Egy erdélyi búvár nagyvilági kalandjai – Szabó Jenő Jacques Cousteau csapatában is megfordult

Szabó Jenő, búvár

Szabó Jenő jól ismeri a búvárkodás szakmai rejtelmeit

Fotó: Szabó Jenő személyes archívuma

Szabó Jenő kétségkívül a legismertebb erdélyi búvár, akinek kalandos élet-, pontosabban szakmai útja Kolozsvár környéki barlangokban kezdődött, majd a híres francia tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau expedíciójának tagjaként folytatódott. Dolgozott harci delfinekkel, tanulmányozott fehér fókákat idilli görög szigeteken, képzett katonai búvárokat, sőt arról is mesél, mennyire komoly és nehéz munka a tarnicai víztározó többtonnás fémvezetékeit „szervizelni”.

Tóth Gödri Iringó

2024. november 03., 08:472024. november 03., 08:47

A Kolozsváron született Szabó Jenő egyetemi évei alatt kezdett búvárkodni. Tulajdonképpen a barlangászat által ismerkedett meg a vizek világával, ugyanis a barlangokban gyakran eljutottak egy pontig, amikor már nem lehetett egy-egy járatban tovább haladni, mert abban víz volt. A CSA barlangászklub tagjaként tanult, szokott bele a mélységek felfedezésébe.

Kolozsvárról a nemzetközi vizekre

„1991 áprilisában jelentkezett a Cousteau-csapat, hogy szeretnék, ha hozzájuk csatlakoznék.

Idézet
Egyetemista voltam a geológián, április volt – vizsgaidőszak, amikor telefonáltak, hogy Cousteau kapitány szeretne beszélni velem. Mondtam, ne szórakozzanak. Meg hogy másnap, vizsga után, ha nagyon akar, tizenegytől jöhet. És másnap reggel tényleg ott volt az egész csapat a Donát úton.

Leültek, felzabáltak mindent a lakásból. Megkérdeztem, hogy én mit kéne fizessek, amire mondták, hogy semmit. Há' gyerekek, ennél jobb nincsen” – idézte fel kalandos útja kezdetét a Krónikának Szabó Jenő, hozzátéve, az egyetemi vizsgáit Petre Roman akkori miniszterelnök hivatalos levelének segítségével halaszthatta el abban a félévben. „Rengeteg történet volt a Cousteau-ékkal, de a lényeg, hogy utána már kerestek engem emberek. Jókor jó helyen voltam, és ez jó pont volt a társadalom elismerése szempontjából” – tette hozzá a kolozsvári születésű búvár, akit pár évvel később Szevasztopolból keresték meg.

„Egy tiszt írt egy levelet Párizsba, hogy harci delfineket képeztek ki, de el kell őket engedjék, mert nincs már anyagi fedezet a projektre. Körülbelül 500 harci delfin volt, és ezek úgy voltak nevelve, hogy életképtelenek voltak kint a tengeren, hisz addig kézből ették a döglött halat. Szóval elindultunk egy amerikai, egy francia és egy magyar állampolgárral a delfinek után.

És sikerült az első öt delfint elhozni. Budapesten a Margit-szigeten kibéreltük az ugrómedencét, megtöltöttük vízzel, sóval, és oda bekerültek a delfinek.

És mivel Magyarországon nekem nem volt olyan hely, ahol aludjak, ott aludtam a delfinek mellett a Margit-szigeten. Sokat voltam a delfinekkel, és felfigyeltem arra, hogy empatizálnak az emberrel, egymással. Így elkezdtem utána olvasni, tanulmányozni az ők agyukat, a mienket, az evolúciót stb.” – mesélte a búvár, aki ekkor kezdett el érdeklődni az emberi agy, a viselkedés, a kapcsolatok iránt, illetve akkortól foglalkozott komolyabban az állatokkal.

A kétezres évek elején Görögországban tanulmányozott fehér fókákat. Folyamatosan érdekelte ember és állat kapcsolata, az egymásra hatás lehetőségei, az empátia. Tulajdonképpen így jutott el odáig, hogy a neuroplaszticitás (az agy és idegrendszer strukturális és funkcionális változásaival foglalkozó tudományág) kérdése kezdte foglalkoztatni,

amit Bukarestben egy orvosi stáb segítségével kutatott. Munkája eredményeit külföldön is elismerték, az általa alkalmazott módszereket terápiaként tartják számon. Módszereit a továbbiakban is alkalmazta, fejlesztette – Dálnokon öt évig működtetett terápiás központot. A Sepsikörőspatakon letelepedett búvárnak, bár még ma is foglalkozik fogyatékos gyerekekkel, sok más projektje is van, például úszószigeteket épít.

Szabó Jenő, búvár Galéria

Szabó Jenő búvár

Fotó: Szabó Jenő személyes archívuma

Amiért érdemes volt hazajönni

Persze az útja nem egyenesen vezetett Görögországból a háromszéki településre. A 2004-es romániai, galaci áradásai után az ország gyorssegélyt kért, és az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) keresztül kapott is egy tetemes összeget, amit szerettek volna hasznosan elkölteni.

Ekkor merült fel az ötlet, hogy jó lenne kiképezni az országban a katasztrófavédelemben dolgozó búvárokat. Erre a feladatra hívták haza Szabó Jenőt, aki bár nehezen adta fel a lakatlan görög szigetek idilljét, végül Bukarestbe költözött.

„Mi az, hogy eljöjjek én a fókáktól Bukarestbe, a politikusok közé?!” – tette fel magának a kérdést, ám végül hat évet töltött a román fővárosban, ahol többek között a tűzoltóság búvárjait képezte ki. A romániai katasztrófavédelem minden búvárja vagy tőle tanult, vagy olyan embertől, akit ő képzett ki, tehát közvetetten a tanítványai. Szabó Jenő összeállított oktatási anyagokat, írt tankönyveket, a cél az volt, hogy a képzés fentartható legyen. A képzésnek egyébként volt előzménye, a kolozsvári szakember harcibúvárokat is kiképzett korábban.

Szabó Jenő azt is elmondta, hogy az évek alatt nagyon különböző motivációjú embereket ismert meg. Azt tapasztalta, hogy van, aki azért akar búvár lenni, hogy magának bizonyítson, más a pénzért, és akad, aki a határait akarja megismerni.

Hozzátette, a motivációtól függetlenül fontos leszögezni, hogy például a mentőbúvárok munkája igazi csapatmunka, néha létkérdés, hogy az emberek tudnak-e együtt dolgozni, kell a bizalom, biztonság. „Ezeket a dolgokat nem lehet tanítani. Gyakoroljuk, gyakoroljuk, gyakoroljuk, és kiépül. Ott kell lenni mentálisan is” – magyarázta.

Búvárkisokos

Szabó Jenő jelenleg búváriskolát működtet fiával közösen: kedvtelési, illetve sportbúvárokat képeznek ki. Ám emellett iparibúvárkodással is foglalkozik, ami a szakma egyik legnehezebb szegmense.

Elmagyarázta, hogy a búvároknak több kategóriája van:

vannak az amatőrbúvárok, vannak a public safety diver címkével illetett szakemberek, azaz azok a hivatásos búvárok, akik valamely állami szervnél vannak alkalmazva, és valamilyen mentőfeladatokat hajtanak végre, a bűnüldözésben vesznek részt (lehetnek például törvényszéki, kriminalisztikával foglalkozó búvárok), valamint vannak az ipari búvárok, akik tulajdonképpen víz alatt építenek.

Ezeken a kategóriákon belül természetesen van megannyi alkategória, illetve minden kategória „csúcsán” vannak olyan szakemberek, akik oktatnak, sőt akik oktatókat oktatnak. Szabó Jenő cége nem csak sportbúvárok, hanem különböző szintű oktatók kiképzésével is foglalkozik, illetve public safety diver képzést is lebonyolítanak.

