Helybenhagyta a bukaresti alkotmánybíróság a román ellenzéki pártok által a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény elleni óvást. A talárosok szerint a jogszabály ellentmond a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvének.
2018. március 19., 15:062018. március 19., 15:06
2018. március 19., 16:432018. március 19., 16:43
Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke az MTI szerint a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket. „A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – mondta az ülésről távozó Dorneanu, aki azonban nem volt hajlandó megállni, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire.
A bukaresti taláros testület szerint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvének mond ellent a római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény. A Krónikához eljuttatott alkotmánybírósági határozat indoklása megállapítja: a taláros testület azért fogadta el az ellenzék által megtámadott jogszabállyal szembeni óvást, mert egyedül a helyi közigazgatási egységek joga és hatásköre az állami, magán vagy felekezeti oktatási intézmények létrehozása, megszüntetése, összevonása és szétválasztása, mégpedig az illetékes tanfelügyelőségek jóváhagyásával.
„Sőt a törvényhozói szerv áthágta helyi végrehajtói szerv hatáskörét is, amely az alaptörvény rendelkezései alapján a helyi autonómia elvének alkotmány biztosította védelme alatt áll” – szerepel a bukaresti alkotmánybíróság határozatában. A taláros testület leszögezte, a kifogásolt törvényt nem abból a szempontból vizsgálta, hogy joguk van-e a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak anyanyelvű oktatáshoz, illetve indokolt-e létrehozni a szóban forgó oktatási intézményt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői közleményében felháborítónak nevezte az alkotmánybíróság döntését, s Románia szégyenének tartja, hogy alaptörvénybe ütközik egy kisebbségi iskola létrehozása. „Csalódottak vagyunk, közösségünk is csalódott. Nem demokratikus jogállam az, ahol a parlament sem tudja az alkotmány biztosította kisebbségi jogokat érvényesíteni” – fogalmazott a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozását megakadályozó alkotmánybírósági döntést követően Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök rámutatott, miközben a román állam modellértékűséggel henceg, alkotmányellenesnek minősítik egy magyar iskola létrehozását Romániában. „2018-ban a román ellenzéki pártok magyarellenességgel próbálják elmaszatolni saját sikertelenségük – mindezt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) olyan aljassággal műveli, hogy a Nagy Románia Párt valamikori vezetői az első padban ülve jegyzetelnének” – nyomatékosított a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor szerint a PNL és a PMP hibát követett el, amikor a római katolikus iskola létrehozását támadta, és hibát követ el akkor is, amikor a többség-kisebbség párbeszédének lehetőségét akadályozza 2018-ban. „Ma ők azok, akik elutasítanak minden jogos követelést, a magyar közösség szempontjából fontos intézkedést. Ultranacionalisták, magyarellenesek és gyermekellenesek: számukra semmi sem szent, a magyar iskolák sorsa, gyermekeink jövője sem. Csúfot űznek több száz ártatlan gyermek, szülő és tanár jövőjéből” – tette hozzá a szövetségi elnök. Kelemen Hunor közleménye szerint a következő lépésekről a szülők képviselőivel és a római katolikus egyházzal egyeztetnek.
A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
Az RMDSZ azt követően terjesztett törvénytervezetet a parlament elé a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium alapításáról, hogy bebizonyosodott: az egymásra mutogató helyi hatóságoktól nem várható megoldás. A szövetség szerint az iskola törvény általi létrehozása megakadályozná, hogy közigazgatási perrel lehetetlenítsék el az intézmény működését.
A Maros megyei tanfelügyelőség tavaly szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy 2016-ban kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Emléktáblaavatással és az életművéről szóló kiállítással emlékeztek Apáczai Csere Jánosra csütörtökön Kolozsváron, az erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének 400. évfordulója alkalmából.
A vadászat biztonságosabbá és átláthatóbbá tételét célzó törvénymódosítást kezdeményezett Dragoș Ciobotaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei képviselője.
Több mint 2,6 milliárd euróból épült-szépült tovább Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megye a Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül érkező uniós pénzeknek köszönhetően.
Állatkínzás miatt indult eljárás egy vaskohsziklási férfi ellen, aki a szomszéd kutyáját megverte. Az elkövetőt szerdán őrizetbe vették.
Hivatalos a Bihar megyei Nagyszalonta címere és a Maros megyei Sóvárad zászlaja – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter a kormány csütörtöki ülése után.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 nappal meghosszabbította a helyi szintű veszélyhelyzetet a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt, miután a Korond-patak hozama ismét megemelkedett a kiadós esőzések miatt.
Több száz, eredetileg a független jelöltként induló bukaresti főpolgármesterre, Nicușor Danra leadott szavazatot írtak a szélsőjobboldal jelöltje, George Simion javára az egyik gyulafehérvári szavazókörben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás