Még ködbe vész. Autópályát terveznek Háromszéknek is
Fotó: Haáz Vince
A közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) kiadta az engedélyt a Háromszéken is áthaladó A13-as Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A székelyföldi autópálya alapterve két év alatt készülhet el.
2024. szeptember 13., 11:532024. szeptember 13., 11:53
Mint ismeretes, idén tavasszal rendkívül hosszas, már-már végeláthatatlannak tűnő közbeszerzési eljárás során hirdettek győztest az autópálya alapterveinek elkészítéséért kiírt liciten. A hosszú évek óta tervezett aszfaltcsík számára 2020-ban már kijelöltek a hatóságok egy tervezőcéget, ám a nyertes Search Corporation vállalat bő két év elteltével, 2022 nyarán a szerződés felbontását kérte, mondván: nem képes elkészíteni a több mint 160 kilométeren tervezett munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét, ugyanis nem tudja fedezni a földtani tanulmányok elvégzésének költségeit.
Egyelőre a tervek készülnek az autópálya megépítése még odébb van
Fotó: Haáz Vince
Ehelyett a hatóságoknak új közbeszerzési eljárást kellett kiírniuk 2022 novemberében, és 2023 január közepéig várták a jelentkezőket, akiket immár áfa nélkül 45 millió lejes költségvetéssel „csalogattak”. Az első kiírásra így sem érkezett ajánlat, de 2023 májusában már három pályázó „tolongott”. A román Consitrans és Explan, illetve a török Mega Mühendislik vállalat közül a tervek szerint tavaly októberig ki kellett volna választani a győztest, akinek 24 hónapot irányoztak elő a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
Két napon belül kétszer is határidőt módosítottak a hatóságok a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését célzó közbeszerzési eljárásban.
Csakhogy így is csaknem fél évet várni kellett a nyertes kihirdetésére, ugyanis a CNAIR további információkat kért a közbeszerzési hatóságtól (ANAP) a földtani tanulmányok elvégzését illetően, ugyanis ezt eddig a tervezési szakaszban követelték meg a jelentkezőktől, nem a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor. Végül a legutóbbi, májusi határidő előtt néhány nappal kihirdették, hogy a Consitrans Kft. készítheti el (áfa nélkül) 81,2 millió lejből a tanulmányt.
A szerződést június 21-én írták alá, július 22-én közölték a közbeszerzések elektronikus rendszerében (SEAP), a CNAIR pedig most adott rajtengedélyt a legtöbb 24 hónapot igénybe vevő munkára – közölte az Economedia.ro portál.
Két autópályának is „helyet csinálnak” Székelyföldön
Fotó: Haáz Vince
A Brassó–Bákó-autópálya A13-as sztráda néven fut, miután „egyesítették” a Nagyszeben–Brassó-nyomvonallal (utóbbin a Szeben–Fogaras-szakasz már kivitelezőkkel rendelkezik, tervezési fázisban van; Szebentől egy kis megszakítással el lehet jutni egészen a magyar határig a dél-erdélyi A1-es autópályán).
A Cenk alatti és a moldvai város közötti mintegy 164 km pontos székelyföldi nyomvonaláról 2022 elején határozott a Kovászna Megyei Tanács, amikor elfogadta a megyei szakaszra vonatkozó területrendezési bizonylatot. Tamás Sándor önkormányzati vezető akkor úgy fogalmazott:
Ugyanakkor direkt összeköttetést biztosít a vidombáki reptérrel. „A nyomvonalról többször egyeztettünk a tervezőcéggel, minden érintett község és város polgármestere részt vett a megbeszéléseken. A végleges nyomvonal szerint a megyében mintegy 76 kilométeres szakasz épül meg, az autópálya Illyefalva területén Aldobolynál lép be, majd Berecknél hagyja el Háromszéket. Bízunk benne, hogy a kivitelezési terv elkészítését követően az építkezés is hamar elkezdődik” – adott hangot reményének a tanácselnök.
Az akkori tájékoztatás szerint a székelyföldi autópálya Kovászna megyében áthalad Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Réty, Gidófalva, Maksa, Nagyborosnyó, Dálnok, Szentkatolna, Kézdivásárhely, Torja, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Bereck közigazgatási egységek területén. Közlekedési csomópont (le- és felhajtó) épül Kilyénnél, Sepsiszentgyörgynél, Rétynél, Kézdivásárhely északi és nyugati részén, valamint Lemhénynél.
A Brassó–Bákó-sztráda a második gyorsforgalmi összeköttetés lesz Erdély és Moldva között az egyesülésről is elnevezett, Marosvásárhely és Iași között építendő, onnan a Moldovai Köztársaság határáig elérő A8-as pálya után, amely Maros és Hargita megye területén halad át Székelyföldön. Előbbi megyében már kivitelezőkről is tudni, amitől még messze áll a Háromszéket is érintő autópálya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!