Védett házban első lépésben egy évig lakhatnak az áldozatok, de ez igény szerint meghosszabbítható. Az áldozat titoktartási szerződést ír alá, kötelezi magát, hogy nem árulja el a védett ház címét, hogy ezzel is szavatolják a lakók biztonságát. Támogatócsoportok segítik a felépülését, és pályaválasztási tanácsadáson is részt vehet, hogy minél gyorsabban megfelelő munkahelyet találjon, önellátó legyen.

Védelmi intézkedések

A módszertan arra is kitér, hogy kik és milyen feltételekkel költözhetnek be a védett lakásokba. Például az igénylést megelőző öt évben a segítségre szorulóknak legalább egy alkalommal védelmi intézkedést kell kérniük, ideiglenes vagy bíróság által a bántalmazó nevére kiállított távolságtartási végzést, vagy a különböző szociális közintézmények nyilvántartásában kell szerepelniük. A sebezhetőségre vonatkozó kritériumoknak is eleget kell tennie: például

A módszertan kidolgozását megelőzte március folyamán az Együtt egy biztonságosabb életért című, úgynevezett Vénusz-projekt elfogadása. Ennek értelmében európai uniós finanszírozásból, a humán erőforrás operatív program keretén belül országos szinten valamennyi megyében védett házakat, támogatói csoportokat és szakmai tanácsadást biztosítanak a családon belüli erőszakot elszenvedő áldozatoknak. A 11 millió eurós összköltségvetésű programot két év alatt kell kivitelezni.

– szögezte le a politikus. Rámutatott, különböző civil szervezetek, alapítványok már most működtetnek védett házakat, ezek minimális állami támogatást kapnak. „Ezekre az alapítványi központokra is nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy ne csak külföldi forrásból működjenek, hanem intézményesített, államilag támogatott, biztonságos otthonok lehessenek” – mondta Csép Éva Andrea. Hangsúlyozta, sürgős intézkedésekre van szükség, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint 2009 és 2016 között 1374-en veszítették életüket Romániában a családon belüli erőszak áldozataként.

Hálózatban gondolkodnak

Országos szinten 42 védett lakást hoznak létre 41 megyében, illetve Bukarestben. Ezeket a projekt keretén belül három évig működtetik, utána pedig még legalább három évig kell fenntartani – mondta el lapunknak Vass Mária, a Kovászna Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság vezetője. Kovászna megye 1,2 millió lejt hívhat le a projekt keretében. Ebből a tulajdonukban levő háromszobás lakást alakítják át védett házzá, a tervek szerint itt három bántalmazottnak és a gyerekeiknek tudnak menedéket nyújtani. Kovászna megye ebből a szempontból már most is jobb helyzetben van, mint az ország sok más megyéje, hiszen itt

A védett házban azonban egy évre vagy hosszabb időre is meghúzhatják magukat, amíg találnak más megoldást.

Vass Mária elmondta, általában mindig van hely a jelenlegi sürgősségi központban, mert a bántalmazottak csak akkor kérnek segítséget, amikor már nagyon súlyos az erőszak, a gyerekeikkel kénytelenek elmenekülni az otthonukból. Bár van lehetőség arra, hogy pszichológus, szociális munkás segítse őket a továbblépésben, az esetek többségében visszatérnek a bántalmazóhoz, mert úgy érzik, ki vannak neki szolgáltatva, „nem elég erősek, hogy véget vessenek a kapcsolatnak”. Vass Mária abban bízik, ha kialakul az országos hálózat, arra is lehetőség lesz, hogy akár más településre küldjék az áldozatokat, távol a bántalmazótól, ahol szakmát tanulhatnak, munkát kereshetnek. Ez egy jó lehetőség lesz arra, hogy hosszabb ideig maradjanak a rendszerben, addig, míg talpra tudnak állni – szögezte le az igazgató.