Fotó: Jakab Mónika
Egységesen a fókuszváltást tartja a legfontosabbnak a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Alkalmazott Pszichológia Intézetének (API) munkaközössége egy évvel a verbális agressziójáról elhíresült Szamosközi István professzornak az egyetemről való eltávolítása után. „Nem a figyelemelterelést, hanem az elköteleződött cselekvést tekintjük célnak” – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Kotta Ibolya, az API új vezetője. Elmondta: az intézet erős alapokon áll, így krízishelyzet után sem nehéz építkezni. Jó hírként újságolta, hogy a jóváhagyási folyamat utolsó szakaszába ért a régóta várt klinikai pszichológia és pszichológiai tanácsadás mesterképzés, melyet Erdély-szerte várnak, és amely megoldást jelenthet a magyar szakemberhiányra.
2022. december 29., 18:592022. december 29., 18:59
2022. december 30., 13:342022. december 30., 13:34
– Már egy éve, hogy verbális agressziója miatt Szamosközi István professzort eltávolították a Babeş–Bolyai Tudományegyetemről. Milyen a hangulat a pszichológia karon, az Alkalmazott Pszichológia Intézetnél? „Kibeszélték-e” a botrányos történéseket a kollégákkal, diákokkal? Az oktatók részéről született-e olyan közös döntés, hogy megszüntetik az eddigi gyakorlatot, és másfajta irányba indulnak el?
– Nagyon megterhelő időszak volt ez az intézet életében, hiszen ott lappangott a kérdés, hogy valójában van-e létjogosultsága az Alkalmazott Pszichológia Intézetnek (API) jelen formájában. Meggyőződésem, hogy igen, és örülök, hogy egyre többen szavaznak bizalmat a munkaközösségnek.
Nem a figyelemelterelést, hanem az elköteleződött cselekvést. Mi az, amit a jelenben megtehetünk a pszichológia és gyógypedagógusi szakmai képzésért és diákjainkért? Nagyon hamar tisztán megfogalmazódott, hogy melyek azok az értékek, amelyeket intézményként követni szeretnénk, és ezek iránytűként segítenek akár a tervezésben, akár abban, hogy hogyan oldjunk meg kényes problémákat vagy dilemmákat. Mindenképp szeretném hangsúlyozni: szó sincs arról, hogy a semmiből építkeznénk. Az intézet erős alapokon áll, így egy krízishelyzetet követően sem nehéz építkezni.
Fotó: Facebook/Kotta Ibolya
– Patthelyzetet idézett elő, hogy a karon a magyar oktatók közül csak Szamosközi István jogosult doktori képzést vezetni. Látnak-e erre megoldást a közeljövőben?
– A pszichológia képzésnek megfelelő doktori iskolákban jelenleg nincs más magyar doktori vezető, és az API munkaközösségében nincs pszichológiában habilitált oktató, aki rövid időn belül bekerülhetne a rendszerbe. Így ezzel mindenképp foglalkozni kell. Hozzátenném, hogy nem a magyar nyelven van itt a hangsúly, hiszen doktoranduszaink mindig is az állam nyelvén, azaz románul vagy nemzetközi nyelven, azaz angolul írták és védték meg a dolgozatukat, ahogy a képzés ideje alatt valamennyi vizsgát, projektet és bemutatót is.
Ráadásul úgy, hogy a román szakokon végző diákok száma többszöröse a magyarokénak. Tehát ebben a tekintetben mindenképp lépni kell. Külföldi intézményekben lennének potenciális befogadó doktorivezetők, de ez hosszú távon nem lehet megoldás. Az intézetnek ki kell termelnie egy olyan oktatót, aki megszerzi a habilitációt, és megfelel a doktori iskola követelményeinek is.
– Az Alkalmazott Pszichológia Intézet (API) új vezetőjeként milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan?
– Röviden: minden – tanulmányi, kutatási és a társadalmi szférával való kapcsolattartási – szinten szeretnénk az eddigi alapokra építkezve fejlődni. Ismerjük az erősségeinket, emellett a gyengeségeinket is. Számos terv megfogalmazódott, remélem, a humán erőforrást is sikerül mozgósítani ezek megvalósításához, és majd beszámolhatunk az eredményeinkről.
– Nemrég pszichológia-pszichoterápia konferenciát tartottak, évek óta először. Mi volt a célja a rendezvénynek, mennyire volt sikeres, és terveznek-e hasonlókat?
– Ez a konferencia elsősorban nyitás volt a diákok felé. Főleg az online oktatás után éreztük azt, hogy másképp kell megközelítenünk a diákságot, mint korábban. Szeretnénk feléleszteni a diák-tanár együttműködéseket, aktívabban bevonni az érdeklődő hallgatókat kutatói és gyakorlati tevékenységekbe. Ez nem megy egyik napról a másikra. Szeretnénk megtalálni, mivel motiválhatjuk őket arra, hogy a tantárgyi követelményeken túl is tűzzenek ki maguknak személyes és szakmai célokat az egyetemi évek alatt.
Másodsorban ezzel a konferenciával kívántuk jelezni azt is, hogy a klinikai pszichológia és pszichoterápia bekerült az intézet figyelmének fókuszába. Ezzel igazodunk a diákság igényeihez, de a piaci igényekhez is, hiszen az ilyen szakképesítéssel rendelkező magyar szakemberekből hiány van ma Erdélyben. A konferenciát összességében sikeresnek mondanám, a diákok visszaigazolták a hasonló rendezvények szervezésének fontosságát, így tartjuk magunkat a tervhez, és tavasszal, nyár elején más témakörben szervezünk hasonló eseményt.
– Az alkalmazott pszichológián belül számos ágazat létezik, mi az, amire a kolozsvári karon hangsúlyt fektetnek?
– A pszichológia szak népszerűsége mindeddig töretlennek bizonyult, és igyekszünk ezt meg is őrizni. Egyre nagyobb viszont az érdeklődés a gyógypedagógia szak iránt. Érdekesség, hogy gyógypedagógia alapképzésre zömében a szakma iránt eleve elköteleződött diákok jelentkeznek. Mindez arra kötelez bennünket, hogy átgondoljuk a gyógypedagógia képzés politikáját, erősítsük a humán erőforrást, új oktatókat csalogassunk a szakra, illetve tovább erősítsük a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, amelyek teret adnak a diákok szakmai és pedagógiai gyakorlatának, így például a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájával. Nemcsak kolozsvári intézményekkel, hanem az országban működő más ilyen jellegű tanintézetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, egyházi szervezetekkel is van együttműködés, ezt tovább szeretnénk erősíteni. Emellett a Romániai Magyar Gyógy-
pedagógia Egyesülettel elkezdtünk közös projekteket kidolgozni. Az önkénteskedés már hagyomány a gyógypedagógus diákok körében, akik számos egyesületnél gyűjtenek, gyűjthetnek szakmai és emberi tapasztalatot, de keresünk további lehetőségeket is az önkéntesi munkára. Mindemellett a nemzetközi együttműködés is elkerülhetetlen, és ezen a területen mindenképp sok teendő van még. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának Gyógypedagógia szakért felelős oktatói kezdeményezésére egy közös, több országra kiterjedő ERASMUS-projekt tervezetén dolgozunk az inklúzió (szemléleti befogadás és elfogadás – szerk. megj.) témakörében. Ebbe az együttműködésbe kimondottan erős félként kapcsolódhatunk be, hiszen a hazai osztatlan gyógypedagógiai képzés (nincs alapszinten szakosodás valamely sérüléstípusra) olyan sajátos, számos előnnyel járó modell, amely kevéssé jellemző az európai gyakorlatra.
A végzős mesteris diákjaink jelenleg nevelési, iskolai és pályaválasztási tanácsadó bizonyítványt szerezhetnek a Romániai Pszichológusok Kollégiumánál (COPSI). Ez a gyógypedagógus hallgatóknak is járható út. A mesteri szintet illetően ugyanakkor már a korábbi években megfogalmazódott annak az igénye, hogy specifikusabb képzés(eke)t nyújtsunk. A tanterv (curriculum) szintjén jelentős módosításokkal próbálunk igazodni a megújuló szakmai igényekhez olyan tantárgyak bevezetésével, amelyek erős háttért biztosítanak a pályakezdőknek a gyerekekkel, serdülőkkel való munkában. Emellett jelentős változást hozhat majd az intézet életébe az a mesteri képzés, amely jelenleg a jóváhagyási folyamat utolsó fázisában van, és amely a klinikai pszichológia és pszichológiai tanácsadás képesítést biztosítaná a magyar anyanyelvű diákok számára. Ez a kezdeményezés nem az elmúlt hónapokban, hanem már korábban megszületett, mindenesetre nagyon drukkolunk, hogy végre megvalósulhasson. A pszichológia iránt érdeklődők talán Erdély-szerte lesik ezt a pillanatot, hiszen a pszichológia ezen ága a magyar oktatásban mindig háttérbe szorult.
– A járvány után nagyon felértékelődött a pszichoterapeuták szerepe, egyre többen érzik szükségét, hogy terápiára járjanak. Honnan ismerhető fel a jó terapeuta, és mi lenne a megfelelő hozzáállás a páciens részéről?
– Aki nem jó, az előbb-utóbb kirostálódik, és leveheti a cégért a rendelőjéről… de nyilván az lenne a jó, ha ezt nem a saját bőrünkön kellene megtanulnunk. A jó szakembernek nem kell nagyon reklámoznia magát, a kliensek ajánlani fogják ismerőseiknek. Mindenesetre nézzük meg, kinek szavazunk bizalmat. Számít az első benyomás, de a végzettség is fontos, az, hogy milyen képesítése van az illetőnek, és mennyire fejleszti magát. Az első találkozást követően dönthetjük el, hogy elköteleződünk vagy sem a közös munka mellett.
– Az önismeret, személyiségfejlesztés iránti igény is egyre nagyobb napjainkban, de sajnos sok az „önjelölt” szakember ezen a területen is. Az egyetemen szerveznek-e ilyen jellegű előadásokat, műhelybeszélgetéseket, és ha igen, gondolkodtak-e azon, hogy megnyissák ezeket a nagyközönség számára?
– Az egyetemi képzés elsősorban a szakmai ismeretek elsajátítására és a kompetenciák kialakítására fekteti a hangsúlyt, miközben hangsúlyozza a segítő szakemberek önismeretének és személyiségfejlesztésének fontosságát. Bizonyos szinten a gyakorlatok, szemináriumi gyakorlatok keretében az önismereti folyamatok beindulnak, de ennél sokkal többre van szükség a segítő szakmában. Ami a szakmai önismeretet illeti, az ősszel indított online előadás-sorozatunkban, a GyarAPItóban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik a tematikus előadást követően saját szakmai nehézségeikről, kudarcaikról és sikereikről is mesélnek, a diákok pedig kérdezhetnek. Ez persze nem személyes önismeret, de hozzájárul a szakmai önismeret fejlesztéséhez. Ami az önjelölt „szakemberekkel” szembeni védelmet illeti: vásárlóként tudatosnak kell lenni. A vásárlói tudatosság kialakításához viszont a piacnak minőségi szolgáltatásokat is kínálni kell, s ebben a szakmai felelősségvállalásban az intézet is ki kell vegye a részét.
és miért ne, támpontokat nyújtani a mentális egészség fenntartásához. Ezt napjainkban különösen fontosnak gondolom.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.
A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!