Szabó Jenő búvár Galéria

A mélység csodái

Fotó: Szabó Jenő személyes archívuma

Kiemelte, hogy ipari búvárokat nem képeznek ki, hisz az nagyon sajátos szegmens.

Idézet
Én nem tudok olyan körülményeket teremteni, amik nagyon hasonlóak legyenek egy munkához. Nincs pénzem 130 tonnás darut bérelni, és nincs egy tavam, ahol 8 tonnás darabokat tudunk összerakni.

Tehát igazából képesek egy bizonyos képzésre a külföldi nagy cégek Svédországban vagy az Északi-tengeren, a nemzetközi vizeken vannak ilyen iskolák. Tizenötezer eurónál kezdődik egy alapképzés, és ettől megy felfele. És nem is mindenki végzi el, mert nehéz” – magyarázta a szakember. Cégükhöz is úgy szoktak munkásokat fogadni egy-egy munkára, hogy azok előtte inaskodnak náluk egy ideig, ha nem rendelkeznek jelentősebb tapasztalattal a szakmában. Az ipari búvárokra az országban mindenfele szükség van, de a legnagyobb kereslet Konstancán tapasztalható, ahol például olyan cégek is működnek, melyek a tengeri olajfúrótornyoknál végeznek munkálatokat.

A csapatában fiával, illetve olyan búvárokkal dolgozik együtt, akiket körülbelül harminc éve ismer. Így tudja, hogy mindenki figyelmes, szakszerű és hatékony, amikor mondjuk harminc méteres mélységben kell kicserélni egy másfél méter átmérőjű vezeték darabjait.

Tény, hogy az iparibúvárkodás jól fizetett szakma, Romániában nettó 150-200 eurót kap egy szakember egy napra, nemzetközi vizeken pedig ennek a dupláját is meg lehet keresni, viszont figyelmet, fegyelmet igénylő munkáról van szó, ahol egy hiba hatalmas veszélyt jelenthet.

Új irányok és tervek

Szabó Jenő úgy érzi, hogy az évek alatt gyűjtött tapasztalatai, az általa kidolgozott technikák, módszerek sokat segíthetnének a fogyatékos gyerekeken, betegeken túl a ma emberének is, aki gyakran mókuskerékben rohanja végig a mindennapjait. Meglátása szerint az emberek gyakran hiába halmoznak fel ismereteket, tanulnak meg különböző dolgokat, tudásukat nem képesek hasznosítani, használni.

Idézet
A mindennapi élet, főleg a stresszes körülmények között élő városi emberek, a multiknál dolgozók élete kezd olyan lenni, mint egy bevetés. Egy pörgős bevetés. És ebben a pörgésben a fontos dolgokra nem tudnak figyelni”

– fejtette ki, leszögezve, hogy a katonák és sportolók esetében gyakran emlegetett csúcsteljesítmény pszichológia több komponense is beépíthető lenne az átlagemberek életébe, ezzel segítve a stresszkezelést, a fokuszálást. Szabó Jenő szerint a mentális projekció módszere nagyon hasznos lenne mindenki számára, hiszen az olyan, ma már népbetegségnek mondható problémák leküzdésében is segíthet, mint az alvászavar, függőségek, pánikrohamok. A tapasztalt képző szerint a világ egyre nagyobb nyomást gyakorol a fiatalokra, ám az iskola nem készíti fel ezekre őket, ezért is fontos, hogy mentálisan is edzettek legyenek.

