Gyulafehérváron is azt szeretné a városvezetés, ha változtatnának a szigorú korlátozások bevezetésének módszertanán
Fotó: Makkay József
Gazdaságilag érthető a nagyvárosok polgármestereinek kérése, hogy változtassanak a járványügyi korlátozások bevezetésének módszertanán – szögezte le megkeresésünkre Lorenzovici László orvos, közgazdász végzettségű egészségügyi elemző. Mint mondta, a harmadik hullám amplitúdója kisebb lesz, hiszen már sokan átestek a fertőzésen, és az oltás is jó ritmusban halad.
2021. február 23., 08:292021. február 23., 08:29
2021. február 23., 09:462021. február 23., 09:46
Szakmailag megalapozatlan, de gazdaságilag érthető a nagyvárosok polgármestereinek kérése, hogy változtassanak a járványügyi korlátozások bevezetésének módszertanán – szögezte le megkeresésünkre Lorenzovici László orvos, közgazdász végzettségű egészségügyi elemző. Mint ismeretes, több nagyváros polgármestere fejezte ki nemtetszését a településeken elrendelt járványügyi intézkedések, korlátozások bevezetésének módszertanával kapcsolatban, ezek módosítására szólítva a bukaresti hatóságokat. Kolozsvár, Temesvár, Gyulafehérvár polgármestere szerint a koronavírus terjedésének megfékezését célzó járványügyi intézkedések rögzítése során figyelembe kell venni a helyben elvégzett tesztek számát is.
Gabriel Pleşa, Gyulafehérvár kormánypárti, az USR–PLUS színeiben megválasztott elöljárója azt javasolta, a járványügyi korlátozások foganatosításakor vegyék figyelembe az elvégzett tesztek számát, ugyanakkor
Andreea Moldovan egészségügyi államtitkár a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, statisztikailag nem vehetik figyelembe az elvégzett tesztek számát, valójában a tesztek pozitivitási aránya számít. „Nem lenne korrekt, ha ezekben a megyékben módosítanánk a határértékeket, a cél, hogy minél szélesebb körben biztosítsák a lakosság hozzáférését a teszteléshez” – mondta az államtitkár. Hozzátette, fontos, hogy minél többet teszteljenek, az eredményeket jelentsék, mert csak így lehet megfelelő következtetéseket levonni. Meglátása szerint a tesztelési kapacitást nem kell növelni, viszont tudatosítani kell a lakosságban, hogy a legkisebb tünet esetén is kérjék a tesztet, mert így orvosi felügyelet alatt vészelik át a betegséget.
„A polgármesterek és a kormány képviselője elbeszélnek egymás mellett, az egyik körtét kér, a másik azt mondja, van almám, közben az igazság középen van” – mutatott rá Lorenzovici László.
A szakember kifejtette, szakmailag nem megalapozott, hogy a tesztek számának figyelembevételét kérik, viszont más kritériumokat figyelembe lehet venni, például a kórházba beutaltak számát. A járványügyi korlátozások bevezetésének módszertana, a határértékek megállapítása adminisztratív kérdés, bármikor módosíthat ezen a kormány, mint ahogy az iskolakezdéskor már meg is tette, amikor 1,5 ezrelékről 1 ezrelékre „húzta le” a sárga forgatókönyv küszöbét. Mindig be lehet vezetni újabb és újabb határértékeket, ez politikai akarat kérdése – mutatott rá az elemző, hozzátéve: az viszont megalapozatlan érv, hogy azért vannak betegek, mert tesztelnek.
– szögezte le Lorenzovici László. Kifejtette, a nagyvárosokban jobban terjed a fertőzés, mert pezsgőbb az élet és nagyobb az aktív, fiatalabb lakosság aránya. Ahol kevesebbet tesztelnek, részben a beteg is kevesebb, ezért releváns a kórházba beutaltak száma, hiszen a súlyos esetekben már nem a tesztelés kérdése, hogy bekerülnek-e a nyilvántartásba.
Lorenzovici úgy véli, érthető a kormány visszafogottsága, hiszen közeledik a járvány harmadik hulláma, öt napja folyamatosan 15-20 százalékkal növekszik az esetszám, Románia most tart ott, ahol Magyarország tíz nappal ezelőtt. A szakértő becslése szerint a harmadik hullám amplitúdója kisebb lesz, hiszen már sokan átestek a fertőzésen, és az oltás is jó ritmusban halad. Ugyanakkor az egészségügyi közgazdász úgy fogalmazott: érthető a polgármesterek gazdasági érvelése, szerinte is lazítani kell a szigorításokon, engedni működni a gazdaságot, hiszen a veszélyeztetettek többsége már megkapta a vakcinát. „A korlátozások szétverik a gazdaságot, az elmúlt év utolsó negyedében mért gazdasági növekedést adósságból generálta az állami szektor” – hívta fel a figyelmet lapunknak Lorenzovici László.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Jobban teljesítettek a magyar diákok a nyolcadikosok országos felmérésén, mint tavaly – derül ki az RMDSZ összesítéséből.
Péntek reggel fél hat körül riasztották a katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU), hogy tűz ütött ki az aradi szeméttelepen.
Elhalasztotta a kormány 2025. október elsejéig az élelmiszeripari cégeknek őstermelői igazolvánnyal beszállító kisgazdák e-számlázási kötelezettségét. A Krónikának nyilatkozó gazdaérdekvédelmi szervezet vezetője szerint ez egyelőre kivitelezhetetlen.
1 hozzászólás