Fotó: Tőkés Hunor
A centenárium évében nemcsak a gyulafehérvári nagygyűlésre kellene emlékezni, hanem két, szintén száz éve, de a magyarok által Kolozsváron és Marosvásárhelyen szervezett nagygyűlésre is – hívta fel a figyelmet Fodor János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének tanársegédje Magyar nemzetiségpolitikai kísérletek és a román álláspont című előadásában Kolozsváron.
2018. október 12., 10:202018. október 12., 10:20
Az előadás – amely a Korunk folyóirat Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) rendezvénysorozatába illeszkedett – az 1918 előtti történéseket taglalta, ezek segítségével ismertette a gyulafehérvári román nagygyűlés kimenetelét. Mint elhangzott,
A történész szerdai előadásában új vélte, most, hogy a centenáriumok évét éljük, még nagyobb a jelentősége ennek a témának. A kolozsvári és vásárhelyi nemzeti vagy nagygyűlés résztvevők létszáma tekintetében is különbözött a gyulafehérváritól, a magyar nagygyűlések utóéletét a román hadsereg bevonulása nagyban gátolta, holott a magyar történelem jelentős momentumai voltak.
A vásárhelyi gyűlés a Jászi Oszkár-féle nemzetiségi megoldásokat támogatta: a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere Magyarországot a svájci kantonok mintájára alakította volna át szövetségi állammá, vagyis elég kiterjedt autonómiával rendelkező egységekké. Erdély esetében a nemzetiségi szempontok érvényesültek volna: magyar, román és többnyelvű kantonokat hoztak volna létre.
S bár a kolozsvári nagygyűlés eredményességét a román hadsereg megakadályozta, egyenrangú a gyulafehérvári gyűléssel – hangsúlyozta Fodor János. Úgy fogalmazott, az más kérdés, hogy a mai emlékezetpolitika melyiket hogyan kívánja megünnepelni vagy kiemelni a többi közül.
„Úgy vélem, mindezekről beszélni kell, hiszen ezek az események mind ugyanebben az időszakban és ugyanolyan körülmények között zajlottak. De nyilvánvalóan más-más törekvésekként kell szemlélni az egészet” – szögezte le Fodor János.
Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője a Krónikának elmondta, az Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) című sorozat négy eseménye után a Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok címmel indítanak új előadás-sorozatot. A Korunk előadás-sorozata egyébként 2007 óta végigvezette hallgatóit a honfoglalástól egészen a huszadik század végig, különböző aspektusokból közelítette meg a magyar történelem korszakait, ezeknek az európai történelemmel való kapcsolódását – foglalta össze a főszerkesztő.
Fodor János társaival (T. Szabó Csabával, Ferenczi Szilárddal, Gál Zsófiával, Olosz Leventével és Fazakas Lászlóval) közösen az Erdélyi Krónika történelmi portál szerkesztője, működtetője. A fiatal történészek szeretnék Erdély múltját és a történelmünkkel kapcsolatos kiadványokat, konferenciákat és kutatásokat könnyedebb formába öntve népszerűsíteni, a nagyobb közönséggel is megismertetni.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás