Hivatalosan egy éve élünk együtt a koronavírussal: az orvosok megedződtek a járványhelyzetben, de még nem lehet felszusszanni

Egy évvel ezelőtt, február 26-án azonosították az első koronavírus-fertőzöttet Romániában. Az első eset egy 20 éves Gorj megyei férfié, aki egy, az országba nem sokkal azelőtt beutazott olasz állampolgárral való kontaktust követően kapta el a fertőzést. A Covid–19-cen teljesen tünetmentesen esett át, március 2-án pedig el is hagyhatta a kórházat. Ezután fokozatosan emelkedett a fertőzöttek száma az országban,

Suceava volt az első város, amelyet vesztegzár alá vontak a járvány terjedése miatt.

Klaus Iohannis államfő tavaly március 16-án kihirdette a teljes lezárást feltételező szükségállapotot (amelynek idején napközben is csak munkavégzés, bevásárlás, kis ház körüli séta erejéig hagyhattuk el otthonunkat, igazolás vagy egyéni nyilatkozat felmutatásával), amit május 16-án veszélyhelyzet váltott fel. Ezt a rendkívüli állapotot hónapról hónapra meghosszabbítja a kormány (jelenleg március 10-éig érvényes), amely szerint

csak abban az esetben jöhet szóba a lazítás, ha sikerül beoltani a lakosság 60–70 százalékát.

A rendkívüli helyzet idején szabadtéren és nyilvános zárt helyen kötelező a védőmaszk, tilos magánünnepségeket, társas összejöveteleket tartani, az üzleteknek 21 órakor be kell zárniuk, éjszaka 23 és 5 óra között pedig országos kijárási tilalom van érvényben. A településeken a fertőzési ráta alapján érvényesek a korlátozások: 1,5 ezrelék alatt kapacitásuk 50, 3 ezrelék alatt 30 százalékával üzemelhetnek az éttermek, mozik, színházak, e fölött nem nyithatnak ki.

Az elmúlt év során 791 971 személynél mutatták ki a koronavírus-fertőzést az országban (ugyanakkor 733 616-an kigyógyultak), és több mint 20 ezren vesztették életüket a Covid–19 szövődményei következtében. Tekintettel arra, hogy a december 27-én kezdődött oltási folyamat keretében eddig több mint 855 ezer polgárt oltottak be a koronavírus ellen, a 19 milliós Románia úgy vág neki a járvány harmadik hullámának, hogy közel 1,7 millióan immunitást szereztek.

Egy évvel a koronavírus romániai megjelenése után már sokkal tapasztaltabbak az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, de teljes körű rutinra nem tudtak szert tenni, hiszen

kiszámíthatatlan a betegség lefolyása.

Nagy Réka infektológus szakorvos, aki a járvány kitörése óta kezeli a koronavírusos betegeket a sepsiszentgyörgyi kórház fertőző osztályán, lapunknak elmondta, sok tapasztalatra tettek szert, bátrabban állnak a betegek mellett, mint egy évvel korábban. De a tapasztalattal, az ismert kezelési sémákkal együtt sem egyértelmű a megfertőzöttek sorsa, annyira kiszámíthatatlan a betegség lefolyása – részletezte a szakorvos.

A járvány kitörése után minden fertőzöttet kötelezően kórházba utaltak, azonban az elmúlt hónapokban már csak a közép- és nagyon súlyos eseteket látják el a járványosztályon,

csak azok kerülnek kórházba, akik valóban szakszerű ellátásra szorulnak, vagyis a súlyos esetek.

A legveszélyeztetettebb kategóriába továbbra is a túlsúlyos, a cukorbetegségben, szív-ér rendszeri megbetegedésben szenvedők tartoznak, illetve a hetven év feletti korosztály. A meglevő krónikus alapbetegségre rátevődik a légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás, ami a kór súlyos lefolyását okozza. A fiatalabb korosztály képviselői közül gyakori, hogy az egyetlen társbetegség a krónikus túlsúly, de már ez esetben is súlyosabb lefolyású a betegség.

Nagy Réka arra is kitért, a komolyabb esetek 70-80 százalékánál súlyos szövődmények maradnak. Hosszú távon, féléves, egyéves távlatban még nincs tapasztalat a következményekről, de

a fertőzés után egy-két hónappal sok betegnek van szüksége otthon is oxigéntámogatásra.

Előfordulnak szív-ér rendszeri, a tüdőt érintő szövődmények, sőt neurológiai tünetek is jelentkeznek a koronavírus-fertőzés után. „A járóbeteg-rendelőben a kollégáim egyre gyakrabban találkoznak poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegekkel. Ezen a téren még nincsenek hosszú távú tapasztalatok, de kijelenthető, hogy a fertőzésnek vannak szövődményei” – részletezte a szakorvos.

Minél többen szerzünk immunitást, annál nagyobb az esélye annak, hogy kikerülünk végre ebből a rémálomból; másrészt minél kevesebb a vírusra receptív személy, annál kisebb a valószínűsége, hogy a vírusnak további mutánsai alakuljanak ki – mutatott rá Nagy Réka.

Az aktív immunizálás azt jelenti, valaki úgy szerez védettséget, hogy átesett a fertőzésen, a passzív pedig az oltással szerzett. A könnyebb formája az oltással szerzett védettség, éppen a betegség kiszámíthatatlan lefolyása miatt.

A szakember mindenképpen azt javasolja: aki teheti, oltassa be magát, ez az immunizálás könnyebb formája, hiszen nincs garancia arra, hogy úgy esünk át a fertőzésen, mint egy egyszerű influenzán.

– tanácsolja Nagy Réka.

Nagyon nehéz tizenkét hónapja volt Katona Tanászi Saroltának, a segesvári városi kórház igazgatójának is. A fiatal menedzsernek több fronton is helyt kellett állnia: előbb intézményvezetőként a Covid-részleget kellett létrehoznia, bővítenie, átalakítania és hatékonyan működtetnie, majd páciensként kellett megküzdenie a betegséggel. Bár kigyógyulása után még mindig érzi a fertőzés utóhatásait, úgy véli, eddig jól teljesített, vette a kihívásokat, az akadályokat.

„A menedzsernek a kórházágyon is menedzsernek kell maradnia, még szerencse, hogy mindössze öt napot feküdtem, utána otthonról irányítottam az intézményt” – mondta el lapunknak Katona Tanászi Sarolta, akinek férje és mindkét gyermeke megfertőződött. Mint kifejtette, nem is baj, hogy kórházi kezelésre szorult, így legalább testközelből megtapasztalta azt, hogy az általa vezetett intézményben a személyzet miként kezeli a betegeket. Megyeszerte számos érintett – mentős, orvos, asszisztens, illetve páciens – arról beszélt, hogy a segesvári kórházban a betegséget is könnyebb elviselni, hiszen az egész személyzet sokkal nagyobb empátiával viszonyul a beutalt betegekhez, mint amilyenhez az adófizetőket az ország más kórházaiban szoktatták.

 A pozitív visszajelzések örömmel és büszkeséggel töltik el az igazgatónőt. A statisztikák szerint közel egy év alatt a Küküllő menti város kórháza több mint hétszáz, SARS-CoV-2 vírussal fertőzött beteget látott el. A Monarchia idejében felhúzott épületegyüttes „régimódisága” ez esetben előnyt jelentett. A pavilonrendszer könnyen lehetővé tette a Covid-osztály kialakítását és teljes elkülönítését a többi szekciótól. Amikor meg szükség volt, ezen év közben is lehetett változtatni. Amikor 2020 késő őszén már sem a marosvásárhelyi, sem a környékbeli megyék nagykórházai nem győzték fogadni a betegeket, Segesváron, a páciensek összezsúfolása nélkül sikerült bővíteni a kapacitást.