Felértékelődött. Tavaly 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület cserélt gazdát 4380 eurós hektáronkénti átlagáron
Szakemberek szerint még legalább két évig folytatódik az a trend, hogy átlagosan évi 10 százalékkal drágulnak a romániai termőföldek. Temes és Arad megye a legnépszerűbb, előbbi pedig a legdrágábbak között.
2018. augusztus 17., 09:032018. augusztus 17., 09:03
A helyi farmerek és külföldi spekulánsok a tavalyinál 9 százalékkal több termőföldet vásároltak az idei év első felében Romániában, a mezőgazdasági hitelezők pedig arra számítanak, hogy legalább 2020-ig fennmarad az évi 10 százalék körüli áremelkedés a földpiacon – derült ki a Capital.ro gazdasági portál csütörtökön közölt elemzéséből.
A legkeresettebbek a Temes és Arad megyei szántóföldek, ahol az év első felében csaknem tízezer adásvételi szerződést kötöttek. Keresettek továbbá az olténiai Dolj, illetve a Duna torkolatvidékéhez közeli Bărăgan-síkságon található Brăila és Galac megyei földterületek.
a Temes megyei Vejtén pedig az egyik legnagyobb romániai mezőgazdasági vállalkozó vásárolt 6500 eurós hektáronkénti áron újabb 85 hektárnyi földet.
A Capital.ro szerint a szántóföldek ára az utóbbi öt évben megkétszereződött, sokhelyütt pedig megháromszorozódott Romániában. A piacon jelentős felhajtó erőt képvisel a külföldi spekulánsok érdeklődése, tekintettel arra, hogy a legmagasabb romániai árak még mindig csak felét-harmadát teszik ki a legolcsóbb (25–60 ezer euró között hektáronkénti áron beszerezhető) németországi, vagy hollandiai területek árának.
A mezőgazdasági hitelezésre szakosodott Agricover becslése szerint a román termőföld mintegy 20-30 százaléka van – az országban bejegyzett cégeik révén – külföldiek tulajdonában. Hivatalosan azonban alig 17 ezer hektárnyi – az 5,8 millió hektárnyi mezőgazdasági terület 0,3 százaléka – termőföld szerepel külföldi magánszemélyek nevén. Egyébként eddig a mezőgazdasági terület alig 42 százalékát sikerült telekkönyvezni – emlékeztet a lap.
A Capital.ro beszámolt arról is, hogy
Mint ismeretes, 2014-ben járt le a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó, az ország uniós csatlakozásakor kikötött hétéves moratórium. Bár az ekkor elfogadott földforgalmi törvény kidolgozásakor is felmerült, hogy Románia is a földművesekre szűkítse a földvásárlásra jogosultak körét, ez a kitétel végül nem maradt a jogszabályban.
Az újabb törvénytervezet ennek a megkötésnek a bevezetésével, és 15 évre szóló elidegenítési tilalommal próbálja román kézben tartani a földvagyont, a jogi személyek esetében pedig megszabnák, hogy csak azok a cégek vásárolhatnának földet, amelyeknek a bevételei legalább 75 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származnak, illetve amelyek legalább öt éve jelen vannak az adott térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!