HIRDETÉS
Ismét a figyelem középpontjába kerültek a romániai egészségügyi törvények hiányosságai, miután kiderült, hogy háromezer lejt meghaladó számlát nyújtott be a temesvári sürgősségi megyei kórház egy idős nőnek a kórházi kezelést követően. Tette mindezt annak ellenére, hogy a nő nyugdíjasként rendelkezik egészségügyi biztosítással. A nő gerinctöréssel került kórházba, sérülését akkor szerezte, amikor szomszédjának segített szőlőt szedni.
Az egészségügyi intézmény hivatalos indoklása szerint azért nem fedezi a biztosító a kórházi ellátását, mivel „be nem jelentett munka közben” sérült meg.
„Romániában, mint ahogy az Európai Unió egész területén, az állami egészségbiztosítás nem fedezi a gondatlanságból okozott balesetek, testi sértések okozta sérülések ellátásának költségeit, és ebbe a kategóriába tartozik minden baleset, legyen az közúti, munkabaleset vagy sportbaleset. A közúti balesetekből származó sérülések ellátását fedezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA/kgfb) vagy a CASCO, a munkabalesetek esetében a munkaügyi minisztérium fizet, a sportbalesetekben szerzett sérülésekre pedig ott van a sporttevékenységek kockázati biztosítása.
– idézi az Adevărul.ro portál a nő által kézhez kapott értesítésben szereplő indoklást.
A történtek arra irányítják rá a figyelmet, hogy tulajdonképpen bármilyen háztartási balesetben szerzett sérülés esetén ki kell fizetni az egészségügyi ellátás ellenértékét, be nem jelentett munkának minősülhet az ablaktisztítás vagy a tűzifa felhasogatása, de akkor sem fizet a biztosító, ha egy háziasszony főzés közben leforrázza magát.
Többek között a hasonló, az alapcsomagba bele nem foglalt kezelések, orvosi beavatkozások finanszírozását biztosítaná a Tudose-kormánynak az egészségügyi törvény módosítására irányuló elképzelése.
A napokban napvilágot látott sürgősségi kormányrendelet-tervezet az önkéntes alapon befizetett tulajdonképpen fakultatív egészségbiztosítás fogalmát vezetné be a jogszabályi környezetbe. Ez egyfajta, bizonyos időszakonként fizetendő bérletként határozza meg a biztosítást, aminek fejében olyan kórházi ellátás is ingyenessé válna, amiért jelenleg fizetni kell.
Az összeget a páciens közvetlenül az egészségügyi intézménynek fizetné be, vagyis kizárnák a láncból az egészségbiztosítási pénztárt. A sürgősségi kormányrendelet-tervezet kezdeményezői nem jelölték meg, hogy mikortól léphetne életbe az intézkedés.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház menedzsere szerint azonban nem jelent megoldást a fakultatív egészségbiztosítás sem a temesvárihoz hasonló esetekre. Mint magyarázta, ezt a megoldást jelen pillanatban leginkább a multinacionális cégek választják, és a magán egészségügyiszolgáltató-láncok kínálják.
A multinak ugyanis érdeke, hogy az alkalmazott minél kevesebbet hiányozzon betegség miatt, inkább fizet havi 30 eurót egy magán szolgáltatónak, hiszen ezzel gyakorlatilag lerövidíti a várakozási időt, amikor az alkalmazottja kiesik a termelésből.
Az állami rendszerben, ha valaki megbetegszik, elmegy a háziorvoshoz, aki elküldi különböző vizsgálatokra, azokra időpontot kap, várni kell, ha az eredmények megérkeznek, beutalóval szakorvoshoz fordulhat, ez újabb időpont és újabb várakozás. Ezt rövidíti le a cég által kifizetett bérletrendszer. A szakember azonban úgy véli, hogy ez magánszemélyeknek már nem kifizetődő, hiszen fizetség ellenében akkor is megkaphatják a pluszszolgáltatást, amikor arra szükség van, nincs értelme folyamatosan fizetni.
