mentőöv” messze nem elég a rendszer egyensúlyba helyezésére.

Romániában rendre visszatérő probléma az államilag támogatott gyógyszerek árának rendezése, amely akadozása a súlyos, krónikus vagy ritka betegségek kezelésére felírt orvosságok hiányát eredményezi. Főleg az év második felében, amikor kiürülnek a „zsebek”: lenullázódik a kórházak szűkös költségvetése, az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) is egyre nehézkesebben utalja a patikáknak a vény alapján ingyen vagy jelentős árcsökkenéssel eladott gyógyszerek után járó pénzt.

Az akadozó rendszer rengeteg személyes fájdalmat, helyenként tragédiákat is okoz, hiszen a súlyos betegek élete múlhat a kezelés folyamatos biztosításán.

Egészségügyi szakemberek idén is ráirányították a figyelmet a helyzet rohamos romlására. A nemzetközi gyógyszerszergyártók romániai szövetségének elnöke már október elején jelezte, olyan súlyos problémákkal szembesülhet az ellátási rendszer, amelyekre bő egy évtizede, a 2008–2010-es válság óta nem volt példa. Ugyanis a kórházak már hónapok óta nem tudtak orvosságokat beszerezni, mert elfogyott a pénzük.

Másrészt nagyon nagy késlekedéseket halmozott fel az állam az ártámogatott gyógyszerek kifizetése terén is, a patikák sok esetben már több mint 120 napot vártak a beígért támogatás utalására. Emiatt sok létfontosságú gyógyszer a raktárakban maradt: a kórházak finanszírozás hiányában liciteket sem tudtak kiírni újak beszerzésére, míg a gyógyszertárak sem tudtak rendelni a gyártókkal-forgalmazókkal szemben felhalmozott adósságok miatt. Dan Zaharescu szerint a finanszírozás hiánya által okozott „rendszerlefagyást” csakis egy jelentős állami költségvetés-kiegészítés oldhatná fel.

Amely nem sokkal később meg is történt, ám a vártnál szerényebb gyorssegély formájában: Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentése szerint 500 millió lejt szántak a kormány tartalékalapjából a gyógyszerkifizetésekre, illetve az állami egészségügyi programok működtetésére, és 200 millió lejt a kórházak büdzséjének kiegészítésére. Csakhogy mindez édeskevés. Dan Zaharescu most úgy fogalmazott: szakértők szerint mintegy 1,2-1,4 milliárd lejre lenne szükség ahhoz, hogy az októberig felhalmozott idei adósságokat rendezzék, a hátralévő két hónap még így sem lenne lefedve.

„Általában Romániában úgy készül a költségvetés, hogy eleve belekalkulálnak legalább két későbbi kiegészítést. Így a gyógyszerekre, egészségügyi szolgáltatásokra biztosított keret is kimerül az utolsó negyedév kezdete előtt, amelyet utólagos kiegészítésekkel pótolnak.

Idézet
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eleve 1,4 milliárd lejes adóssággal kezdte a 2023-as évet, amelyhez hozzáadódik a fentebb vázolt hiány. Ráadásul az állami egészségügyi programokra, illetve a gyógyszerár-kompenzációra szánt idei büdzsé jóval kisebb volt a tavalyinál. Ez okozza a most tapasztalt problémákat”

– ismertette a Medika Tv hétfői adásában a gyógyszeripari szakember. Aki a kormány által biztosított 500 millió lejes gyorssegélyt úgy jellemezte: csepp egy pohár vízben. Elmondása szerint a patikák most kapták meg a még csak a júniusi eladások után járó összegeket, a kórházak pedig továbbra sem tudnak liciteket kiírni gyógyszerek és fogyóeszközök beszerzésére.

Zaharescu megismételte: átfogó költségvetés-kiegészítés nélkül nehéz elképzelni, hogyan másznak ki a slamasztikából. Emlékeztetett: korábban is volt már példa rá, hogy a kifizetések késése okozta kiesést a gyógyszergyártók állták, ám szerinte ez többé nem fog megismétlődni, ugyanis uniós előírások kötelezik a tagállamokat arra, hogy legtöbb 60 napon belül rendezzék a számlákat. Ha pedig ezt nem teszik meg, akkor nagy a kockázata, hogy kötelezettségszegési eljárás indul ellenük.

Galéria

Fotó: Pál Árpád

Szintén a probléma súlyosságáról beszélt a tévéműsorban a hagyományos gyógyszertárak egyesületének (AFTAP) elnöke. Beatrice Speteanu gyógyszerész szerint

„emberek halnak meg”, mert a rákos vagy súlyos, ritka betegségekben szenvedő páciensek nem jutnak hozzá nagyon drága gyógyszereikhez, hiszen teljes áron nem tudják megvásárolni őket. Ráadásul a jelenség a feketepiac felvirágzását is előidézi, egyesek az életüket kockáztatják az interneten vásárolt, kétes eredetű orvosságok beszedésével.

A szakember felhívta a figyelmet a különböző spekulációk okozta veszélyekre. Olyan betegekről is tud, akik eladják saját, korábban beszerzett orvosságukat, amivel egyrészt a vásárló egészségét veszélyeztetik, másrészt a magukét is, hiszen pénzért lemondanak a kezelésről. Ugyanakkor példaként említette egy Indiából „orvosságot” beszerző páciense esetét: az interneten olcsón vett szer szokatlan csomagolásban, betegtájékoztató nélkül érkezett. A beteg megkérdezte a gyógyszerésztől, vajon beveheti-e, Beatrice Speteanu pedig a lelkére kötötte, dobja el az ismeretlen eredetű „szerzeményt”.

Jelezte: a gyógyszer nélkül maradt rákos betegek nem tudnak utcára vonulni jogaik védelme érdekében, hiszen sokan alig hogy elvánszorognak a patikáig. Közlése szerint a gyógyszertárak július óta adósak a forgalmazókkal szemben, amelyek sok esetben egyszerűen megtagadják a szállítást, ezért egyes patikák már bankkölcsönt is felvettek, csak hogy tovább működhessenek.

Egyébként mindent elmond a kifizetéseket intéző Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál uralkodó állapotokról, hogy múlt héten maguk az intézmény alkalmazottai is tiltakozásba kezdtek: felfüggesztette ügyfélszolgálati tevékenységét a CNAS, annak bukaresti és megyei kirendeltségei. Az alkalmazottak elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a hatóságok nem találnak megoldást „tisztességes bérezésükre”.

korábban írtuk

Hanyagolta a kormány a „kevesek” problémáit, így megbénítják az ügyfélszolgálatot az egészségbiztosítási pénztár alkalmazottjai
Hanyagolta a kormány a „kevesek” problémáit, így megbénítják az ügyfélszolgálatot az egészségbiztosítási pénztár alkalmazottjai

November 2-ától, csütörtöktől határozatlan ideig felfüggeszti ügyfélszolgálati tevékenységet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint annak bukaresti és megyei kirendeltségei.

Mindezek ellenére Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a romániai egészségügyi rendszer „7-es és 8-as közötti osztályzatot” érdemel, a finanszírozási gondokon túl „kielégítő szolgáltatásokat” nyújt a pácienseknek.

korábban írtuk

Kielégítő szolgáltatásokat nyújt a román egészségügyi rendszer Rafila szerint, aki 7–8-as osztályzatot adna
Kielégítő szolgáltatásokat nyújt a román egészségügyi rendszer Rafila szerint, aki 7–8-as osztályzatot adna

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a romániai egészségügyi rendszer 7-es és 8-as közötti osztályzatot érdemel, a finanszírozási gondok ellenére azonban „kielégítő szolgáltatásokat” nyújt a pácienseknek.

Évekkel később jut el egy új gyógyszer Romániába, mint a Nyugatra

Miért vár egy romániai egy németországinál két évvel többet arra, hogy hozzájusson egy új gyógyszerhez? – tette fel nemrég a kérdést a Politico portál brüsszeli kiadása, azt vizsgálva, mi okozza a piaci eltéréseket Európában. Emlékeztetnek: az EU-s egészségügyi biztos vezetésével nemrég reformcsomagot dolgoztak ki egy egységes uniós gyógyszerpiac kialakítása érdekében. „Elfogadhatatlan, hogy a nyugati és a nagyobb tagállamokba jut az újonnan engedélyezett gyógyszerek 90%-a, míg a keleti és kisebb tagállamok csak 10%-ot kapnak” – idézte Sztella Kirikiadészt a Politico elemzéséről beszámoló Hvg.hu portál.

