Sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára – jelentette ki a Krónikának Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke.
2017. szeptember 12., 14:192017. szeptember 12., 14:19
Az Európai Unión belül Romániában a legnagyobb a különbség a legfejlettebb és a legszegényebb régiók között, ezért is különösen aktuális a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a témában szervezett nemzetközi tudományos konferencia.
Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke közlése szerint a Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés Kelet-Közép-Európában című, kedden és szerdán zajló rendezvényt az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társasága szervezi.
Benedek a témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta:
Újságírói kérdésre kifejtette: Bukarest – Ilfov megyével kiegészülve – az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjénél jobban, ahhoz képest mintegy 140 százalékos szinten teljesít, miközben a sereghajtó Vaslui, Teleorman és Giurgiu megye fejlettségi szintje az uniós átlag 30-35 százalékát is alig éri el. A Krónika kérdésére arra is kitért:
Mint részletezte: a három megye a kilencvenes évek elején még az első tíz közé tartozott, az elmúlt 10-15 évben azonban azt tapasztalták, hogy mindhárom lecsúszott a rangsorban, most valahol a húsz-huszonötödik helyen állnak.
A szakértő szerint ennek számos oka van, de Erdély egészét tekintve általánosan jellemző, hogy a keleti és az északi megyék leszakadtak a dél-közép és a nyugati régióban található megyéktől. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: a piacgazdaság szerkezetének is jelentős szerepe van az egyenlőtlenségek kialakulásában.
hiszen ez a tőke rendszerint a már fejlett üzleti környezettel, nagyobb piaci kapacitással, munkaerő-kínálattal rendelkező városok felé irányult. Ebben a tekintetben sajnos sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára” – magyarázta Benedek József.
A konferencia egyik főszervezője ugyanakkor elmondta: a rendezvényen pont arról fog szó esni, hogy hol és milyen módszerekkel igyekeznek a gyakorlatban felszámolni ezeket az egyenlőtlenségeket. Rámutatott:
A konferencián egyébként 4 kontinens 20 országából 160 előadó, kutató vesz részt. A sajtótájékoztatón Sally Hardy, az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társaságának ügyvezető igazgatója kijelentette: arra készülnek, hogy a konferencia keretében létrehozzák társaságuk közép-kelet-európai részlegét.
Mint részletezte: céljuk, hogy kétirányú kommunikációs kapcsolatot építsenek a kutatók és a regionális politikákat alakító közszereplők között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!