Fotó: Sándor Csilla
Egy temesvári eset világított rá az elmúlt időszakban újfent a romániai egészségügyi törvények hiányosságaira. A Krónika által megkérdezett szakember szerint erre a kormány által tervezett fakultatív egészségügyi biztosítás sem jelentene gyógyírt, a jogszabályi környezet sürgős módosítására és jobb finanszírozásra lenne szükség.
2017. november 27., 10:392017. november 27., 10:39
2017. november 27., 11:152017. november 27., 11:15
Ismét a figyelem középpontjába kerültek a romániai egészségügyi törvények hiányosságai, miután kiderült, hogy háromezer lejt meghaladó számlát nyújtott be a temesvári sürgősségi megyei kórház egy idős nőnek a kórházi kezelést követően. Tette mindezt annak ellenére, hogy a nő nyugdíjasként rendelkezik egészségügyi biztosítással. A nő gerinctöréssel került kórházba, sérülését akkor szerezte, amikor szomszédjának segített szőlőt szedni.
„Romániában, mint ahogy az Európai Unió egész területén, az állami egészségbiztosítás nem fedezi a gondatlanságból okozott balesetek, testi sértések okozta sérülések ellátásának költségeit, és ebbe a kategóriába tartozik minden baleset, legyen az közúti, munkabaleset vagy sportbaleset. A közúti balesetekből származó sérülések ellátását fedezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA/kgfb) vagy a CASCO, a munkabalesetek esetében a munkaügyi minisztérium fizet, a sportbalesetekben szerzett sérülésekre pedig ott van a sporttevékenységek kockázati biztosítása.
– idézi az Adevărul.ro portál a nő által kézhez kapott értesítésben szereplő indoklást.
A történtek arra irányítják rá a figyelmet, hogy tulajdonképpen bármilyen háztartási balesetben szerzett sérülés esetén ki kell fizetni az egészségügyi ellátás ellenértékét, be nem jelentett munkának minősülhet az ablaktisztítás vagy a tűzifa felhasogatása, de akkor sem fizet a biztosító, ha egy háziasszony főzés közben leforrázza magát.
Többek között a hasonló, az alapcsomagba bele nem foglalt kezelések, orvosi beavatkozások finanszírozását biztosítaná a Tudose-kormánynak az egészségügyi törvény módosítására irányuló elképzelése.
Az összeget a páciens közvetlenül az egészségügyi intézménynek fizetné be, vagyis kizárnák a láncból az egészségbiztosítási pénztárt. A sürgősségi kormányrendelet-tervezet kezdeményezői nem jelölték meg, hogy mikortól léphetne életbe az intézkedés.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház menedzsere szerint azonban nem jelent megoldást a fakultatív egészségbiztosítás sem a temesvárihoz hasonló esetekre. Mint magyarázta, ezt a megoldást jelen pillanatban leginkább a multinacionális cégek választják, és a magán egészségügyiszolgáltató-láncok kínálják.
Az állami rendszerben, ha valaki megbetegszik, elmegy a háziorvoshoz, aki elküldi különböző vizsgálatokra, azokra időpontot kap, várni kell, ha az eredmények megérkeznek, beutalóval szakorvoshoz fordulhat, ez újabb időpont és újabb várakozás. Ezt rövidíti le a cég által kifizetett bérletrendszer. A szakember azonban úgy véli, hogy ez magánszemélyeknek már nem kifizetődő, hiszen fizetség ellenében akkor is megkaphatják a pluszszolgáltatást, amikor arra szükség van, nincs értelme folyamatosan fizetni.
A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere is úgy látja ugyanis, hogy a most hatályos jogszabályi keret többféleképpen értelmezhető, a túl általános egészségügyi alapcsomag pedig visszás helyzeteket okoz a betegellátásban, miután nem egyértelmű, hogy a biztosított személyek mire jogosultak, és miért kell fizetniük. Mint a Temesváron történtekre vonatkozó kérdésünkre elmagyarázta, baleset esetén az egészségügyi törvény szerint a vétkes vagy a biztosítója téríti meg az áldozat kórházi ellátásának költségeit, a munkabalesetek esetében pedig a munkaügyi minisztérium fizeti az ellátást.
„Az viszont aberráció, hogy ha valaki a szomszédjának segít, vagy éppen otthon fát vág, az feketemunkának minősül, és fizetni kell a gyógyítás költségeit. Bizonyítani kellene, hogy feketemunkát végzett, ám a kórház nem nyomozó hatóság, hanem egészségügyi szolgáltató” – szögezte le az igazgató.
Fotó: Gecse Noémi
Mint részletezte,
Ez viszont csak részben sikerül, előfordul olyan is, hogy kiállítják a számlát, és gond nélkül törlesztik, ám sok esetben perelni kell, majd végrehajtóhoz kerül az ügy. Ilyenkor pedig fennáll annak a veszélye, hogy nincs amit behajtani, és a kórház marad a kárral – ecsetelte a menedzser. Hozzátette, az intézmény jogászai rengeteg időt és energiát fordítanak arra, hogy ezeket a pénzeket behajtsák.
– szögezte le András Nagy Róbert.
Például a sepsiszentgyörgyi kórházban a kétágyas, külön fürdőszobás kórterem alapszolgáltatásnak számít, minden betegnek jár, viszont vannak olyan kórházak, ahol ez már luxusellátásnak minősül, és ezért árkülönbözetet számolnak fel a páciensnek.
Egy epehólyagműtét szintén benne van az alapcsomagban, ám különbséget kellene tenni, hogy a klasszikus eljárással végzik, vagy a bonyolultabb, ám gyorsabb felépülést szavatoló laparoszkópos műtétet alkalmazzák. Az egészségügyi szakember szerint ilyen esetben a betegre lehetne bízni, hogy melyiket választja, esetleg megfizeti-e az árkülönbözetet.
Fotó: Barabás Ákos
„A szüléseknél is tisztázni kellene, hogy például az őssejtlevétel vagy a különböző szűrések, az újszülött hallásvizsgálata, a ritka metabolikus betegségek szűrése benne van-e az alapcsomagban, vagy ezek költségeit fel kell számolni a szülőknek, hiszen sok kórházban, így a sepsiszentgyörgyiben is, ez pluszszolgáltatás” – sorolta a példákat a kórházigazgató.
a kórháznak akkor is meg kellene térítenie annak ellenértékét, ám a gyakorlatban erre nincs lehetőség, hiszen a biztosító nem finanszírozza.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!