Rák esetében a kétéves várakozás élet-halál kérdése lehet, de mégiscsak elmondható, hogy az Európai Unió újabb tagállamaiba ennyi késéssel jut el sok fontos gyógyszer. Nincs ugyanis egységes szabályozás: minden ország maga dönthet ebben a kérdésben. Azonban az egységesítést célul kitűző reformcsomag megvalósításának egyik legnyilvánvalóbb akadálya az, hogy az életszínvonal-különbségek óriásiak az EU-n belül. Az új gyógyszerek pedig gyakran igen drágák.

Svédországban kimutatták, hogy egy rákpáciens gyógyszerre átlagosan 92-108 eurót fordít Ausztriában, Németországban vagy Svédországban. Ugyanez a mutató Csehországban, Lengyelországban és Lettországban átlagosan 13-16 euró. Így le is vonták a tanulságot: a szegényebb tagállamokban, elsősorban Európa keleti felében a rákos betegek jelentős része nem jut hozzá az új és hatékony gyógyszerekhez. Hol vezetik be az új gyógyszert a nagy gyártó cégek? „Ott, ahol a legnagyobb profitot remélik, vagyis a gazdag tagállamokban” – mondta Sabine Vogler, az osztrák egészségügyi intézet gyógyszergazdasági osztályának vezetője. Az az uniós tagállam, amely a legkisebb referenciaárat ígéri, az kerül sorra utoljára. Mit javasol a reform? Egységes ármegállapítást, ahol csak egy dosszié van, és nem 27. A gyógyszergyárak Brüsszellel tárgyalnak és nem a tagállamokkal. A határidő 2025 – idézte a Politicót a Hvg.hu.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 19., péntek

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon

Az elmúlt öt nap során négy személy meghalt Arad megyében a kánikula miatt – közölték pénteken a megyei sürgősségi kórház képviselői.

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon
2024. július 19., péntek

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között

A kánikulára való tekintettel a Clubulcopiilor.ro portál górcső alá vette Románia 15 legjobb strandját, fürdőhelyét, amely a legtöbb értékelést kapta a látogatók részéről.

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között
2024. július 19., péntek

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt

A jobb közúti összeköttetés biztosítása érdekében új utat fog építeni Nagyvárad agglomerációjában a Bihar megyei önkormányzat és a megyeszékhely polgármesteri hivatala – tájékoztatott pénteken a megyei közgyűlés sajtóosztálya.

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt
2024. július 19., péntek

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték

Lopások sorozatára irányítja rá a figyelmet az Arad, Temes, Krassó-Szörány, Hunyad és részben Fehér megyében a főutakat és autópályákat kezelő Temesvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték
2024. július 19., péntek

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett

Újabb kánikulára figyelmeztető riasztásokat adtak ki pénteken a meteorológusok a Bánság, Erdély, Moldva, Dobrudzsa, a Partium, Olténia és Munténia különböző térségeire.

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett
2024. július 19., péntek

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében

Áramütés miatt meghalt csütörtök este egy távközlési vállalat egy alkalmazottja, aki az Arad megyei Aradkövi településen egy villanyoszlopon dolgozott.

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében
2024. július 18., csütörtök

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált

Ideiglenes helyszínen, a Sepsi Arénában tartják augusztus 29. és 31. között a Sepsi Tabakó Fesztivált az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált
2024. július 18., csütörtök

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal

Csütörtök este sikerült eloltani a Brassó megyei az Alsóucsa (Ucea de Jos) község területén kitört erdőtüzet.

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal
2024. július 18., csütörtök

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak

A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ).

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak
2024. július 18., csütörtök

A Magyarok Kenyere program erdélyi résztvevői szórványkollégiumokat támogatnak

Több erdélyi szórványkollégiumnak ajánlják fel az idén összegyűlt búzaadományokat a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program erdélyi résztvevői – közölte csütörtökön Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.

A Magyarok Kenyere program erdélyi résztvevői szórványkollégiumokat támogatnak