Hivatalosan egy éve élünk együtt a koronavírussal: az orvosok megedződtek a járványhelyzetben, de még nem lehet felszusszanni

Télen-nyáron jönnek-mennek a „vírushóemberek”. Egy éve még riadalmat okoztak, de ma már szinte senki nem lepődik meg, ha védőruhás mentősöket lát az utcán •  Fotó: Beliczay László

Télen-nyáron jönnek-mennek a „vírushóemberek”. Egy éve még riadalmat okoztak, de ma már szinte senki nem lepődik meg, ha védőruhás mentősöket lát az utcán

Fotó: Beliczay László

Egy évvel a koronavírus hivatalos romániai megjelenése után sokkal tapasztaltabbak az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, de teljes körű rutinra nem tudtak szert tenni, hiszen továbbra is kiszámíthatatlan a betegség lefolyása. Röviden felidézzük az elmúlt év „vírustörténéseit”, és orvosokkal vesszük számba a tapasztalatokat.

Krónika

2021. február 26., 08:062021. február 26., 08:06

2021. február 26., 09:112021. február 26., 09:11

Egy évvel ezelőtt, február 26-án azonosították az első koronavírus-fertőzöttet Romániában. Az első eset egy 20 éves Gorj megyei férfié, aki egy, az országba nem sokkal azelőtt beutazott olasz állampolgárral való kontaktust követően kapta el a fertőzést. A Covid–19-cen teljesen tünetmentesen esett át, március 2-án pedig el is hagyhatta a kórházat. Ezután fokozatosan emelkedett a fertőzöttek száma az országban,

Suceava volt az első város, amelyet vesztegzár alá vontak a járvány terjedése miatt.

Klaus Iohannis államfő tavaly március 16-án kihirdette a teljes lezárást feltételező szükségállapotot (amelynek idején napközben is csak munkavégzés, bevásárlás, kis ház körüli séta erejéig hagyhattuk el otthonunkat, igazolás vagy egyéni nyilatkozat felmutatásával), amit május 16-án veszélyhelyzet váltott fel. Ezt a rendkívüli állapotot hónapról hónapra meghosszabbítja a kormány (jelenleg március 10-éig érvényes), amely szerint

csak abban az esetben jöhet szóba a lazítás, ha sikerül beoltani a lakosság 60–70 százalékát.

A rendkívüli helyzet idején szabadtéren és nyilvános zárt helyen kötelező a védőmaszk, tilos magánünnepségeket, társas összejöveteleket tartani, az üzleteknek 21 órakor be kell zárniuk, éjszaka 23 és 5 óra között pedig országos kijárási tilalom van érvényben. A településeken a fertőzési ráta alapján érvényesek a korlátozások: 1,5 ezrelék alatt kapacitásuk 50, 3 ezrelék alatt 30 százalékával üzemelhetnek az éttermek, mozik, színházak, e fölött nem nyithatnak ki.

Az elmúlt év során 791 971 személynél mutatták ki a koronavírus-fertőzést az országban (ugyanakkor 733 616-an kigyógyultak), és több mint 20 ezren vesztették életüket a Covid–19 szövődményei következtében. Tekintettel arra, hogy a december 27-én kezdődött oltási folyamat keretében eddig több mint 855 ezer polgárt oltottak be a koronavírus ellen, a 19 milliós Románia úgy vág neki a járvány harmadik hullámának, hogy közel 1,7 millióan immunitást szereztek.

Kiszámíthatatlan maradt
a fertőzés lefolyása

Egy évvel a koronavírus romániai megjelenése után már sokkal tapasztaltabbak az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, de teljes körű rutinra nem tudtak szert tenni, hiszen

kiszámíthatatlan a betegség lefolyása.

Nagy Réka infektológus szakorvos, aki a járvány kitörése óta kezeli a koronavírusos betegeket a sepsiszentgyörgyi kórház fertőző osztályán, lapunknak elmondta, sok tapasztalatra tettek szert, bátrabban állnak a betegek mellett, mint egy évvel korábban. De a tapasztalattal, az ismert kezelési sémákkal együtt sem egyértelmű a megfertőzöttek sorsa, annyira kiszámíthatatlan a betegség lefolyása – részletezte a szakorvos.

Az élet velejárója. Ma már a mindennapos öltözet része a maszk •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Az élet velejárója. Ma már a mindennapos öltözet része a maszk

Fotó: Haáz Vince

A járvány kitörése után minden fertőzöttet kötelezően kórházba utaltak, azonban az elmúlt hónapokban már csak a közép- és nagyon súlyos eseteket látják el a járványosztályon,

csak azok kerülnek kórházba, akik valóban szakszerű ellátásra szorulnak, vagyis a súlyos esetek.

A legveszélyeztetettebb kategóriába továbbra is a túlsúlyos, a cukorbetegségben, szív-ér rendszeri megbetegedésben szenvedők tartoznak, illetve a hetven év feletti korosztály. A meglevő krónikus alapbetegségre rátevődik a légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás, ami a kór súlyos lefolyását okozza. A fiatalabb korosztály képviselői közül gyakori, hogy az egyetlen társbetegség a krónikus túlsúly, de már ez esetben is súlyosabb lefolyású a betegség.

Nagy Réka arra is kitért, a komolyabb esetek 70-80 százalékánál súlyos szövődmények maradnak. Hosszú távon, féléves, egyéves távlatban még nincs tapasztalat a következményekről, de

a fertőzés után egy-két hónappal sok betegnek van szüksége otthon is oxigéntámogatásra.

Előfordulnak szív-ér rendszeri, a tüdőt érintő szövődmények, sőt neurológiai tünetek is jelentkeznek a koronavírus-fertőzés után. „A járóbeteg-rendelőben a kollégáim egyre gyakrabban találkoznak poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegekkel. Ezen a téren még nincsenek hosszú távú tapasztalatok, de kijelenthető, hogy a fertőzésnek vannak szövődményei” – részletezte a szakorvos.

Oltással kikerülhetünk
a „rémálomból”

Minél többen szerzünk immunitást, annál nagyobb az esélye annak, hogy kikerülünk végre ebből a rémálomból; másrészt minél kevesebb a vírusra receptív személy, annál kisebb a valószínűsége, hogy a vírusnak további mutánsai alakuljanak ki – mutatott rá Nagy Réka.

Az aktív immunizálás azt jelenti, valaki úgy szerez védettséget, hogy átesett a fertőzésen, a passzív pedig az oltással szerzett. A könnyebb formája az oltással szerzett védettség, éppen a betegség kiszámíthatatlan lefolyása miatt.

A szakember mindenképpen azt javasolja: aki teheti, oltassa be magát, ez az immunizálás könnyebb formája, hiszen nincs garancia arra, hogy úgy esünk át a fertőzésen, mint egy egyszerű influenzán.

Idézet
Nagyon sokan súlyosan megbetegedtek, sokan bele is haltak a fertőzésbe, ezért inkább amint lehet válasszuk a passzív immunizálást, az oltást, ne várjuk meg, amíg megbetegszünk”

– tanácsolja Nagy Réka.

Alkalomhoz illően. Könczey Elemér karikatúrája •  Fotó: Könczey Elemér Galéria

Alkalomhoz illően. Könczey Elemér karikatúrája

Fotó: Könczey Elemér

„Vírusmenedzsment” irodából
és kórházágyból

Nagyon nehéz tizenkét hónapja volt Katona Tanászi Saroltának, a segesvári városi kórház igazgatójának is. A fiatal menedzsernek több fronton is helyt kellett állnia: előbb intézményvezetőként a Covid-részleget kellett létrehoznia, bővítenie, átalakítania és hatékonyan működtetnie, majd páciensként kellett megküzdenie a betegséggel. Bár kigyógyulása után még mindig érzi a fertőzés utóhatásait, úgy véli, eddig jól teljesített, vette a kihívásokat, az akadályokat.

„A menedzsernek a kórházágyon is menedzsernek kell maradnia, még szerencse, hogy mindössze öt napot feküdtem, utána otthonról irányítottam az intézményt” – mondta el lapunknak Katona Tanászi Sarolta, akinek férje és mindkét gyermeke megfertőződött. Mint kifejtette, nem is baj, hogy kórházi kezelésre szorult, így legalább testközelből megtapasztalta azt, hogy az általa vezetett intézményben a személyzet miként kezeli a betegeket. Megyeszerte számos érintett – mentős, orvos, asszisztens, illetve páciens – arról beszélt, hogy a segesvári kórházban a betegséget is könnyebb elviselni, hiszen az egész személyzet sokkal nagyobb empátiával viszonyul a beutalt betegekhez, mint amilyenhez az adófizetőket az ország más kórházaiban szoktatták.

 A pozitív visszajelzések örömmel és büszkeséggel töltik el az igazgatónőt. A statisztikák szerint közel egy év alatt a Küküllő menti város kórháza több mint hétszáz, SARS-CoV-2 vírussal fertőzött beteget látott el. A Monarchia idejében felhúzott épületegyüttes „régimódisága” ez esetben előnyt jelentett. A pavilonrendszer könnyen lehetővé tette a Covid-osztály kialakítását és teljes elkülönítését a többi szekciótól. Amikor meg szükség volt, ezen év közben is lehetett változtatni. Amikor 2020 késő őszén már sem a marosvásárhelyi, sem a környékbeli megyék nagykórházai nem győzték fogadni a betegeket, Segesváron, a páciensek összezsúfolása nélkül sikerült bővíteni a kapacitást.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában
2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban
2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése
2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt