Az agrárkiállítások állandó terméke, a levendula. A búzásbesenyői termelő négy éve dolgozza fel a slágernövényt
Fotó: Orbán Orsolya
Első alkalommal szervezték meg az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen az Agro&Auto Expo regionális kiállítást. A Szatmárnémetiből „kölcsönvett” új mezőgazdasági kiállítással a szervezők hagyományt szeretnének teremteni a székelyföldi megyékben is. A borús, esős idő ellenére a felhozatal gazdag, az érdeklődés élénk volt. Videós riportban számolunk be a szervezők céljairól, a termelők, vállalkozók kínálatáról, tapasztalatairól.
2025. március 31., 19:062025. március 31., 19:06
2025. április 01., 07:522025. április 01., 07:52
Évi rendszerességgel megrendezendő új mezőgazdasági kiállítássorozat első kiadását tartották március 28–30. között Marosvásárhelyen az Aushopping bevásárlóközpont parkolójában, a város Koronka felőli kijáratánál. Az esős, borús idő nem kedvezett a kiállításszervezők számára, azonban ahogy átmenetileg kiderült, rögtön megnőtt a forgalom a szemlén.
A zömében Székelyföldről érkezett mezőgazdasági kézműves termelők, a mezőgépeket, takarmányliszteket, facsemetéket és egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari árukat kínáló cégek standjainál, illetve a kiállított személygépkocsik és haszongépjárművek körül élénk volt az érdeklődés.
aki ötletével Szatmárnémetiből érkezett Marosvásárhelyre. A partiumi megyeszékhelyen 2022-ben indította el regionális mezőgazdasági és élelmiszeripari vásárát, amelynek legutóbbi, negyedik kiadásán már 80 cég vett részt, évről évre nő az érdeklődés. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete keretében tevékenykedő Maros megyei falugazdászok számára ez adta az ötletet, hogy a szatmári példát ültessék gyakorlatba Marosvásárhelyen is. A vásárszervezésbe a szatmári cég és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete mellett többek között betársult a Visit Maros Egyesület és a Marosvásárhelyi Metropolisz Övezet Egyesület is, az elnyert pályázatból tették vonzóvá a résztvevő kistermelők és cégek bemutatkozását.
Czirmai Csaba borász. Kis-Küküllő menti fehér boraival sorra nyeri a díjakat
Fotó: Orbán Orsolya
Bura-Maksay szerint Szatmárban és a környező partiumi megyékben elsősorban a kis és közepes méretű gazdaságokat célozták meg, és ugyanezt a forgatókönyvet tervezték Marosvásárhelyre is, ahova első alkalommal 12 kézműves termelő, négy agráripari, valamint négy autós cég jött el Hargita, Maros és Beszterce-Naszód megyéből.
Sok jelét láthatjuk ennek a mezőgazdaságban: a régi mezőgéppark megújul, illetve új technológiákat is bevezetnek a gazdák” – mutatott rá a változó trendekre a kiállítás főszervezője.
Unger Botond, a nyárádtői takarmánykeverő üzem ügyvezető igazgatója szerint az utóbbi években a takarmánypiac is átalakult
Fotó: Orbán Orsolya
Czirmai Levente falugazdász elsősorban a gazdák találkozása miatt tartja fontosnak a mezőgazdasági vásárok, rendezvények, agrárfórumok szervezését. ,,Rendszerint hétvégén szoktuk megrendezni ezeket a találkozókat, amikor az embereknek ideje van kilátogatni. Sok ismerős gazdát láttam, aki a mezőgép- és a vetőmag-kereskedőkkel, illetve a kisüzemi élelmiszer-feldolgozókkal beszélgetett. Egy ilyen vásár nézelődésről, tapasztalatcseréről és vásárlásról egyaránt szól” – fogalmazott a Krónikának Czirmai Levente mezőgépész mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete keretében tevékenykedő Maros megyei falugazdász.
Czirmai elismerte, hogy
Ennek ellenére kívánatos a háztáji gazdaságok, és a kisebb családi farmok fennmaradása, ami egy-egy vidék életképességét, fejlődését mutatja.
Maros megyei faiskola kínálata
Fotó: Orbán Orsolya
,,Azokon a településeken, ahol csak egy-két nagy farm maradt, a falu elszegényedik, az emberek elköltöznek. Ahol van élet, van fejlődés, van építkezés, ott a kisebb gazdaságok, valamint a háztáji állattartás is megmaradt. Számunkra az a kívánatos, hogy a nagy farmok mellett a kicsik is sikeresek legyenek, a kiállításnak is ez a célja” – magyarázta portálunknak a mezőgazdasági szakember.
A nem túl nagy kiállítási felületen a standok számát tekintve a kézműves kistermelők domináltak. Ma már a legtöbb ilyen vásár visszatérő kínálata a levendulatermék, amely pár éve valósággal berobbant a romániai piacra. Azóta sok termelő kirostálódott, főleg azok, akik könnyen szerezhető pénzt, kincsesbányát láttak a levendulatermesztésben. Rájöttek, hogy nagy a konkurencia, és magától ,,nem dől a pénz”.
Sokféle csomagolású illó olaj, levendulavíz, szappan, ,,fürdőbomba”, szárított virágok, és sok más termék sorakozik a standján. Egy fiatal hölgy napolajként hasznosítható levendulaolajat vásárol: azt mondja, hatékonyabb, mint az ipari készítmények, mert nyugtatja a bőrt. „Az ötven árnyi levendulából nem tudunk megélni, ezért mással is foglalkozom, de azért szépen alakul a kereslet, több üzletbe is bejutottunk, rendszeresen eljárok vásárokba” – magyarázza a fiatalember.
A mezőgépek iránti érdeklődőknek volt mit tanulmányozzanak
Fotó: Orbán Orsolya
Örömmel fedezem fel a szászbogácsi Czirmai Csaba Ywine nevű borászatának standját. A Kis-Küküllő menti borvidék pincészete
övé lett a Magyarországi Református Egyház 2025. évi fehérbora rangos kitüntetés. Személyesen még nem találkoztunk, de borkedvelőként már kóstoltam Királyleányka borát.
Czirmai Csaba elmeséli, hogy gyerekkorától a szőlő és a bor körül nőtt fel, nagyszülei és szülei is jól értettek a borkészítéshez, így 6-7 éve erre alapozva hozta létre saját pincészetét.
Azóta folyamatosan tanul, képezi magát, sok borversenyre eljut, és számos aranyéremmel tért haza.
A zömében száraz és félszáraz nedűkön kívül a piaci kereslet miatt kisebb mennyiségben készít félédes és édes fehér borokat, de nyitni szeretne a vörös borok felé is.
,,Egyre többen ismerik fel a Küküllő menti borok egyedi ízét, nő iránta a kereslet. Igaz, nehéz a piacon maradni, illetve fejlődni, mert óriási a konkurencia, de úgy érzem, mi az egyediségünkkel vagyunk helyzetelőnyben, amit Dél-Romániában is felfedeztek már” – magyarázza a fiatal borász.
ez számára fontosabb bevételi forrás, mintha az áruházakban történő értékesítés felé tájékozódna.
Takarmánykeverékek a marosvásárhhelyi agrárkiállításon
Fotó: Orbán Orsolya
A négy agráripari kiállító cég egyike a nyárádtői AnFeed, amely a környék elismert takarmánykeverő üzeme. Unger Botond, a cég ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy a húszéves múltra visszatekintő vállalat 12 éve állt rá saját takarmánykeverékek gyártására. Ma már évente 25 ezer tonna takarmányt készítenek, szárnyasfarmjukon pedig nyolcszázezer baromfit nevelnek évente. Míg korábban meghatározó volt a háztáji és a kisüzemi vásárlók köre, mára a nagyüzemek kerültek túlsúlyba, így az üzletpolitikájukat is ebbe az irányba alakítják. A kiállításra azonban bőven hoztak kis kiszerelésű takarmányliszteket, mert erről a piaci szegmensről nem szeretnének lemondani.
Pálinkafelhozatal. A zárjegyes palackokat forgalmazó termelő 15 féle párlatot kínált
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor a tápok összetételéről, és az ezzel kapcsolatos tévhitekről kérdezem,
Ezeket a romániai törvények is tiltják, így a takarmánylisztek ,,teljesen tiszták”, ami jó minőségű húst eredményez.
Az agrárkiállítás médiapartnere a médiacsoportunkhoz tartozó Rádió GaGa. Mozgó stúdiójában, a Duma Dubában egymásnak adták a kilincset a kiállításon részt vevő cégek és szervezők. A kollégánk, Kiss Bence műsorvezető kérdéseire adott válaszokból minden kiderül nem csak a kiállításról, hanem annak célközönségéről, a székelyföldi gazdákról is. Mire szombat délután elbúcsúzunk, megélénkül a vásár, egyre többen jönnek gyerekes családok is, bőven lehet hallani magyar és román beszédet egyaránt. Most már biztos, hogy ősszel lesz folytatás.
Együttesek is felléptek a vásár színpadán
Fotó: Facebook/Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
A Partiumi Falugazdász Hálózat adatai szerint az észak-erdélyi gazdaszervezet szervezésében idén rekordszámú, mintegy 600 Szatmár, Bihar és Szilágy megyei gazdálkodó látogatta meg Magyarország legnagyobb agrárgép-kiállítását, az AGROmashEXPO rendezvényt.
Albert Béla virágkertész felhozatalát nem csak a Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarlónán ismerik, hanem a környező falvakban és a kincses városban is. A virágkertész háztól értékesített cserepes virágai kora tavasztól késő őszig vevőre találnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!