András Nagy Róbert szerint az egyértelmű törvények kidolgozása, az alapcsomag pontosan meghatározott tartalma, az egészségügy jobb finanszírozása jelentene megoldást.
A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere is úgy látja ugyanis, hogy a most hatályos jogszabályi keret többféleképpen értelmezhető, a túl általános egészségügyi alapcsomag pedig visszás helyzeteket okoz a betegellátásban, miután nem egyértelmű, hogy a biztosított személyek mire jogosultak, és miért kell fizetniük. Mint a Temesváron történtekre vonatkozó kérdésünkre elmagyarázta, baleset esetén az egészségügyi törvény szerint a vétkes vagy a biztosítója téríti meg az áldozat kórházi ellátásának költségeit, a munkabalesetek esetében pedig a munkaügyi minisztérium fizeti az ellátást.
Tehát, ha valaki autóbalesetet okoz, a sérültek kórházi kezelését a biztosítója vagy ő fedezi, a verekedések, agresszió esetében pedig az elkövető fizet. A be nem jelentett, feketemunka során szenvedett balesetek esetén azonban valóban az áldozatot terheli az egészségügyi ellátás költsége.
„Az viszont aberráció, hogy ha valaki a szomszédjának segít, vagy éppen otthon fát vág, az feketemunkának minősül, és fizetni kell a gyógyítás költségeit. Bizonyítani kellene, hogy feketemunkát végzett, ám a kórház nem nyomozó hatóság, hanem egészségügyi szolgáltató” – szögezte le az igazgató.
Mint részletezte,
amikor a vétkesnek vagy a páciensnek kell fizetnie, az egészségbiztosító pénztár első lépésben átutalja a kezelés költségeit, ám utólag a kórháznak be kell hajtania a pénzt, és meg kell téríteni a biztosítónak.
Ez viszont csak részben sikerül, előfordul olyan is, hogy kiállítják a számlát, és gond nélkül törlesztik, ám sok esetben perelni kell, majd végrehajtóhoz kerül az ügy. Ilyenkor pedig fennáll annak a veszélye, hogy nincs amit behajtani, és a kórház marad a kárral – ecsetelte a menedzser. Hozzátette, az intézmény jogászai rengeteg időt és energiát fordítanak arra, hogy ezeket a pénzeket behajtsák.
– szögezte le András Nagy Róbert.
Tapasztalatai szerint gondot jelent az is, hogy a biztosítottaknak szavatolt egészségügyi alapcsomag nagyon általános, így minden szolgáltató úgy értelmezi, ahogy akarja.
Például a sepsiszentgyörgyi kórházban a kétágyas, külön fürdőszobás kórterem alapszolgáltatásnak számít, minden betegnek jár, viszont vannak olyan kórházak, ahol ez már luxusellátásnak minősül, és ezért árkülönbözetet számolnak fel a páciensnek.
Egy epehólyagműtét szintén benne van az alapcsomagban, ám különbséget kellene tenni, hogy a klasszikus eljárással végzik, vagy a bonyolultabb, ám gyorsabb felépülést szavatoló laparoszkópos műtétet alkalmazzák. Az egészségügyi szakember szerint ilyen esetben a betegre lehetne bízni, hogy melyiket választja, esetleg megfizeti-e az árkülönbözetet.
„A szüléseknél is tisztázni kellene, hogy például az őssejtlevétel vagy a különböző szűrések, az újszülött hallásvizsgálata, a ritka metabolikus betegségek szűrése benne van-e az alapcsomagban, vagy ezek költségeit fel kell számolni a szülőknek, hiszen sok kórházban, így a sepsiszentgyörgyiben is, ez pluszszolgáltatás” – sorolta a példákat a kórházigazgató.
Meglátása szerint még számos ellentmondás van a törvényben, hiszen többek között úgy rendelkezik, hogy a bennfekvő betegek esetében minden szolgáltatást a kórháznak kell fizetnie, például ha egy páciens combnyaktörés esetén maga hozza a forgóprotézist,
a kórháznak akkor is meg kellene térítenie annak ellenértékét, ám a gyakorlatban erre nincs lehetőség, hiszen a biztosító nem finanszírozza.
