Hangzavar a verespataki bánya megnyitását megelőző első közvitán
Egymást igyekeztek túlharsogni a résztvevők azon a közvitán, amelyet a verespataki aranybánya megnyitását tervező Roºia Montanã Gold Corporation (RMGC) hívott össze a leendő bánya helyszínén. Az eseményre a kitermelés ellenzői és támogatói egyaránt mozgósították híveiket, bár a helybeliek a jelek szerint egyre inkább beadják derekukat. A bánya ellenzői többnyire a környezetvédők és civil szervezetek soraiból kerültek ki, akik „Tolvajok!” és „Hazugság!” bekiabálásokkal zavarták meg az RMGC bemutató előadását. Az egymásnak feszülő indulatokat a jelen levő csendőralakulatok próbálták csillapítani.
„Tolvajok!” – kiáltotta tele torokból egyszerre hetven ember, amikor a román környezetvédelmi minisztérium képviselője felvezette a verespataki aranybánya megnyitásáról szóló közvitát a Fehér megyei településen. A kanadai–román Roºia Montanã Gold Corporation (RMGC) első alkalommal hívta meg a nagyközönséget, hogy bemutassa az aranybánya tervét, és magyarázatot adjon a környezetvédelmi szervezetek egyre kényelmetlenebbé váló kérdéseire. Az újabb ciánkatasztrófától tartó helyi Alburnus Maior Egyesületet néhány romániai civil szervezeten kívül a Greenpeace németországi és magyarországi tagjai is erősítették, akik a közvitának helyet adó futballpálya mellé nagyméretű, „A cián nem megoldás” feliratú vásznat feszítettek ki, amelyet a bányavállalat saját pannóival próbált ellensúlyozni. A terv bemutatása során egymást próbálta túlüvölteni az ellenzők csoportja és a bányavállalat szakembereinek hatalmas hangszórók által felerősített hangja – a körülbelül 700 résztvevő egy részének füttykoncertjével kevés sikerrel vették fel a versenyt a hangosbeszélők. Az RMGC alkalmazottjai és a bányaterv szimpatizánsainak csoportja ugyanakkor perceken keresztül tartó vastapssal és a „Goldul, Goldul” ütemes skandálásával erősítette a szakemberek előadását. A két, egymásnak feszülő tábor közé még idejében beférkőzött a csendőrség az incidensek megakadályozásáért. A meghallgatáson írásban lehetett feltenni a kérdéseket. A vállalat hosszú listákat szedett össze a helybeliek és saját alkalmazottai támogató megjegyzéseivel, de amikor a civil szféra egyik-másik képviselője foglalta írásba kérdéseit, többen is nekik támadtak: „Ha nem vagy idevalósi, mi közöd hozzá?” Kétségtelen, a helybeliek közül egyre többen értenek egyet az RMGC céljaival, a közvitán az ellenzők csoportja számbelileg jóval elmaradt a támogatókétól. A magyarországi Greenpeace – „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát!” – magyar feliratú transzparenst lóbált, a szemben levő dombon a „Stop Cyanide!” hatalmas felirat volt olvasható. A vállalat viszont a verespataki ingatlanoknak valamivel több mint 40 százalékát már megvásárolta, és egy korábbi tájékoztatás szerint a lakosoknak csak körülbelül 5 százaléka nem hajlandó megválni ingatlanjaitól. Az emberek véleménye is ennek megfelelően oszlik meg. „2003-ban egymilliárd lejt kaptam a Goldtól az ingatlanomért, és 900 millióért sokkal nagyobb házat vásároltam Gyulafehérváron” – magyarázta lapunknak egy helybeli. Hozzáfűzte, hogy amióta tart a verespataki házak szinte csillagászati összegekért való felvásárlása, a megyeszékhelyen is egyre jobban emelkednek a lakásárak. Nem így gondolkodik ellenben egy 74 esztendős öregasszony. „Sokat dolgoztunk, hogy 40 évvel ezelőtt megvegyük ezt a házat, és nem adom el, hiába jönnek hetente ezek a bukarestiek” – állítja. A helybeli rendőr vállat vont, amikor a bányanyitás támogatottságáról kérdeztük. „A pénz beszél” – mondja, majd hozzáteszi: minél többet fizet a Gold, annál többen adják majd el házaikat. A vállalat céljai eléréséért a kétes módszerektől sem riad vissza: aktivistáik „Mentsük meg Verespatakot!” feliratú pólókban jelentek meg a rendezvényen, holott ezt a jelszót elsőként az ellentábor tűzte zászlajára. Az RMGC ugyanakkor azt hangoztatta: felelős bányászatot szeretne, és minimálisnak, vagyis „szinte kizártnak” tartja a katasztrófa veszélyét. A cég képviselői hozzátették, a bányászat befejeztével teljesen ökologizálják a környéket. A korszerű bányászat ecsetelése közben tovább folytatódott a hangoskodás, a „Hazugság!” szót olyan erővel ordították egyszerre többen is, hogy zengett belé a völgy. Míg a bányavállalat a több száz szakember pozitív véleményezéséről beszélt, a futballpályán egy nyilatkozatot osztogattak, amely a Román Akadémia, valamint a román és magyar egyházak bányanyitást ellenző álláspontját tartalmazta. Verespatak alatt 1600 tonna arany és valamivel több mint 3000 tonna ezüst található, melynek kitermelésére az RMGC ciános technológiát alkalmazna. A vállalat a bánya megépítésének időszakára 1200 munkahelyet ígér, a kitermelés alatt újabb 600-at, és közvetett módon további 6000 munkahely jönne létre. A tegnapihoz hasonló közvitát a következő időszakban több romániai településen is szerveznek majd, ez ugyanis törvény által előírt kötelessége a környezetvédelmi hatástanulmányt benyújtó vállalatnak. Kelemen Tamás
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
szóljon hozzá!