Felsőbb szint. A megkérdezettek 31 százaléka használ digitális oktatási platformokat
Fotó: Pixabay.com
Bár csupán 9 százalék azon magyar tanulók aránya, akik szerint az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra, csak a diákok 45 százaléka számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek. Az Erdélystat felméréséből az is kiderül, hogy a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás, relatív többségük a tanév lezárását tartja kívánatosnak.
2020. április 27., 18:342020. április 27., 18:34
2020. április 27., 18:512020. április 27., 18:51
A diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba, a digitális tanrend formái viszont korántsem egységesek – derül ki az Erdélystat legfrissebb felméréséből. A statiszikai portál által közölt eredmények szerint mintegy 9 százalék azon tanulók aránya, akik a tavaszi vakációt megelőző periódusról azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra. Ugyanakkor
A szülők egyötödének okoz nehézséget a megváltozott oktatási körülményekhez való alkalmazkodás, az új helyzet az érettségi és képességvizsga előtt állóknak jelent leginkább kihívást. Az elmaradt időszak bepótolásáról, a tanév lezárásáról is jelentősen megoszlanak a vélemények.
Amint az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből kiderül, a Koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés öt nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az oktatási kérdéseket elemzik. A legfontosabb következtetések szerint a diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba.
Mintegy 9 százalék azok aránya, akik azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít megoldást erre.
A távoktatás formái viszont változóak. A legelterjedtebb módozat, hogy a tanítók, tanárok e-mailen, közösségi oldalon, SMS-ben küldik el a megoldandó feladatokat; ez a diákok 59 százaléka esetében van így, kiemelkedően az elemi (0–4. osztályos) évfolyamokon.
– jegyzik meg a közleményben. A valóban digitálisnak tekinthető oktatási formák legalább egyike a diákok 45 százaléka számára elérhető; 31 százalék azok aránya, akik digitális oktatási platformokat használnak, és 22 az online videókonferenciák segítségével tanulóké. A mindkét digitális megoldást használó diákok aránya 8 százalék.
Ugyanakkor az Erdélystat szerint a különböző oktatási formák biztosítása, az ezekhez való hozzáférés jelentős társadalmi egyenlőtlenségeket mutat.
Körükben az is jellemző, hogy az iskola egy időben több oktatási formát is használ, a feladatok hagyományos elektronikus kommunikációval és digitális oktatási platformokon is jönnek, illetve online órákat is tartanak. A falvakban, alacsonyabban iskolázott szülők gyermekei esetében jelentősen kisebb a hozzáférési esély a digitális oktatáshoz, nagy valószínűséggel mind az iskolák, mind pedig a szülők lehetőségei korlátozottak.
Évfolyamok szerint az elemi osztályokban nagyon alacsony az interaktív megoldások használata. A digitális távoktatás a felsőbb tagozatok, illetve a végzős osztályok esetében kiemelkedő.
A diákok átlagban napi 3 órát tanulnak a kényszervakációban.
A felmérés szerint a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás: az iskoláskorú gyermekek szüleinek 21 százaléka jelölte meg a „megváltozott tanulási körülményekhez való alkalmazkodást” az első három probléma között, amivel jelenleg szembesülnek. Az új helyzet az érettségi előtt állóknak jelenti a legnagyobb kihívást.
Regionális szempontból a székelyföldiek jelölték meg ezt a problémát kiemelkedő arányban.
A szülők relatív többsége a tanév lezárását tartja kívánatosnak. Ha a járvány nem jár le júniusig, a válaszadók 45 százaléka a gyermekek tanulmányi helyzetének lezárását látná jónak, a távoktatás keretén belül.
A szülők 40 százaléka ugyanakkor az elmaradt időszak hagyományos oktatási formában történő bepótolását részesítené előnyben, többségük a nyári hónapokat áldozná erre. A szülők egytizede a tanév megismétlése mellett foglalt állást.
A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével, azaz még abban az időszakban készült, amikor a minisztérium csak ajánlotta az online oktatást. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!