A Codex Aureus a Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította gyulafehérvári könyvtár egyik legértékesebb dokumentuma
Fotó: Visitalbaiulia.ro
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.
2023. május 19., 00:312023. május 19., 00:31
2023. május 19., 01:252023. május 19., 01:25
A bukaresti intézmény közösségi oldalán posztolt bejegyzésében számolt be a nagy horderejű döntésről. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy közölhetjük, miszerint ma, május 18-án a Romániában található legismertebb és legfontosabb középkori kézirat, a gyulafehérvári kirendeltségünkben, a Batthyáneum könyvtárban található Codex aureust felvették az UNESCO világörökségi listájára. A kézirat A világ emlékezete program részévé vált” – olvasható a könyvtár közleményében.
Cioroianu közölte, hogy a kódex soha nem hagyta el az ország területét, a világörökségi listára való regisztrációhoz szükséges dokumentumokat a 21. század szabályai szerint küldték el, többek között digitális másolat is készült a kódexről, amely bárki számára elérhető.
A Codex Aureus
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany Kódex, amely a 800-as években íródott – olvasható a Wikipédián. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált.
Felkerülhet az UESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be pénteken Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója.
A nagyon értékes karoling evangeliárum (többnyire díszes kivitelű könyv, amely a misén felolvasásra kerülő evangeliumi szövegeket tartalmazza), a középkori könyvfestészet remeke. Ma a gyulafehérvári Batthyáneumban található kódex részlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza.
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen a történelem viharai során négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik.
Tény, hogy a bukaresti hatalom az 1960-ban elkobzott könyvtárat teljes egészében magáénak tekintette, amelyet először a Román Akadémia, majd a nemzeti könyvtár részlegének nyilvánított.
Az UNESCO a Világemlékezet Programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította el azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse. A program létrehozását az a felismerés ihlette, hogy az emberiség dokumentum örökségének jó része könnyen megsemmisülhet, ha nem szentelnek a védelmére kellő figyelmet és energiát. A háborús és társadalmi megrázkódtatások, a megfelelő anyagi források, valamint az odafigyelés és a tudatosság hiánya egyre nagyobb veszélyt jelentenek az örökségi, információs emlékek fennmaradására. Az UNESCO Világemlékezet listája magyarországi elemei között találni többek között Eötvös Loránd életműve két kiemelkedő eredményével kapcsolatos dokumentumokat, Kőrösi Csoma Sándor archívumát, Bolyai János Appendixének a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött példányát vagy a Corvina Könyvtárat.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben az Erdélyre hagyta a gyűjteményt – úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat rá.
A gyulafehérvári Batthyáneum épülete
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ingatlannak és közgyűjteménynek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére történő restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a bukaresti legfelsőbb bíróság, figyelmen kívül hagyva, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. (A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli). A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség két évvel ezelőtt, a román legfelsőbb bíróság ítélete nyomán bejelentette, hogy ismét a strasbourgi bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében, igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartva a visszaszolgáltatás elutasítását.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében – áll az érsekség honlapján hétfőn közzétett állásfoglalásban.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Csomortányi Istvánt indítja polgármesterjelöltként, és önálló tanácsosi jelöltlistával vág neki Nagyváradon az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a június 9-ei önkormányzati választásoknak, amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a koalícióra tett ajánlatukat.
Első alkalommal kapta meg nő Az év csendőre kitüntetést, amelyet a bukaresti belügyminisztérium szerint többek között azzal érdemelt ki, hogy márciusban sikerült azonosítania és elfognia egy férfit, aki több kiskorút is molesztált.
A kolozsvári BTarena tavaly bruttó 2,3 millió lejes nyereséget és 7 millió lejes összbevételt termelt, azzal együtt, hogy 3 millió lejt költöttek Románia legnagyobb, idén tízéves többfunkciós rendezvénycsarnoka villanyvilágításának korszerűsítésére.
Kábítószer-kereskedés gyanúja miatt öt házkutatást tartott szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Kolozs és Beszterce-Naszód megyében – közölte az intézmény.
A temesvári Constantin Diaconovici Loga Főgimnázium további 18 tanulója jelentkezett a sürgősségen mérgezéses tünetekkel, miután az éjszaka folyamán a tanintézet 18 diákját hasonló tünetekkel már beutalták a Louis Ţurcanu Gyerekkórházba.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás