Fodor János történész a feledésbe merült, 1918-as székely–magyar nagygyűlésekről

•  Fotó: Tőkés Hunor

Fotó: Tőkés Hunor

A centenárium évében nemcsak a gyulafehérvári nagygyűlésre kellene emlékezni, hanem két, szintén száz éve, de a magyarok által Kolozsváron és Marosvásárhelyen szervezett nagygyűlésre is – hívta fel a figyelmet Fodor János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének tanársegédje Magyar nemzetiségpolitikai kísérletek és a román álláspont című előadásában Kolozsváron.

2018. október 12., 10:202018. október 12., 10:20

Az előadás – amely a Korunk folyóirat Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) rendezvénysorozatába illeszkedett – az 1918 előtti történéseket taglalta, ezek segítségével ismertette a gyulafehérvári román nagygyűlés kimenetelét. Mint elhangzott,

saját, úgynevezett székely-magyar nagygyűléseink sokak számára ismeretlenek, pedig legalább olyan fontosak: a kolozsvári a gyulafehérvári egyfajta antitéziseként is értelmezhető.

A történész szerdai előadásában új vélte, most, hogy a centenáriumok évét éljük, még nagyobb a jelentősége ennek a témának. A kolozsvári és vásárhelyi nemzeti vagy nagygyűlés résztvevők létszáma tekintetében is különbözött a gyulafehérváritól, a magyar nagygyűlések utóéletét a román hadsereg bevonulása nagyban gátolta, holott a magyar történelem jelentős momentumai voltak.

Az első nagygyűlést 1918. no­vember 28-án tartották Marosvásárhelyen, ez volt az úgynevezett székely–magyar nagygyűlés, amit a helyi politikai erők akadályoztak, így csak pár ezren vettek részt rajta, és a korabeli álláspontoktól különböző lényeges kérdések nem hangzottak el.

A vásárhelyi gyűlés a Jászi Oszkár-féle nemzetiségi megoldásokat támogatta: a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere Magyarországot a svájci kantonok mintájára alakította volna át szövetségi állammá, vagyis elég kiterjedt autonómiával rendelkező egységekké. Erdély esetében a nemzetiségi szempontok érvényesültek volna: magyar, román és többnyelvű kantonokat hoztak volna létre.

December 22-én tartották a kolozsvári magyar nagygyűlést, amelyen több tízezres tömeg jelent meg, ez gyakorlatilag a gyulafehérvári kiáltvány ellentéteként, az arra adott reakcióként értelmezhető: a 26 vármegyét és Erdélyt – amire a gyulafehérvári kiáltvány is hivatkozik – Magyarország keretében kívánták elképzelni.

S bár a kolozsvári nagygyűlés eredményességét a román hadsereg megakadályozta, egyenrangú a gyulafehérvári gyűléssel – hangsúlyozta Fodor János. Úgy fogalmazott, az más kérdés, hogy a mai emlékezetpolitika melyiket hogyan kívánja megünnepelni vagy kiemelni a többi közül.

„Úgy vélem, mindezekről beszélni kell, hiszen ezek az események mind ugyanebben az időszakban és ugyanolyan körülmények között zajlottak. De nyilvánvalóan más-más törekvésekként kell szemlélni az egészet” – szögezte le Fodor János.

Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője a Krónikának elmondta, az Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) című sorozat négy eseménye után a Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok címmel indítanak új előadás-sorozatot. A Korunk előadás-sorozata egyébként 2007 óta végigvezette hallgatóit a honfoglalástól egészen a huszadik század végig, különböző aspektusokból közelítette meg a magyar történelem korszakait, ezeknek az európai történelemmel való kapcsolódását – foglalta össze a főszerkesztő.

Fodor János társaival (T. Szabó Csabával, Ferenczi Szilárddal, Gál Zsófiával, Olosz Leventével és Fazakas Lászlóval) közösen az Erdélyi Krónika történelmi portál szerkesztője, működtetője. A fiatal történészek szeretnék Erdély múltját és a történelmünkkel kapcsolatos kiadványokat, konferenciákat és kutatásokat könnyedebb formába öntve népszerűsíteni, a nagyobb közönséggel is megismertetni.

Tőkés Hunor

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné
2024. november 21., csütörtök

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében

A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében
2024. november 21., csütörtök

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett

Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett
2024. november 21., csütörtök

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal

Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal
2024. november 21., csütörtök

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága

A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága
2024. november 21., csütörtök

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt

Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt
2024. november 20., szerda

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint

Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint
2024. november 20., szerda

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek

Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek
2024. november 20., szerda

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros

A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros
2024. november 19., kedd

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat

Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat