Ismeretes az öt évvel ezelőtti nagyszebeni történet, amikor a prefektus, a rendőrparancsnok tűzparancsot adott ki, ki is lőtték a városban kószáló medvét, majd 24 óra után bűnvádi eljárás indult a parancsot végrehajtó vadőr ellen – emlékeztet a szakértő.

Sárkány Árpád rámutatott, a jelenlegi kormányrendelet értelmében az önkormányzat alakít bizottságot, amelynek tagja a polgármesteri hivatal, a csendőrség és a vadásztársaság képviselője, illetve egy állatorvos, aki altatópuskával rendelkezik. A medvét a tagok többségi szavazatával lehet kilőni – erre minden bizonnyal csak abban az esetben szavaznak, ha emberre támad a medve, ám akkor is meg kell fontolniuk, hiszen a támadások gyakran éjszaka történnek, nehéz körülmények között lehet-kellene lőni.

– részletezte Sárkány Árpád. Az elaltatás, elszállítás szerinte nem járható út, mert bizonyítékok vannak arra, hogy a medvék többsége visszatér a megszokott élőhelyére, de ha nem így történik, akkor is csak átszállítják a problémát egy másik helyszínre. Marad az elkergetés, ám ennek sem túl nagy a hatékonysága: amint a vadőr, a csendőrök távoznak, a medve visszatér.

A kifizetésekkel sem lesznek gondok, az önkormányzat fizet a vadásztársaságnak, majd utólagos elszámolással megkapja a pénzét az államkasszából. Táncos Barna környezetvédelmi miniszter felvállalta a konfrontációt, ami semmi pozitívumot nem hoz a politikai karrierjében, minden irányból támadások érik: nemcsak a medvét védő civil szervezetek támadják, hanem azok is, akiknek segíteni akar. A szakmabeliek azt kifogásolják, hogy az intézkedések nem követik elég gyorsan egymást, de minden lépés óriási ellenállásba ütközik.

korábban írtuk

Pontosították, hogy mi a teendő a medvék miatti beavatkozásoknál

A Környezetvédelmi Minisztérium és székelyföldi önkormányzati vezetők online megbeszélésen tisztáztak gyakorlati kérdéseket a medveproblémák lehetséges megoldásaival kapcsolatosan – adta hírül az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsának elnöke.

A vadászat nehezen egyeztethető össze a környezetvédelemmel, ezért számos országban a vadgazdálkodás a mezőgazdasági minisztériumhoz vagy egy különálló erdészeti tárcához tartozik.

„A kérdés az, hogy ezt meddig akarjuk görgetni, hol van a határ, amikor meghúzzuk a vonalat” – mutatott rá Sárkány Árpád.

Hozzátette, a „felesleget” oda lehetne ajándékozni azoknak az országoknak, ahol nincs medve, de egyik sem akarja a konfliktust bevinni a saját országába. „Azt szeretnék, védjük itt a medvét, ahol nem zavarja őket, és csak a tévében nézik a híreket a medvetámadásokról” – húzta alá a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg kevesebb a támadás, mert most érik a kukorica, a medvék beköltöztek a kukoricatáblákba, ezért kevesebb jár be a településekre.

Ez „a vihar előtti csend”, ugyanis idén kevés bükk- és tölgymakk termett, így amint a kukoricát betakarítják, a medve élelem nélkül marad.

– véli Sárkány Árpád, hangsúlyozva, hogy ha enyhe a tél, akkor a medve nem húzódik vissza.

Arra a kérdésünkre, hogy megelőző kvóta esetén valóban csak a trófeának számító nagy medvéket lőnék-e ki, Sárkány Árpád kifejtette, minden vadállomány piramis­szerű: a csúcsán vannak az idős, nagy méretű egyedek, a közepén a középkorú, közepes méretűek, majd az alján a szaporulat. A szabályozás arról szól, hogy a piramis valamennyi részéből ki kell emelni egyedeket, hogy az állomány egészségesen fejlődhessen. Erre megvan a törvényes lehetőség, a miniszter minden évben kihirdetheti a megelőzési és a beavatkozási kvótát, ám ezt nem alkalmazzák.

Félő, hogy ha nem lesz beavatkozás, az emberek önbíráskodni kezdenek, vannak térségek, ahol bár sok a medve, soha nincs medvetámadás. Ha a vad fagy­álló folyadékba áztatott kenyeret eszik, szörnyű kínok között pusztul el, napokig szenved – figyelmeztetett a szakember.

A szakértő szerint a helyzet azért fajult el idáig, mert a lakosság csak nagyon kis hányadát érinti közvetlenül a medveveszély, azokat, akik az erdőszéli településeken élnek. A nagyvárosi ember ebben a kérdésben érzelmileg manipulálható: ha úgy teszik fel a kérdést, ki kell-e lőni a medvét, a többség nemmel felel. A kérdést viszont úgy kellene feltenni, szükség van-e az állomány szabályozására, hogy megelőzzük az ember-medve konfliktusokat, és a vad se veszítse el a méltóságát.

korábban írtuk

Nehezen „szelídíthető” meg a medveprobléma: sok még az ismeretlen a nagyvadak azonnali eltávolítása körül

Egyik napról a másikra nem oldódik meg a településekre bejáró, az emberéletet és a javakat veszélyeztető medvék problémája a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint.