Fotó: A szerző felvétele
2012. június 01., 09:022012. június 01., 09:02
A csatahelyszíneken egyébként négy ilyen gúlát állíttatott 1917-ben közadakozásból Nagyvárad, ezek ma is állnak, bár az egyik közülük még felújításra szorul. A váradi emlékgúla román–magyar kormányközi egyezmény és hosszas önkormányzati és minisztériumi huzavona nyomán épülhet meg, valószínűleg őszre.
Az egyezményről, amelynek alapján az egyes országok emléket állíthatnak a területükön elhunyt, ám nem az adott ország hadseregében szolgált katonák számára, 2010-ben értesült a váradi polgármesteri hivatal – idézte fel nemrég Delorean Gyula RMDSZ-es városi önkormányzati képviselő. Az emlékmű számára akkor ki is jelöltek egy helyszínt, amelyet utólag mégsem ítélt nekik a városvezetőség, így az engedélyeztetést elölről kellett kezdeni. A romániai hadügyminisztériumtól végül április 26-án érkezett meg a szükséges engedély, és az alapkőletétel reggelére az építkezési engedélyt is megkapták.
A magyarországi Honvédelmi Minisztérium mindeközben vállalta, hogy finanszírozza egy, az emlékmű mögött helyet kapó emlékfal felállítását, amelyen az összes, Váradon egykor eltemetett, magyar és egyéb nemzetiségű háborús hős neve szerepel majd. A váradi Pro Liberta Partium Alapítvány kutatásai alapján mostanáig mintegy 2800 név ismert, a magyar fél pedig valószínűleg újabbakra is rábukkan majd az ottani levéltárakban. Nagyváradnak a két világháború idején hat temetője volt, ezekben nyugszanak, mára jórészt elveszett sírokban, a magyar, román, szlovák, osztrák és egyéb nemzetiségű honvédek.
Bár az alapkőletételt eredetileg a 2001 óta újra ünnepelt hősök emléknapjára, május utolsó vasárnapjára szerették volna időzíteni, a pünkösd miatt az esemény csütörtökre halasztódott. Az eseményen jelen volt Oláh László, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári kirendeltségének titkára, aki arra hívta fel a figyelmet: a hasonló emlékművekkel a békében született fiatalokat kell emlékeztetni arra, hogy mit jelent a háború, mert csak így értékelhetik igazán a békét. Biró Rozália alpolgármester beszéde után leleplezték az alapkövet, majd az RMDSZ egyik városi körzete által még 2006-ban kialakított emlékhelyen elhelyezték virágaikat a megjelentek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Látogatottsági adatok