Bár ötleteit és elképzeléseit nem formálta konkrét tervvé, azon gondolkodik, hogy a közeljövőben olyan nem formális csoportokat szervez – akár Kolozsváron –, ahol a katonai sémák átadásával, a mindennapi életbe építésével foglalkozik majd.

korábban írtuk

A sepsikőröspataki Szabó Jenő búvárról sugároz rövidfilmet a Discovery Channel
A sepsikőröspataki Szabó Jenő búvárról sugároz rövidfilmet a Discovery Channel

A sepsikőröspataki Szabó Jenőről készített rövidfilmet a Discovery Channel. A csatorna tegnaptól naponta 22 órai kezdettel sugározza azt a hét rövidfilmet, amelyet romániai „hősökről” készített: egy motorosról, motorbicikli-építőről, fogorvosról, hosszútávfutóról, repülőmodellezőről, a parkourról (falra mászó, épületeken átugró kalandorról) és a búvárról. A Szabó Jenőről szóló filmet ma vetítik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 08., szombat

Két, Hollandiában ellopott autót is Erdélyben találtak meg

Két, Hollandiában ellopott autót is Erdélyben találtak meg a napokban – derült ki szombaton.

Két, Hollandiában ellopott autót is Erdélyben találtak meg
2025. február 08., szombat

Betört egy boltba, majd jelentette a lopást két Szilágy megyei fiatal

Két, 16, illetve 18 éves fiatalt vettek őrizetbe pénteken a Szilágy megyei rendőrök, miután betörtek egy topaszentkirályi boltba, ahonnan cigarettát, alkoholos italokat és élelmiszereket loptak nagyjából 7500 lej értékben.

Betört egy boltba, majd jelentette a lopást két Szilágy megyei fiatal
2025. február 08., szombat

Nem tetszik a székelyföldi románoknak Hargita megye új címerterve

Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre.

Nem tetszik a székelyföldi románoknak Hargita megye új címerterve
2025. február 08., szombat

Harmadik napja keresik az eltűnt 23 éves férfit Hargita megyében

A Hargita megyei katasztrófavédelmi erők szombat reggel újrakezdték az eltűnt 23 éves fiatalember keresését a zetelaki tóban. A katonai tűzoltók, hegyimentők és civil önkéntesek már harmadik napja keresik az eltűntet.

Harmadik napja keresik az eltűnt 23 éves férfit Hargita megyében
2025. február 07., péntek

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán

Áthidaló megoldásként két szerződéses orvossal tudják biztosítani az ügyeletet a nagykárolyi városi kórház szülész-nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályán, de márciustól várhatóan két főállású szakember is munkába áll.

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán
2025. február 07., péntek

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása

Hat és fél évvel az impozáns épületet elpusztító tűzvész után elkezdődhetnek a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső tereinek felújítási munk&

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása
2025. február 07., péntek

Leváltanak egy magyar prefektust

A Nemzeti Liberális Pár (PNL) Szilágy megyei szervezete fogja megnevezni az RMDSZ javaslatára négy évvel ezelőtt kinevezett Dari Tamás prefektus utódját – közölte péntek zilahi sajtótájékoztatóján Lucian Bode liberális képviselő.

Leváltanak egy magyar prefektust
Leváltanak egy magyar prefektust
2025. február 07., péntek

Leváltanak egy magyar prefektust

2025. február 07., péntek

Zsákfaluból az ország kapuja: húsz méter hiányzik az új román–magyar közúti összeköttetésből

A Szatmár megyei Börvely és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ura község közötti csatlakozás kialakításáról döntöttek csütörtökön a román–magyar határon tartott fórumon a két ország közigazgatási szerveinek képviselői.

Zsákfaluból az ország kapuja: húsz méter hiányzik az új román–magyar közúti összeköttetésből
2025. február 07., péntek

Szermaradványok zöldségben-gyümölcsben: felületes az ellenőrzés, nem tudjuk, mennyit fogyasztunk belőlük

A mezőgazdasági minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Országos Növényvédelmi Hatóság a Romániában forgalomba kerülő mezőgazdasági termények töredékében ellenőrzi a növényvédő szermaradványokat.

Szermaradványok zöldségben-gyümölcsben: felületes az ellenőrzés, nem tudjuk, mennyit fogyasztunk belőlük
2025. február 06., csütörtök

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén

Heteken belül mintegy 20 útszakasz felújítási előkészületei kezdődhetnek el a magyar–román határ térségében – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányádon.

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén