Fotó: Barabás Ákos
Akár az eddigi bírságok tízszeresére is számíthatnak a helyi önkormányzatok a szelektív hulladékgazdálkodásra vonatkozó elíőrások tavaly év végi módosítása miatt. Az erdélyi városok többsége ugyanis egyszerűen nem tud eleget tenni annak az elvárásnak, hogy évente 15 százalékkal csökkentse a kidobott szemét mennyiségét.
2017. február 06., 22:342017. február 06., 22:34
Nem tudja betartani az erdélyi városok többsége a hulladék fokozatos, évről évre történő csökkentésére vonatkozó előírást, ezért az önkormányzatoknak tetemes bírságot kell fizetniük. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokat még tavaly módosította a technokrata kormány, ennek nyomán – 2016-ra visszamenőleg – évente 15 százalékkal kell csökkenteni a telepekre szállított szemét mennyiségét, az ennek eleget nem tevő önkormányzatokat pedig szankcionálják.
Ezzel vennék rá a településeket a minél nagyobb arányú szelektív szemétgyűjtésre, az EU-s normák szerint ugyanis a háztartási hulladéknak legalább 15 százalékát kellene újrahasznosítani, 2020-ra pedig el kell érni az 50 százalékot. Az önkormányzatoknak ugyan az előző években is bírságot kellett fizetniük, ha a megengedettnél nagyobb mennyiségű szemetet szállítottak el a településről, sokan viszont kifogásolják, hogy a módosítás nyomán a büntetés a korábbi többszörösére emelkedett, számos városban pedig egyszerűen nem tudják teljesíteni az uniós normákat. A megengedettnél több szemét elszállítása után fizetendő illeték bevezetését a zöldszervezetek is kifogásolták, szerintük ennek hatására emelkednek a szemétbegyűjtési díjak, és tovább nő az illegális szemétlerakás.
Nem volt idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz
Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, aki évekig vezette a helyi köztisztasági vállalatot, a Krónikának elmondta: korábban a bírságot úgy számolták ki, hogy a megengedettet túlhaladó mennyiség után tonnánként 100 lejt kellett befizetni a Környezetvédelmi Alapba, ebből viszont levonták a szelektíven gyűjtött és értékesített szemetet – a műanyag, papír-, üveg- és elektronikai hulladékot. A tavalyi módosítás viszont ezt eltörölte, tehát függetlenül az újrahasznosított szemét mennyiségétől ki kell fizetni a 100 lejt minden tonna után, amennyivel meghaladják a 15 százalékos csökkentést.
Egy másik változás, hogy eddig a hulladék térfogatát vették figyelembe – a köbmétert beszorozták 0,33-as együtthatóval –, mostantól viszont lemérik a tényleges tömegét. Az elöljáró rámutatott: Sepsiszentgyörgynek az egy évvel korábbi, a 2015-ös évre vonatkozó 80 ezer lejes bírság tízszeresét, 766 ezer lejt kell most befizetnie. Tóth-Birtan Csaba főként azt kifogásolja: esélyt sem adtak az önkormányzatoknak arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz, vagy hogy beinduljanak az EU-s támogatással megépült korszerű hulladéktelepek. Hozzátette: a kis települések nem is tudják kifizetni a bírságot költségvetésükből.
Nagyváradnak 302 ezer lejes bírságot kellett fizetnie
A nagyváradi önkormányzatnak közel 302 ezer lejt kellett befizetnie 2016-ra a Környezetvédelmi Alapba – derült ki a hivatalnak a Bihoreanul hetilap által idézett közleményéből. Mint rámutatnak: az elszállított hulladék 15 százalékkal való csökkentésére vonatkozó célkitűzést az erőfeszítések ellenére csak 66 százalékban sikerült teljesíteni.
A közleményben arra is kitérnek, hogy a szemétbegyűjtéssel megbízott RER Ecologic Service Rt., a környezetkímélő hulladéktárolót működtető Eco Bihor Kft. és a városvezetés mindent megtesz a hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyabbá tétele érdekében. Ugyanakkor rámutatnak, hogy sok múlik a lakosok hozzáállásán is, akik a hulladék szétválogatásával csökkenthetik a szemét mennyiségét. „Amennyiben a helyi közösség tagjai, legyenek magán- vagy jogi személyek, továbbra sem tesznek eleget kötelességeiknek, nem remélhetjük, hogy jövőre szerencsésebb helyzetben leszünk\" – fogalmazott a városvezetés, amely arra is ígéretet tett, hogy a rendellenességek kiszűrése érdekében a továbbiakban a helyi rendőrség gyakrabban tart ellenőrzéseket.
Ilie Bolojan polgármester a helyi rendfenntartó hatóság keretében „ökorendőrséget\" is létrehozott, ennek feladata felszámolni az illegális szemétlerakást és megbírságolni azokat, akik nem kötnek szerződést a szolgáltatóval – magánszemélyekre 200 és 500 közötti, jogi személyekre 1500 és 2000 lej közötti büntetés szabható ki. Legutóbb a téli ünnepek alatt ellenőriztek, és 28 bírságot róttak ki összesen 4600 lej értékben.
Csíkszereda annak még eleget tud tenni, hogy a szemét 15 százalékát újrahasznosítsák, az elmúlt időszakban viszont – országos viszonylatban is – megnőtt a hulladéktermelés, ezért nem valószínű, hogy a 15 százalékos csökkentést célzó célkitűzést teljesítheti – mutatott rá Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. köztisztasági vállalat igazgatója. Mint elmondta: nemhogy csökkent, de tavaly legalább 10 százalékkal növekedett a Csíkszeredából elszállított háztartási szemét mennyisége 2015-höz képest.
Az udvarhelyiek odafigyelnek a szelektív gyűjtésre
Ezzel szemben nem panaszkodnak Székelyudvarhelyen, a helyi hulladékgazdálkodási vállalat, az RDE tapasztalatai szerint ugyanis a lakosok „fegyelmezettek\", így a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége terén rendkívül jól teljesít a város. Koszta Attila, az RDE igazgatója rámutatott: a környező városokhoz képest – leszámítva Sepsiszentgyörgyöt, ahol hasonló a helyzet – sokkal hatékonyabban működik a hulladék szétválasztása. Sőt Székelyudvarhely az 5 százalékos országos átlagot is túlteljesíti, a háztartási szemétnek ugyanis 17 százalékát gyűjtik szelektíven. Koszta szerint jó helyzetben vannak, hiszen a nagyvárosokban egyrészt a guberálók ellopják, másrészt az önkormányzatok a kisebb felvásárlóknak adják az újrahasznosítható szemetet, akik elmulasztják jelenteni a mennyiséget a környezetvédelmi ügynökségnek, így a város fizet, mert nem tudja teljesíteni a kért normát.
A székelyföldi város lakótelepein 75, papír, műanyag és üveg begyűjtésére alkalmas tárolót helyeztek ki, a kertvárosokban pedig zsákokat adnak a környezettudatos lakóknak. Ahhoz, hogy minél több lakost rávegyenek a környezettudatosságra, a polgármesteri hivatallal közösen szeretnének népszerűsítő programokat szervezni. Az óvodákban és iskolákban ugyanakkor már jó ideje tartanak gyűjtőakciókat, nemsokára pedig egy tematikus kisfilmet is bemutatnak a gyerekeknek. Tavasszal közgazdász-konferenciára készülnek, ugyanakkor városi rendezvényeken, valamint a médián keresztül is tudatos szemétgyűjtésre igyekeznek nevelni a lakosságot. Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője arról számolt be: a megyében a hulladéknak mintegy 6-7 százalékát hasznosították újra 2016-ban.
Maros megyében hétfőtől nincs pardon
Új időszámítás kezdődik eközben Maros megyében a hulladékgazdálkodás terén, ma nyitják meg ugyanis az uniós normák szerint épült, korszerű kerelőszentpáli hulladéklerakót. Máté János, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség vezetője rámutatott: eddig elnézőbbek voltak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatban, nem róttak ki bírságokat, hiszen a megyében az elmúlt két és fél évben gyakorlatilag nem működött a szemétszállítási rendszer, a hulladékot ezért segesvári telepekre szállították. „Marosvásárhely különböző pontjain már elhelyezték a szelektív kukákat, és február 6-án beüzemelik a kerelőszentpáli telepet, így ezután nincs pardon\" – szögezte le Máté János.
A környezetvédelmi őrség megyei vezetője azt is elmondta: ezzel szemben a megye több községét, illetve a köztisztasági vállalkozásokat is többször megbírságolták, Marosvásárhely önkormányzatát és a helyi köztisztasági céget pedig 2012-től nyolc ízben szankcionálták, és 3 büntetőeljárást kezdeményeztek ellenük. Rámutatott: a vásárhelyi szeméttelepet 2012-ben be kellett zárni, új lerakó viszont még nem létezett, ezért megjelentek az illegális létesítmények. Később a városszéli bevásárlóközpont mögött újabb szeméthegy keletkezett. A kihágások miatt az önkormányzatnak és
Félmillió lejre bírságoltak Háromszéken
Félmillió lej értékben rótt ki 2016-ban bírságot a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Őrség, az ellenőrzések nyomán pedig hét cég tevékenységét függesztették fel – vonta meg a hatóság az elmúlt év mérlegét. A legnagyobb, egyenként 50 ezer lej értékű bírságokat azok a cégek kapták, amelyek elmulasztották kérni vagy kiváltani a környezetvédelmi engedélyeket, vagy nem tartották be a dokumentumokban megfogalmazott feltételeket. Tavaly összesen 503 ellenőrzést tartottak, ezek közül 61 esetben bejelentés nyomán cselekedtek.
A környezetvédelmi őrség arról is beszámolt: a leggyakoribb rendellenességek között volt, hogy folyóvizeken szállították vagy a folyómederben tárolták a fát, nem tartották nyilván a kitermelt hulladékot, nem iktatták időben a környezetvédelmi jelentéseket, összekeverték a különböző típusú hulladékot, nem kijelölt helyre rakták le, vagy elégették a szemetet. A háromszékiek ugyanakkor legtöbbször azért tettek feljelentést, mert a környezetükben kiengedték a szennyvizet, égették a szemetet, nem megfelelően tárolták a trágyát – általában a bűz vagy a zaj zavarta őket.
Nemrég egyébként civil aktivisták a Krónikának úgy értékelték, hogy Romániában felemás hatékonysággal működik a környezetvédelmi kihágások szankcionálása: a hatóságok rendszeresen ellenőrzik a kisvállalkozókat, a nagyberuházók viszont mindig megtalálják a kiskaput, holott a potenciális szennyezés mértéke tekintetében óriási eltérések vannak. Kovács Zoltán Csongor, a kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület elnöke akkor elmondta: ez főként a törvénytelen fakitermelésre érvényes, hiszen a kis fatolvajokat rendszeresen lebuktatják, ezzel szemben a nagy kaliberű bűnözők képesek arra, hogy szervezetten kialakítsanak maguk köré egy védelmi apparátust.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
szóljon hozzá!