Kalamár György színművész Anka Éva verseiből olvas fel
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Izgalmas, különböző kultúrákat, kontinenseket és történelmi korokat összekötő előadás zajlott csütörtök este Kolozsváron. A Peruból haza – egy erdélyi örménymagyar főnemesi család hazatalálása című esemény az erdélyi örménymagyarok történetébe, a külföldre kivándorló magyarok mindennapjaiba egyaránt bepillantást nyújtott.
2023. október 27., 19:062023. október 27., 19:06
Népes közönség volt kíváncsi Kálmán Attila történésznek és Puskás Attilának, a Magyarörmény Kulturális Egyesület elnökének könyvbemutatóval egybekötött előadására, melynek a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia hittanterme adott otthon. Bevezetőként Puskás Attila felidézte, hogy Kálmán Attila disszertációját erdélyi főnemesi családok történetéből írta, és eközben kezdett el érdeklődni ama néhány örménymagyar család után, amelyek főnemesi rangot kaptak.
Kálmán Attila elmondta, hat olyan örménymagyar család volt Erdélyben, amely főnemesi rangot kapott – a Karácsonyi, Kis, Pap, Markovics, Dániel és a Lukács család –, de közülük több napjainkra már kihalt. A Lukács család kapcsán elmesélte, hogy több ága is van, eredetileg nevük előtt az Erzsébetvárosi előnév szerepelt, csak azután változtatta meg az illető ág az előnevét Perényire, miután házasság révén bárói rangot kapott. A történész felvázolta, hogy a családnak több híres, a politikai életben is befolyásos, fontos szerepet betöltő tagja volt, így például
Ezen kívül az 1920-as években olyan szervezeteknek volt elnöke, mint a Páneurópai Unió vagy a Férfiliga a Női Választójog Érdekében; utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a női egyenjogúság élharcosa volt, továbbá országgyűlési képviselőként is tevékenykedett.
Lukács György Perényi Marjorie-t vette feleség, és tulajdonképpen ez a házasság volt az, amely által három gyerekük bárói címet kapott. A csütörtöki előadás egyik „főszereplője”, Sándor a házaspár három fia közül az egyik, aki 1936-ban Anka Éva költőt, írót vette feleségül, s akivel együtt élete nagy részét Peruban, az Amazonas őserdejében élte le.
akik bár nem beszélnek magyarul, ám büszkék származásukra, és az elmúlt időszakban sokat tettek azért, hogy megismerjék, megértsék gyökereiket.
A résztvevők a két testvért egy-egy archív videóüzenetből ismerhették meg. Miklós felidézte a nagyszüleihez kapcsolódó emlékeit, azt, hogy nagymamája mindig keményen dolgozott, míg nagyapja – aki egyébként közel tíz nyelven beszélt – napjai nagy részét olvasással töltötte. Elmesélte, ma is emlékszik, hogy gyerekként testvérével nem értették őket, hiszen ők nem tudtak magyarul, illetve azt is, hogy a házaspár az Amazonas mentén, szinte remeteként élte életét. Mesélt apjáról is, aki fiatalon aranyat kereset, s bár nem volt egyetemi végzettsége, apjához hasonlóan nagyon sok nyelven beszélt, így negyvenéves kora után egy német cégnél futott be szép karriert, s érte el mindazt, amit maga és családja számára álmodott.
Puskás Attila és Kálmán Attila a kincses városi rendezvényen
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Miklós egyébként többször is járt Magyarországon, és Erdélyben is megfordult, mivel technológiafilozófiában érdekelt tudós, kutató előadásokat is tartott nagyszülei egykori hazájában.
Testvére, Sándor Gábor, aki Ausztráliában szerzett doktori diplomát, elmesélte, hogy neki van magyar útlevele, és szeretné, ha majd a lányának is lenne, hiszen már felnőtt fejjel rájött magyar gyökerei fontosságára, s megtett mindent, hogy megértse a magyar, erdélyi, örmény szálak összefonódását, azt, hogy Erdélyben milyen különösen alakította a történelem az emberek életét.
A keresztényszocialista nézeteket valló szülők gyerekeként felnőtt, erős ferences szellemiségben nevelt nő 33 éves korában kezdett verseket írni, de csupán egyetlen kötete ismert, melyet még Peruba történt kivándorlásuk előtt írt, 1941-ben. Fia, illetve a dél-amerikai sajtó korabeli cikkei szerint később is írt, de csak prózát – háborús történeteket, legendákat egyiptomi istenekről (csak a családi emlékezetben maradtak fenn, nem kerültek kiadásra) –, verseket már nem.
Fia szerint Anka Éva kezdeti reményteljes költő-író karrierje ellenére azért nem publikált a későbbiekben, mert Dél-Amerikában már nem volt kinek magyarul írnia.
Az információgazdag előadást Kalamár György színművész és Forró-Bathó Eszter-Anna szavalatai színesítették.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
szóljon hozzá!