Csóti György, a budapesti jogvédő intézet igazgatója
Fotó: Kristály Lehel
Diszkriminatív az elkobzott javak visszaszolgáltatását szabályozó romániai törvények végrehajtása a magyarokat érintő ügyekben. Egyebek mellett ezt is nehezményezi a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), amely az európai fórumokon is fellép a jogsértések orvoslása érdekében.
2021. január 29., 16:532021. január 29., 16:53
Romániában a restitúcióra vonatkozó törvények nem sértik az európai uniós és az emberi jogi alapelveket, de a végrehajtás arcátlanul diszkriminatív a magyarok rovására – véli Csóti György, a jogvédő intézet igazgatója.
Az Európai Bizottság inkább biztat ezekben az esetekben, állásfoglalásaival többnyire segíti pereinket, mert Románia többé-kevésbé még mindig rossz fiú Brüsszelben” – hangzott el az alapítványi háttérrel működő civil szervezet csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
„Romániában vesztésre állunk, nem sikerült megmenteni őket a börtöntől. Egyszerűen azért, mert a román titkosszolgálat irányítja az igazságszolgáltatást délkeleti szomszédunknál, legalábbis ha magyar ügyről van szó. Erre számos közvetett bizonyítékunk van. Céljuk: az erdélyi magyarság megfélemlítése. Eszközük: a legsötétebb kommunista diktatúrák koncepciós perei” – fogalmazódott meg a jogvédők tájékoztatóján.
„Változatlanul foglalkozunk azzal, hogy a román bíróságok döntése uniós irányelvet is sértett, így az uniós jog lehetővé tesz egy Romániával szembeni kártérítési pert, ez komoly kártalanítást, és részben elégtételt jelenthetne az érintetteknek. Nem tudjuk azonban, hogy ez a per kizárja-e az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárást, erről eltérő a jogászok véleménye” – összegezték a jogvédők az erdélyi magyarokat érintő tevékenységét.
Munkájához szükséges anyagi eszközöket a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-n keresztül kapja évente történő pályázatok útján.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!