Fotó: Jakab Mónika
Egységesen a fókuszváltást tartja a legfontosabbnak a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Alkalmazott Pszichológia Intézetének (API) munkaközössége egy évvel a verbális agressziójáról elhíresült Szamosközi István professzornak az egyetemről való eltávolítása után. „Nem a figyelemelterelést, hanem az elköteleződött cselekvést tekintjük célnak” – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Kotta Ibolya, az API új vezetője. Elmondta: az intézet erős alapokon áll, így krízishelyzet után sem nehéz építkezni. Jó hírként újságolta, hogy a jóváhagyási folyamat utolsó szakaszába ért a régóta várt klinikai pszichológia és pszichológiai tanácsadás mesterképzés, melyet Erdély-szerte várnak, és amely megoldást jelenthet a magyar szakemberhiányra.
2022. december 29., 18:592022. december 29., 18:59
2022. december 30., 13:342022. december 30., 13:34
– Már egy éve, hogy verbális agressziója miatt Szamosközi István professzort eltávolították a Babeş–Bolyai Tudományegyetemről. Milyen a hangulat a pszichológia karon, az Alkalmazott Pszichológia Intézetnél? „Kibeszélték-e” a botrányos történéseket a kollégákkal, diákokkal? Az oktatók részéről született-e olyan közös döntés, hogy megszüntetik az eddigi gyakorlatot, és másfajta irányba indulnak el?
– Nagyon megterhelő időszak volt ez az intézet életében, hiszen ott lappangott a kérdés, hogy valójában van-e létjogosultsága az Alkalmazott Pszichológia Intézetnek (API) jelen formájában. Meggyőződésem, hogy igen, és örülök, hogy egyre többen szavaznak bizalmat a munkaközösségnek.
Nem a figyelemelterelést, hanem az elköteleződött cselekvést. Mi az, amit a jelenben megtehetünk a pszichológia és gyógypedagógusi szakmai képzésért és diákjainkért? Nagyon hamar tisztán megfogalmazódott, hogy melyek azok az értékek, amelyeket intézményként követni szeretnénk, és ezek iránytűként segítenek akár a tervezésben, akár abban, hogy hogyan oldjunk meg kényes problémákat vagy dilemmákat. Mindenképp szeretném hangsúlyozni: szó sincs arról, hogy a semmiből építkeznénk. Az intézet erős alapokon áll, így egy krízishelyzetet követően sem nehéz építkezni.
Fotó: Facebook/Kotta Ibolya
– Patthelyzetet idézett elő, hogy a karon a magyar oktatók közül csak Szamosközi István jogosult doktori képzést vezetni. Látnak-e erre megoldást a közeljövőben?
– A pszichológia képzésnek megfelelő doktori iskolákban jelenleg nincs más magyar doktori vezető, és az API munkaközösségében nincs pszichológiában habilitált oktató, aki rövid időn belül bekerülhetne a rendszerbe. Így ezzel mindenképp foglalkozni kell. Hozzátenném, hogy nem a magyar nyelven van itt a hangsúly, hiszen doktoranduszaink mindig is az állam nyelvén, azaz románul vagy nemzetközi nyelven, azaz angolul írták és védték meg a dolgozatukat, ahogy a képzés ideje alatt valamennyi vizsgát, projektet és bemutatót is.
Ráadásul úgy, hogy a román szakokon végző diákok száma többszöröse a magyarokénak. Tehát ebben a tekintetben mindenképp lépni kell. Külföldi intézményekben lennének potenciális befogadó doktorivezetők, de ez hosszú távon nem lehet megoldás. Az intézetnek ki kell termelnie egy olyan oktatót, aki megszerzi a habilitációt, és megfelel a doktori iskola követelményeinek is.
– Az Alkalmazott Pszichológia Intézet (API) új vezetőjeként milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan?
– Röviden: minden – tanulmányi, kutatási és a társadalmi szférával való kapcsolattartási – szinten szeretnénk az eddigi alapokra építkezve fejlődni. Ismerjük az erősségeinket, emellett a gyengeségeinket is. Számos terv megfogalmazódott, remélem, a humán erőforrást is sikerül mozgósítani ezek megvalósításához, és majd beszámolhatunk az eredményeinkről.
– Nemrég pszichológia-pszichoterápia konferenciát tartottak, évek óta először. Mi volt a célja a rendezvénynek, mennyire volt sikeres, és terveznek-e hasonlókat?
– Ez a konferencia elsősorban nyitás volt a diákok felé. Főleg az online oktatás után éreztük azt, hogy másképp kell megközelítenünk a diákságot, mint korábban. Szeretnénk feléleszteni a diák-tanár együttműködéseket, aktívabban bevonni az érdeklődő hallgatókat kutatói és gyakorlati tevékenységekbe. Ez nem megy egyik napról a másikra. Szeretnénk megtalálni, mivel motiválhatjuk őket arra, hogy a tantárgyi követelményeken túl is tűzzenek ki maguknak személyes és szakmai célokat az egyetemi évek alatt.
Másodsorban ezzel a konferenciával kívántuk jelezni azt is, hogy a klinikai pszichológia és pszichoterápia bekerült az intézet figyelmének fókuszába. Ezzel igazodunk a diákság igényeihez, de a piaci igényekhez is, hiszen az ilyen szakképesítéssel rendelkező magyar szakemberekből hiány van ma Erdélyben. A konferenciát összességében sikeresnek mondanám, a diákok visszaigazolták a hasonló rendezvények szervezésének fontosságát, így tartjuk magunkat a tervhez, és tavasszal, nyár elején más témakörben szervezünk hasonló eseményt.
– Az alkalmazott pszichológián belül számos ágazat létezik, mi az, amire a kolozsvári karon hangsúlyt fektetnek?
– A pszichológia szak népszerűsége mindeddig töretlennek bizonyult, és igyekszünk ezt meg is őrizni. Egyre nagyobb viszont az érdeklődés a gyógypedagógia szak iránt. Érdekesség, hogy gyógypedagógia alapképzésre zömében a szakma iránt eleve elköteleződött diákok jelentkeznek. Mindez arra kötelez bennünket, hogy átgondoljuk a gyógypedagógia képzés politikáját, erősítsük a humán erőforrást, új oktatókat csalogassunk a szakra, illetve tovább erősítsük a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, amelyek teret adnak a diákok szakmai és pedagógiai gyakorlatának, így például a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájával. Nemcsak kolozsvári intézményekkel, hanem az országban működő más ilyen jellegű tanintézetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, egyházi szervezetekkel is van együttműködés, ezt tovább szeretnénk erősíteni. Emellett a Romániai Magyar Gyógy-
pedagógia Egyesülettel elkezdtünk közös projekteket kidolgozni. Az önkénteskedés már hagyomány a gyógypedagógus diákok körében, akik számos egyesületnél gyűjtenek, gyűjthetnek szakmai és emberi tapasztalatot, de keresünk további lehetőségeket is az önkéntesi munkára. Mindemellett a nemzetközi együttműködés is elkerülhetetlen, és ezen a területen mindenképp sok teendő van még. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának Gyógypedagógia szakért felelős oktatói kezdeményezésére egy közös, több országra kiterjedő ERASMUS-projekt tervezetén dolgozunk az inklúzió (szemléleti befogadás és elfogadás – szerk. megj.) témakörében. Ebbe az együttműködésbe kimondottan erős félként kapcsolódhatunk be, hiszen a hazai osztatlan gyógypedagógiai képzés (nincs alapszinten szakosodás valamely sérüléstípusra) olyan sajátos, számos előnnyel járó modell, amely kevéssé jellemző az európai gyakorlatra.
A végzős mesteris diákjaink jelenleg nevelési, iskolai és pályaválasztási tanácsadó bizonyítványt szerezhetnek a Romániai Pszichológusok Kollégiumánál (COPSI). Ez a gyógypedagógus hallgatóknak is járható út. A mesteri szintet illetően ugyanakkor már a korábbi években megfogalmazódott annak az igénye, hogy specifikusabb képzés(eke)t nyújtsunk. A tanterv (curriculum) szintjén jelentős módosításokkal próbálunk igazodni a megújuló szakmai igényekhez olyan tantárgyak bevezetésével, amelyek erős háttért biztosítanak a pályakezdőknek a gyerekekkel, serdülőkkel való munkában. Emellett jelentős változást hozhat majd az intézet életébe az a mesteri képzés, amely jelenleg a jóváhagyási folyamat utolsó fázisában van, és amely a klinikai pszichológia és pszichológiai tanácsadás képesítést biztosítaná a magyar anyanyelvű diákok számára. Ez a kezdeményezés nem az elmúlt hónapokban, hanem már korábban megszületett, mindenesetre nagyon drukkolunk, hogy végre megvalósulhasson. A pszichológia iránt érdeklődők talán Erdély-szerte lesik ezt a pillanatot, hiszen a pszichológia ezen ága a magyar oktatásban mindig háttérbe szorult.
– A járvány után nagyon felértékelődött a pszichoterapeuták szerepe, egyre többen érzik szükségét, hogy terápiára járjanak. Honnan ismerhető fel a jó terapeuta, és mi lenne a megfelelő hozzáállás a páciens részéről?
– Aki nem jó, az előbb-utóbb kirostálódik, és leveheti a cégért a rendelőjéről… de nyilván az lenne a jó, ha ezt nem a saját bőrünkön kellene megtanulnunk. A jó szakembernek nem kell nagyon reklámoznia magát, a kliensek ajánlani fogják ismerőseiknek. Mindenesetre nézzük meg, kinek szavazunk bizalmat. Számít az első benyomás, de a végzettség is fontos, az, hogy milyen képesítése van az illetőnek, és mennyire fejleszti magát. Az első találkozást követően dönthetjük el, hogy elköteleződünk vagy sem a közös munka mellett.
– Az önismeret, személyiségfejlesztés iránti igény is egyre nagyobb napjainkban, de sajnos sok az „önjelölt” szakember ezen a területen is. Az egyetemen szerveznek-e ilyen jellegű előadásokat, műhelybeszélgetéseket, és ha igen, gondolkodtak-e azon, hogy megnyissák ezeket a nagyközönség számára?
– Az egyetemi képzés elsősorban a szakmai ismeretek elsajátítására és a kompetenciák kialakítására fekteti a hangsúlyt, miközben hangsúlyozza a segítő szakemberek önismeretének és személyiségfejlesztésének fontosságát. Bizonyos szinten a gyakorlatok, szemináriumi gyakorlatok keretében az önismereti folyamatok beindulnak, de ennél sokkal többre van szükség a segítő szakmában. Ami a szakmai önismeretet illeti, az ősszel indított online előadás-sorozatunkban, a GyarAPItóban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik a tematikus előadást követően saját szakmai nehézségeikről, kudarcaikról és sikereikről is mesélnek, a diákok pedig kérdezhetnek. Ez persze nem személyes önismeret, de hozzájárul a szakmai önismeret fejlesztéséhez. Ami az önjelölt „szakemberekkel” szembeni védelmet illeti: vásárlóként tudatosnak kell lenni. A vásárlói tudatosság kialakításához viszont a piacnak minőségi szolgáltatásokat is kínálni kell, s ebben a szakmai felelősségvállalásban az intézet is ki kell vegye a részét.
és miért ne, támpontokat nyújtani a mentális egészség fenntartásához. Ezt napjainkban különösen fontosnak gondolom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Belső ember adhatta le az információt a temesvári főpostáról tízmillió lejt ellopó rablóknak arról, hogy mikor és hol kell betörniük az ingatlanba – vélekedett Valentin Ștefan, a Román Posta igazgatója vasárnap.
A kockázatokra való tekintettel és a polgárok életének védelme érdekében a hatóságok elrendelték a parajdi Sóhát Dózsa-bánya környéki lakóinak az evakuálását – jelentette be vasárnap délutáni közleményében a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség.
Az ország 16 megyéjét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki elsőfokú, vagyis sárga jelzésű figyelmeztetést vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Célzott segélyprogrammal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet a víz alá került parajdi sóbánya dolgozóinak családjait, és a helyszínen egyeztet a helyi vezetőkkel – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben vasárnap.
Az elmúlt napok árvizei kapcsán a legfontosabb az, hogy sikerült elkerülni a haláleseteket, most a kárfelmérés következik, majd a támogatási rendszer kidolgozása – jelentette ki Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök vasárnap Kovászna megyében.
Közlekedési rendőrök buktattak le szombaton két postarablót Temesváron, akik jókora összeget, tízmillió lejt zsákmányoltak.
Az árvíz miatt bezárt parajdi sóbánya alkalmazottai támogatást és kártérítést kapnak, a kormány pedig a turizmusból élő több száz helyi lakos számára hozott különleges intézkedések lehetőségét is vizsgálja – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter.
RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.
Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.
A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!