Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek
Aggodalommal tekintenek az erdélyi civil szervezetek a magyar kormány tervére, amely szerint 2007-től megszüntetik a határon túli támogatásokat kezelő Illyés, Apáczai és Új Kézfogás Közalapítványokat. A szervezetek képviselői Budapesten kilincselve próbáltak részt kérni az új támogatási rendszer kidolgozásából. Gémesi Ferenc, a határon túli magyar ügyekért felelős államtitkár lapunknak elmondta, a politika és a civilek vitáját Erdélyben kell lefolytatni.
2006. augusztus 01., 00:002006. augusztus 01., 00:00
Az erdélyi civil szervezetek többsége fél attól, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. Erről az erdélyi magyar civil szféra több egyénisége nyilatkozott a Krónikának, amikor a támogatási rendszer átalakításáról szóló magyarországi bejelentések erdélyi fogadtatásáról kérdeztük. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Az eredetileg csak címszavakban bejelentett kormányzati szándéknak a politikusok nyilatkozata által júliusban egyre több részlete vált ismerté. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. Gémesi szerint az intézkedés azt is szükségessé teszi, hogy háromszintűvé alakítsák át a Szülőföld Alap rendszerét. A legfelsőbb szinten a magyarországi és a határon túli politikai szereplők határoznák meg a célokat, stratégiákat és a prioritásokat. A második szint a magyarországi és határon túli szakemberekből álló szakmai kollégiumoké lenne, amelyektől függően a meghatározott prioritások hatékony gyakorlatba ültetése. A pályázat- és pénzkezelést viszont hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A szakállamtitkár az Erdélyi Riportnak nyilatkozva elutasította a központosítás vádját. Hangsúlyozta, csupán annyi változik meg, hogy az új rendszerben immár funkcionális alapon történik az elosztás. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a Magyar Köztársaság elnökéhez, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgetnek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Egy meghallgatáson immár személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik szünetében. A Maciszesz elnöke hozzátette, megítélésük szerint a jelenlegi rendszert elsősorban azzal kellene megreformálni, hogy a különböző magyarországi közalapítványok azonos feltételek alapján bírálják el a határon túlról érkező pályázatokat. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé – fejtette ki álláspontját Somai József. – A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai azt is elfogadhatónak találta volna, ha az új rendszer testületeiben ötven százalékban lennének jelen a civil szféra képviselői. Azt is fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) ügyvezetője elmondta, az erdélyi civileknek van okuk az aggodalomra, de több bizalommal is lehetne tekinteni az újításokat. Szerinte pozitív következmény lehet, hogy az új rendszer kiépítésével megszüntethetőek az elmúlt másfél évtizedben kialakult, majd pedig megkövesedett rendellenességek. Mint mondta, jó lenne minél hamarabb megismerni a magyar kormányzat elképzeléseit, mert a civil társadalom szakemberei is szeretnének véleményükkel hozzájárulni az előzőnél eredményesebben működő támogatási struktúra kialakításához.
Gémesi Ferenc: otthon kell kilincselni – Államtitkár úr, a határon túli támogatási rendszer átalakítását 2007 januárjától tervezik. Mi lesz addig? – Az év végéig a közalapítványok a megszokott rendben végzik a munkájukat. A Szülőföld Alap is a mostani rend szerint írta ki, és bírálta el a pályázatokat. Nem is lett volna szerencsés strukturális módosításokat véghezvinni a költségvetési év közepén. A nemzetpolitika megújításában azonban nem a támogatáspolitika, hanem a célok a legfontosabbak. – Azt ígérték, hogy konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel. Pontosan kivel konzultáltak? – A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében ki is alakult az a rendszer, amelyikről beszéltünk. – Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Indokoltnak tartja az igényt? – Nem tudom, mit tekintenek civil pénzeknek. Az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítunk, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Ennek pedig a kultúra, az oktatás, a gazdaságfejlesztés és a területfejlesztés egyaránt eszköze. Ez nem érdekcsoportoknak, nem célzottan a határon túli politikának vagy a határon túli civil szervezeteknek szól, hanem az összmagyar céloknak. Ha pedig arról kell a miniszterelnöknek egyeztetnie, hogy milyen politikai célokat kell követni, akkor nyilván azokkal a szervezetekkel, azokkal a politikusokkal kell beszélnie, akik megkapták a megfelelő felhatalmazást a magyar közösségektől, hogy döntsenek. Ha a határon túli politikusok szerint három vagy négy prioritás van, amit követni kell, akkor ezt nyilván otthon a magyar közösséggel megvitatták, vagy megvitatják. A politikusok pedig számon kérhetők itthon is, a határon túl is. Abba nem akarunk beleszólni, hogy ez a vélemény hogyan alakul ki. – Eddig nyilatkozatok alapján lehetett tájékozódni az elképzelésekről. Mikor lehet egy ezzel kapcsolatos dokumentumot is kézbe venni? – Július 26-án volt az utolsó ilyen jellegű konzultáció. Amint a miniszterelnök úr ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. Ezek után immár írásos anyagok is készülnek. Gazda Árpád, Kelemen Tamás
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.