– Miért szeretne Marosvásárhely polgármestere lenni?

Soós Zoltán: Azért indulok a megmérettetésen, mert nem csak látom, hogy változás kell, de tudom is menedzselni azt. Tanácsosként tudom, hogyan működik a város, de azt is, hogy mi nem működik Marosvásárhelyen. A Maros Megyei Múzeum igazgatójaként pedig megtanultam az operatív vezetést, hiszen több mint százfős intézményt koordinálok. Ez a tapasztalat az előnyöm két versenytársammal szemben. Nem próbálok politikamentes jelöltnek, vagy egy aktivistának tűnni.

Vállalom az RMDSZ logóját, nem határolódom el tőle, nem ködösítek a szavazók előtt. A tulipán az erő és a lehetőség megtestesítése. Egyetlen jelölt vagyok, akinek hátterében ott a politikai felelősségvállalás. Civilként vagy egy törpepárt képviselőjeként ez nem adatik meg. A szövetség erejét, új generációját képviselve vállaltam a kihívást. Nem érdekelnek a múlt intrikái. Tanultam a hibákból, tiszta lappal indulok. Átfogó programom pedig valódi változást hozna.

Több mint 11 ezren regisztráltak
A mintegy 47 ezer magyar nemzetiségű személyből több mint 11 ezren regisztráltak a határidőig, csütörtöktől éjfélig a marosvásárhelyi előválasztásra – tudta meg a Maszol.ro hírportál péntek reggel Brassai Zsombortól, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökétől. A szavazókorú polgárok a magyar politikai szervezetek székhelyén, a magyar egyházaknál, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) irodájában, illetve a a www.elovalasztas.ro portálon regisztrálhattak.

Portik Vilmos: El szeretném juttatni otthonomat a huszonegyedik századba. Azt látom, hogy más erdélyi városok sokkal inkább együtt élnek a fejlődéssel, sokkal inkább odafigyelnek a lakosság igényeire. A huszonegyedik században természetesnek kellene lennie, hogy a tömegközlekedésre, a kellemes környezetre, a polgárok kényelmére, az üzleti környezet fejlesztésére és a vállalkozó kedvű polgárok innovációs tevékenységének serkentésére kell odafigyelni.

Szeretném elérni, hogy Marosvásárhely felkerüljön a nemzetközi szintéren is jegyzett, befektetésbarát városok térképére.

A jelenlegi helyzetben Marosvásárhelynek nem városgazdája, hanem uralkodója van. Ez is egyfajta vezetői szemlélet, de ez már az én nemzedékemtől idegen hozzáállás. A polgárok megkérdezésére, velük közösen hozott döntésekre, a közpénzek felelősségteljes elköltésére van szükség. Érzek ehhez kellő késztetést, indíttatást és elkötelezettséget.

Barabás Miklós: Marosvásárhelyen él a legnagyobb romániai magyar közösség, 60 ezer ember. Ez a közösség az elmúlt 25 évben erős pozícióvesztést élt át, mind gazdasági, mind társadalmi téren. Az elmúlt negyed évszázad alatt a város magyar közössége hűséges szavazóként miniszterelnök-helyettesi pozíciót, értékes miniszteri, szenátori, parlamenti képviselői, alpolgármesteri és tanácsosi székeket biztosított a magyar közösség érdekeit képviselő politikai szervezet marosvásárhelyi származású tagjainak.

Mégis ez a város pontosan az erőteljes politikai képviselet időszaka alatt veszítette el azt a magyar jelleget, amely az otthonérzésünket adta. A város magyar lakossága az elhibázott, rosszul tervezett és kivitelezett politikai érdekvédelem áldozata. A városban zajló folyamatokért nem hibáztatható a román polgármester mindaddig, ameddig magyar tanácsosaink – miközben megtagadják a magyar nyelvhasználatot a városi tanács ülésein – minden egyes korrupt beruházást megszavaznak. A városi tanácsban a magyar tanácsosok támogatása nélkül majdnem semmit nem lehet megszavazni, ez bizony egy erős érdekvédelmi pozíció, és az eredmények mégis váratnak magukra.

Ezért is választottam kampányom mottóját – „Közösségi érdekvédelem másként” –, mert azt gondolom, nem kizárólag a polgármester személyén múlik majd a magyar közösség pozícióinak a megerősítése, hanem azon is, hogy milyen célkitűzéseket fogalmaz meg magának a magyar közösséget és egyben a város teljes közösségét képviselő vezető. Mindezek fényében azt tudom mondani, hogy azért szeretnék polgármester lenni, mert úgy érzem, hogy a magyar közösség nem mehet tovább az eddigi útvonalon, nem képviselheti érdekeit egy olyan csapat, amely nem ismeri a kisebbségvédelmi eszköztárat, nem tud hatékony érdekvédelmi stratégiákat megvalósítani. A polgármesteri pozícióval nem egyéni – vagy egy szűk elit részére biztosított – hatalmat szeretnék, hanem közösségi hatalmat.

Vasárnapi voksnap

A három jelölt egyikére vasárnap 9 és 19 óra között szavazhatnak a 18. életévüket betöltött, marosvásárhelyi lakcímmel rendelkező, előzőleg regisztrált személyek. Mint ismeretes, a választói ívekre való feliratkozási lehetőség október 8-án, éjfélkor véget ért.

A szervezők 14 helyiségben rendeznek be szavazóhelyiséget. Az állóurnák elé lehet járulni a belvárosban, a csütörtöki piac környékén, a Budai Nagy Antal, a Párkány (Kornisa), November 7., Kárpátok sétánya, Egyesülés, Tudor, Kövesdomb és Meggyesfalva lakónegyedekben.

– Mit tart programja legfontosabb, legerősebb ütőkártyájának?

Soós Zoltán: Határozott elképzelésem van arról, hogy milyen az élhető, fejlődő Marosvásárhely. Azért fogok dolgozni, hogy Erdély szíve modern európai várossá váljon. Apaként az a legfontosabb számomra, hogy jövőt építsek gyermekeinknek Vásárhelyen. Első lépésként be kell zárni az Azomureş vegyipari kombinátot, továbbá radikálisan csökkenteni kell a közúti forgalom okozta szennyezést.

Európai szintű közszállítási hálózatot kell kiépíteni, bevezetni az éves bérletet napi 2 lejért. Programom másik hangsúlyos eleme munkahelyek teremtése annak érdekében, hogy fiataljainkat a munkanélküliség ne késztesse elvándorlásra. Ezért kell együtt visszavennünk a várost. A politikai összefogás pedig csak polgári összefogással teljesedhet ki. Ennek első lépése az október 11-ei előválasztás. Kérem, jöjjenek el szavazni!

Portik Vilmos: A tömegkommunikáció és az információáramlás világában nagyon nagy szerepe van a városimázsnak. Ha nem tudnak rólunk, nem is létezünk. Nagyszeben, Brassó, Segesvár és Kolozsvár már évek óta irányt szabott a kommunikációnak, odafigyelnek arra, hogy a lengyelnek, a németnek és a franciának is lehetősége legyen hallani a városukról.

Ez idegenforgalmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos. Turisztikai szempontból Marosvásárhely ma csak tranzitállomás. Ha a történelmi adottságai nem olyanok a városunknak, hogy ilyen szempontból vonzó legyen, akkor olyan befektetést kell eszközölni, amely miatt a régió meghatározó szereplői tudunk lenni.

Névjegy
Az RMDSZ színeiben politizáló, 41 éves Soós Zoltán Marosvásárhelyen született, nős, öt gyermek édesapja. Történészi és régészi diplomát szerzett, jelenleg a Maros Megyei Múzeum igazgatója, ugyanakkor 2012 óta a szövetség helyi önkormányzati képviselője.

Az Erdélyi Magyar Néppárt megyei szervezetét vezető Portik Vilmos 33 éves, Marosvásárhelyen született, nős, egy gyermek apja. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakán végezte tanulmányait, a szakmájában dolgozik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alkalmazásában.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom által támogatott Barabás Miklós 38 éves, Marosvásárhelyen született, nős. Történelem szakos tanári diplomával rendelkezik. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tanít, az Outward Bound ifjúsági alapítványnál is tevékenykedik, ugyanakkor civil aktivista.

Ugyanakkor ki kell domborítsuk Marosvásárhely erősségeit. A város egyik húzóágazatává vált az egészségügy, lévén, hogy gyógyszergyárak, orvosi eszközöket forgalmazó és előállító vállalatok sokasága jött létre a városban, az informatika területén is jól állunk.

Követve a trendeket, látván azt, hogy az informatikának egyre nagyobb lesz a szerepe az orvoslásban, meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy az említett területeken mozgó piaci szereplők fogalmazzák meg, miként tud a városunk az ilyesfajta gondolkodásnak, az ilyesfajta vállalkozásoknak kedvező feltételeket teremteni. Ugyanakkor mindent el szeretnék követni azért, hogy a magyar kormány által tervezett állami kórház Marosvásárhelyen épüljön meg.

Barabás Miklós: A programom arra épül, hogy a magyar közösség esélyegyenlőségét és a város meggyengült gazdasági pozícióit megerősítse. Nem gyárakat szeretnék bezáratni, hanem egy élhető város kialakításán dolgozni, hiszen a település mérete és fekvése erre lehetőséget ad.

Programom legütősebb része a fenntartható fejlődés. A közösségi részvétel erősítése a fenntartható városfejlesztés igazi esélye.

Az én eddigi civil tevékenységem is erre épült, és a programom összeállításánál is ezt tartottam a legfontosabbnak. Gazdasági fejlődés és környezetvédelem, ezek mind fontosak, színvonalas oktatás úgyszintén, viszont egy erős közösség és egy fenntartható fejlődésre épülő városfejlesztés a jövő záloga.