Fotó: kovács emil/archiv
A strasbourgi bíróság előtt vállalt kötelezettségeinek betartására kötelezi a román kormányt a kolozsvári táblabíróság. A hatóságok kilenc évvel ezelőtt vállalták, hogy három esztendő leforgása alatt teljesen kártalanítják az 1993-as hadrévi etnikai konfliktusban atrocitás áldozatává vált roma családokat.
2014. július 31., 20:322014. július 31., 20:32
A több mint két évtizeddel ezelőtti gyújtogatásokban a Maros megyei településen több cigány háza leégett, három roma lakos életét vesztette. Az elmúlt években több mint száz érintett volt kénytelen ismét a bírósághoz és különböző emberjogi szervezetekhez fordulni, mivel az egymást váltó kabinetek nem tartották be a kárpótlást rendező 2006/523-as kormányrendeletet.
Ennek értelmében az államnak 2008-ig újjá kellett volna építenie a falu románsága által felgyújtott lakóházakat, ugyanakkor kimondottak a romák számára létre kellett volna hoznia egy járdalapok gyártására alkalmas kisebb ipari egységet, kialakítania egy orvosi rendelőt és alkalmaznia két, cigánykérdéssel foglalkozó szaktanácsost. A kolozsvári táblabíróság most arra kötelezi a Ponta-kabinetet, hogy erkölcsi kártérítésként a százhárom panaszos mindenikének fizessen egyenként 1500 eurót. Az ítélet nem végleges, tizenöt napon belül megfellebbezhető.
A hadrévi romák botránya 1993. szeptember 20-án robbant ki, amikor a helyi románság megelégelte a cigányok garázdálkodását, és jó pár roma családra rágyújtotta a házat. Az összetűzésekben négy személy – egy román és három cigány – meghalt, tizennégy épület leégett, további három megrongálódott. A hazai bíróság mindössze 1997-ben, a Pro Európa Liga és más emberjogvédelmi szervezetek nyomására volt hajlandó napirendre tűzni a hadrévi romák ügyét.
A felemás ítéletek nyomán az érintettek a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak, és pert nyertek. Mivel Bukarest ezek után sem volt hajlandó gyakorlatba ültetni az ítéletet, 2008-ban a Pro Európa Liga akkori aktivistája, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) jelenlegi tagja, Haller István éhségsztrájkba kezdett. Akkor mindkét kormánypárt – a nemzeti liberális, valamint az RMDSZ – a strasbourgi döntés betartásáról biztosította Hallert, aki gesztusáért még „fülhúzást” is kapott a szövetség vezetőitől.
Tavaly Maros megye akkori kormánymegbízottja, Corneliu Grosu is jelezte, hogy ideje lenne betartani a strasbourgi emberjogi bíróság 2005. július 12-én hozott végleges és megfellebbezhetetlen ítéletét. Mint mondta, az építkezési tervek már rég elkészültek, és az Országos Lakásügynökség évekkel ezelőtt elkülönítette a házak felhúzásához szükséges alapot. Ráadásul komoly nyomás erősödik Romániára a húsz éve megoldatlan etnikai ügy miatt.
A prefektus nem kívánta kommentálni, hogy elődei, illetve a mindenkori kormányok miért nem vették komolyan a nemzetközi testület döntését, ő azonban megígérte, hogy még 2013-ban „nagyjából” gyakorlatba ülteti azt. Idei nyugdíjazásáig azonban erre nem került sor. Igaz, a prefektus már akkor sajátos feltételeket szabott az ítélet betartása érdekében.
Mivel az egyik leégett ház tulajdonosa többnyire Írországban tartózkodott, inkább az építkezésre szánt pénzhez szeretett volna jutni, mintsem visszaköltözni a számára rossz emlékeket hordozó faluba. Ezzel szemben Grosu kimondottan a hazatelepedéshez kötötte a bírósági ítélet betartását, és úgy vélte, az áldozatot semmiként nem illeti pénzbeli kárpótlás. „Házat esetleg kaphat az érintett fél, de csak abban az esetben, ha hazatelepedik Hadrévre” – fogalmazott az időközben nyugdíjba vonult kormánymegbízott.
Grosu a műhely felépítését és felszerelését is ellenezte, mondván, hogy a hadrévi romák amúgy sem vehetnék fel a járdapiskóták gyártásában a versenyt a környékbeli piacot uraló nagyenyedi Valpet céggel. Grosu ehelyett inkább a lókereskedést javasolta az érintetteknek.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki ’93 óta figyelemmel követi a hadrévi ügyet, akkor úgy vélekedett, hogy Románia valóságos hagyományt teremtett az időhúzásból, a kisebbségi jogok semmibevételéből és a nemzetközi ítéletek be nem tartásából.
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!