Erdély-szerte óvatosan kerekeznek a biciklisek

A közlekedésrendészeti szabályzat (KRESZ) szerint egyébként amennyiben nincs kijelölt biciklisáv, megengedett az út szélén kerékpározni, közúton viszont ugyanazok a szabályok vonatkoznak a bringásokra, mint az autóvezetőkre.

Az elmúlt napokban – az európai autómentes nap apropóján – több városban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is biciklis felvonulást szerveztek, amellyel a kerékpár használatának előnyeire, valamint a város egészségesebbé, élhetőbbé tételére kívánták felhívni a lakosok és a hatóságok figyelmét, ugyanakkor Kolozsváron például rendszeresen szerveznek felvonulást hasonló célból.

Szűkebb lett vagy eltűnt a biciklisáv

A kincses városban egyébként a nyáron végzett nagyszabású útfelújítások a kerékpárutakat is érintették, a két keréken közlekedők azonban elégedetlenek a munkálatok miatt: elmondásuk szerint a biciklisávok egyrészt keskenyebbek lettek, sok helyen pedig eltűnt a festék, vagy rosszabb minőségű lett a szakasz.

Radu Mititean, a Cicloturism Napoca kerékpáros klub tagja rámutatott: egyes utcákon annyira leszűkítették a biciklisávot, hogy kockázatos ott közlekedni. Róbert, aki rendszeresen kerékpárral jut el belvárosi munkahelyére, szintén minőségi romlásról számolt be. Lapunknak kifejtette: egyes szakaszokon például összevissza rakták vissza a kockákat az úttestre, így már nem látszik a biciklisávot jelölő festék.

A kolozsvári önkormányzat ennek ellenére megpróbálja két keréken való közlekedésre ösztönözni a lakosokat, a tervek szerint ugyanis – több más intézmény, például a Raiffeisen Bank után – elindítja saját kerékpárkölcsönző programját, amelynek keretében mintegy félezer környezetkímélő közlekedési eszközt bocsátanak a kolozsváriak rendelkezésére.

A kölcsönző működtetésére és karbantartására kiírt közbeszerzési eljárást a közterület-fenntartó vállalat (RADP) nyerte el, a projektre 14,8 millió lejt szánnak. A beruházás keretében egy Apahidát, Kolozsvárt és Szászfenest összekötő, 15 kilométer hosszú kerékpárutat is építenek.

Nagyváradon ezzel szemben hiánycikk a kerékpárút, a hatóságok inkább a Félixfürdő–Biharkeresztes útvonal kiépítésén dolgoznak – magyarázta lapunknak Lilla, aki ennek ellenére rendszeresen kerékpárral közlekedik a partiumi megyeszékhelyen, elmondása szerint pedig negatív és pozitív tapasztalatai is voltak a sofőrökkel és gyalogosokkal.

„A biciklis közlekedés még mindig veszélyeket rejt, holott egyre többen űzik, de a helyzethez az autóvezetők, a gyalogosok, de még a kerékpározók sem szoktak száz százalékosan hozzá” – vélekedett. Várad belvárosában eddig mindössze 14 kilométer hosszú kerékpárutat alakítottak ki 12 különböző szakaszon. Mihaela Neag, az önkormányzat munkatársa elmondta: év végéig további 5,7 kilométernyi sávot építenek uniós támogatásból, a továbbiakban pedig az újabb pályázati lehetőségek alapján bővítik a hálózatot.

Példát mutat Nagyszalonta

Ehhez képest Nagyszalontán gyakorlatilag már most a teljes belvárost lefedi a kerékpárútrendszer. Török László polgármester kifejtette: első lépésként négy-öt évvel ezelőtt festéssel jelölték a közutakon a biciklisávot.

„Ez azonban csak félmegoldást jelentett, az áttörést a tavaly átadott, uniós forrásból épült Békéscsaba–Nagyszalonta kerékpárút jelentette, amelynek 4 kilométeres szakasza a belvároson keresztül halad” – magyarázta. Hozzátette: ehhez saját költségvetésből már tavaly hozzáépítettek további fél kilométert, amely a várost nyugat–kelet irányba átszelő fő kerékpárút gerincénél kapcsolódik a rendszerbe. A továbbiakban a déli irányba bővítik a hálózatot, ennek projektjét már elkezdték kidolgozni.

Az elöljáró szerint ugyan vannak még olyan városrészek, ahol elkelne a kerékpárút, de a helyszín beépítettsége egyelőre nem teszi lehetővé, jó hír viszont, hogy egyre többen használják ki a már meglévő bicikliutakat. „Délutánonként, hétvégenként a családok közösen kerekeznek ki a városból, éppen ezért pihenőpontokat is kialakítottunk az út mentén” – tájékoztatott Török.

Szatmárnémeti sem jeleskedik kerékpárutak tekintetében, a városvezetést ráadásul olyannyira nem érdekli a probléma, hogy a biciklisek néhány figyelemfelkeltő felvonulás után lemondtak az akcióról. Öt éve néhány hónapon át rendszeresen szerveztek megmozdulásokat, az önkormányzat azonban szóra se méltatta az elégedetlen lakosokat.

Az érintettek szerint az utak hiánya és a sofőrök figyelmetlensége miatt kimondottan veszélyes a városban kerékpárral közlekedni, ugyanis ahol ki is alakítottak külön sávokat, azokat gyakran elfoglalják a parkoló autók.

A figyelmetlen sofőrökre és gyalogosokra panaszkodnak

A székelyföldi városokban nemrég kezdtek kerékpárutak építésébe az önkormányzatok, azonban továbbra is problémát jelent, hogy a gépkocsivezetők nem tartják tiszteletben az elkülönített sávokat. Sepsiszentgyörgyön fokozatosan építik ki az összefüggő bicikliút-hálózatot: a városvezetés egy-egy út vagy járda felújításakor a kerékpárutat is kiépíti, vagy festékkel jelöli. A stratégia szerint 8,5 kilométeres hálózatot alakítanak ki néhány éven belül.

A biciklisek elégedettek a munkálatokkal, azonban kifogásolják, hogy sok autóvezető egyszerűen a biciklisávra parkol, ahol ugyanakkor gyakran sétálnak a figyelmetlen gyalogosok is, akik nem veszik észre, hogy a szakaszt a kerekezőknek különítették el. A helyzet orvoslása érdekében tavaly a kerékpározók villámcsődületet szerveztek, azóta pedig a rendőrség szigorúbban figyel a szabálytalanul parkoló autókra.

Sepsiszentgyörgyön egyébként rendszeresen különböző akciókkal népszerűsítik a kerékpározást: múlt pénteken például a Háromszéki Közösségi Alapítvány negyedik alkalommal szervezte meg a Tekerj egy jó célér! jótékonysági biciklizést. Furus Levente ügyvezető elmondta: a megmozduláson résztvevő 204 kerékpáros összesen több mint 11 ezer lej adományt gyűjtött mintegy négyezer kilométer kerekezés után. Az adományokból biciklitartókat szerelnek a város iskoláihoz, és kölcsönözhető kerékpárokat is beszereznek.

Kerékpárutak terén egyébként megyeszinten sem áll rosszul Háromszék: a közel száz kilométeres Sepsi Zöld Út 18 településen vezet végig, a Zeroo nevű, 15 kilométeres terepkerékpárút Sepsiszentgyörgy sugásfürdői kijáratától indul, felvezet a Baróti-hegység gerincére, a Vadas-tetőről pedig a kerékpáros megyei úton ereszkedhet le Sepsiköröspatakra vagy Nagyajtára, emellett ott van a 230 kilométeres, 50 települést lefedő Nemere út kézdiszék környékén.

Csíkszeredában is bővítik a hálózatot

Csíkszeredában is több kilométer bicikliutat épített az elmúlt években az önkormányzat. Szőke Domokos alpolgármester elmondása szerint szintén az útjavításokkal próbálták összekapcsolni a biciklis szakaszok kialakítását, ahol pedig nem volt lehetőség kiépíteni a kerékpárosok közlekedésére szolgáló utat, ott a járda egy részét különítették el erre a célra.

Az alpolgármester kifejtette: jövő évben a Zsögödi Nagy Imre és a Szász Endre utcában terveznek kerékpársávokat kialakítani, és hasonló megoldáson gondolkodnak a Brassói út esetében is, ott azonban az út és a biciklisáv közé korlátokat is fel kell majd állítani a biciklisek biztonsága érdekében.

A székelyudvarhelyiek egyelőre csak tervek szintjén találkozhatnak hosszabb kerékpárúttal: az önkormányzat immár három éve tervezi a város és a zeteváraljai víztározó közötti bicikliút megépítését, amely több települést érintene.

Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, a Bringázz, Udvarhely! mozgalom tagja lapunknak elmondta: az útvonalat már három éve megtervezték, a projekt azonban pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. A finanszírozást pályázati alapokból szeretnék megoldani, ennek érdekében egyesületet hoznak létre, amelyhez az udvarhelyi, a fenyédi és a zetelaki polgármesteri hivatal is csatlakozna.

„Az egyesület megvalósításához szükséges dokumentumokat már beszereztük, jelenleg a megyei önkormányzat jóváhagyására várunk” – magyarázta Jakab Áron Csaba. Ideális esetben egy éven belül elkészítik a megvalósíthatósági tanulmányt, amellyel európai uniós támogatást igényelnek, azonban egyelőre azt sem tudják pontosan, hogy mennyibe kerülne a beruházás.