Szabó Jenő jól ismeri a búvárkodás szakmai rejtelmeit
Fotó: Szabó Jenő személyes archívuma
Szabó Jenő kétségkívül a legismertebb erdélyi búvár, akinek kalandos élet-, pontosabban szakmai útja Kolozsvár környéki barlangokban kezdődött, majd a híres francia tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau expedíciójának tagjaként folytatódott. Dolgozott harci delfinekkel, tanulmányozott fehér fókákat idilli görög szigeteken, képzett katonai búvárokat, sőt arról is mesél, mennyire komoly és nehéz munka a tarnicai víztározó többtonnás fémvezetékeit „szervizelni”.
2024. november 03., 08:472024. november 03., 08:47
A Kolozsváron született Szabó Jenő egyetemi évei alatt kezdett búvárkodni. Tulajdonképpen a barlangászat által ismerkedett meg a vizek világával, ugyanis a barlangokban gyakran eljutottak egy pontig, amikor már nem lehetett egy-egy járatban tovább haladni, mert abban víz volt. A CSA barlangászklub tagjaként tanult, szokott bele a mélységek felfedezésébe.
„1991 áprilisában jelentkezett a Cousteau-csapat, hogy szeretnék, ha hozzájuk csatlakoznék.
Leültek, felzabáltak mindent a lakásból. Megkérdeztem, hogy én mit kéne fizessek, amire mondták, hogy semmit. Há' gyerekek, ennél jobb nincsen” – idézte fel kalandos útja kezdetét a Krónikának Szabó Jenő, hozzátéve, az egyetemi vizsgáit Petre Roman akkori miniszterelnök hivatalos levelének segítségével halaszthatta el abban a félévben. „Rengeteg történet volt a Cousteau-ékkal, de a lényeg, hogy utána már kerestek engem emberek. Jókor jó helyen voltam, és ez jó pont volt a társadalom elismerése szempontjából” – tette hozzá a kolozsvári születésű búvár, akit pár évvel később Szevasztopolból keresték meg.
„Egy tiszt írt egy levelet Párizsba, hogy harci delfineket képeztek ki, de el kell őket engedjék, mert nincs már anyagi fedezet a projektre. Körülbelül 500 harci delfin volt, és ezek úgy voltak nevelve, hogy életképtelenek voltak kint a tengeren, hisz addig kézből ették a döglött halat. Szóval elindultunk egy amerikai, egy francia és egy magyar állampolgárral a delfinek után.
És mivel Magyarországon nekem nem volt olyan hely, ahol aludjak, ott aludtam a delfinek mellett a Margit-szigeten. Sokat voltam a delfinekkel, és felfigyeltem arra, hogy empatizálnak az emberrel, egymással. Így elkezdtem utána olvasni, tanulmányozni az ők agyukat, a mienket, az evolúciót stb.” – mesélte a búvár, aki ekkor kezdett el érdeklődni az emberi agy, a viselkedés, a kapcsolatok iránt, illetve akkortól foglalkozott komolyabban az állatokkal.
amit Bukarestben egy orvosi stáb segítségével kutatott. Munkája eredményeit külföldön is elismerték, az általa alkalmazott módszereket terápiaként tartják számon. Módszereit a továbbiakban is alkalmazta, fejlesztette – Dálnokon öt évig működtetett terápiás központot. A Sepsikörőspatakon letelepedett búvárnak, bár még ma is foglalkozik fogyatékos gyerekekkel, sok más projektje is van, például úszószigeteket épít.
Szabó Jenő búvár
Fotó: Szabó Jenő személyes archívuma
Persze az útja nem egyenesen vezetett Görögországból a háromszéki településre. A 2004-es romániai, galaci áradásai után az ország gyorssegélyt kért, és az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) keresztül kapott is egy tetemes összeget, amit szerettek volna hasznosan elkölteni.
„Mi az, hogy eljöjjek én a fókáktól Bukarestbe, a politikusok közé?!” – tette fel magának a kérdést, ám végül hat évet töltött a román fővárosban, ahol többek között a tűzoltóság búvárjait képezte ki. A romániai katasztrófavédelem minden búvárja vagy tőle tanult, vagy olyan embertől, akit ő képzett ki, tehát közvetetten a tanítványai. Szabó Jenő összeállított oktatási anyagokat, írt tankönyveket, a cél az volt, hogy a képzés fentartható legyen. A képzésnek egyébként volt előzménye, a kolozsvári szakember harcibúvárokat is kiképzett korábban.
Hozzátette, a motivációtól függetlenül fontos leszögezni, hogy például a mentőbúvárok munkája igazi csapatmunka, néha létkérdés, hogy az emberek tudnak-e együtt dolgozni, kell a bizalom, biztonság. „Ezeket a dolgokat nem lehet tanítani. Gyakoroljuk, gyakoroljuk, gyakoroljuk, és kiépül. Ott kell lenni mentálisan is” – magyarázta.
Szabó Jenő jelenleg búváriskolát működtet fiával közösen: kedvtelési, illetve sportbúvárokat képeznek ki. Ám emellett iparibúvárkodással is foglalkozik, ami a szakma egyik legnehezebb szegmense.
Elmagyarázta, hogy a búvároknak több kategóriája van:
Ezeken a kategóriákon belül természetesen van megannyi alkategória, illetve minden kategória „csúcsán” vannak olyan szakemberek, akik oktatnak, sőt akik oktatókat oktatnak. Szabó Jenő cége nem csak sportbúvárok, hanem különböző szintű oktatók kiképzésével is foglalkozik, illetve public safety diver képzést is lebonyolítanak.
A mélység csodái
Fotó: Szabó Jenő személyes archívuma
Kiemelte, hogy ipari búvárokat nem képeznek ki, hisz az nagyon sajátos szegmens.
Tehát igazából képesek egy bizonyos képzésre a külföldi nagy cégek Svédországban vagy az Északi-tengeren, a nemzetközi vizeken vannak ilyen iskolák. Tizenötezer eurónál kezdődik egy alapképzés, és ettől megy felfele. És nem is mindenki végzi el, mert nehéz” – magyarázta a szakember. Cégükhöz is úgy szoktak munkásokat fogadni egy-egy munkára, hogy azok előtte inaskodnak náluk egy ideig, ha nem rendelkeznek jelentősebb tapasztalattal a szakmában. Az ipari búvárokra az országban mindenfele szükség van, de a legnagyobb kereslet Konstancán tapasztalható, ahol például olyan cégek is működnek, melyek a tengeri olajfúrótornyoknál végeznek munkálatokat.
Tény, hogy az iparibúvárkodás jól fizetett szakma, Romániában nettó 150-200 eurót kap egy szakember egy napra, nemzetközi vizeken pedig ennek a dupláját is meg lehet keresni, viszont figyelmet, fegyelmet igénylő munkáról van szó, ahol egy hiba hatalmas veszélyt jelenthet.
Szabó Jenő úgy érzi, hogy az évek alatt gyűjtött tapasztalatai, az általa kidolgozott technikák, módszerek sokat segíthetnének a fogyatékos gyerekeken, betegeken túl a ma emberének is, aki gyakran mókuskerékben rohanja végig a mindennapjait. Meglátása szerint az emberek gyakran hiába halmoznak fel ismereteket, tanulnak meg különböző dolgokat, tudásukat nem képesek hasznosítani, használni.
– fejtette ki, leszögezve, hogy a katonák és sportolók esetében gyakran emlegetett csúcsteljesítmény pszichológia több komponense is beépíthető lenne az átlagemberek életébe, ezzel segítve a stresszkezelést, a fokuszálást. Szabó Jenő szerint a mentális projekció módszere nagyon hasznos lenne mindenki számára, hiszen az olyan, ma már népbetegségnek mondható problémák leküzdésében is segíthet, mint az alvászavar, függőségek, pánikrohamok. A tapasztalt képző szerint a világ egyre nagyobb nyomást gyakorol a fiatalokra, ám az iskola nem készíti fel ezekre őket, ezért is fontos, hogy mentálisan is edzettek legyenek.
Bár ötleteit és elképzeléseit nem formálta konkrét tervvé, azon gondolkodik, hogy a közeljövőben olyan nem formális csoportokat szervez – akár Kolozsváron –, ahol a katonai sémák átadásával, a mindennapi életbe építésével foglalkozik majd.
A sepsikőröspataki Szabó Jenőről készített rövidfilmet a Discovery Channel. A csatorna tegnaptól naponta 22 órai kezdettel sugározza azt a hét rövidfilmet, amelyet romániai „hősökről” készített: egy motorosról, motorbicikli-építőről, fogorvosról, hosszútávfutóról, repülőmodellezőről, a parkourról (falra mászó, épületeken átugró kalandorról) és a búvárról. A Szabó Jenőről szóló filmet ma vetítik.
2025 második napján aggasztó méreteket öltött a hegyi balesetek száma – jelentette pénteken a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Több mint 30 malac elpusztult, 600 sertést pedig kimentettek abból a tűzből, amely csütörtök reggel keletkezett egy Szatmár megyei farmon – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Számos erdélyi helyszínt ajánl a CNN azon úti célok között, amelyeket érdemesnek tart meglátogatni a 2025-ös évben a világon.
Sűrű köd miatt rosszak a látási viszonyok Kovászna, Hargita, Brassó és Szeben megyében csütörtök este - figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kolozs megye hegyvidékein szélvihar lesz a következő órákban – figyelmeztetett csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Felerősödő szélre, a hegyekben hóviharokra számíthatunk csütörtökön és pénteken az ország több régiójában, Erdélyben havazásra van kilátás – figyelmeztetnek a meteorológusok.
Újév napján 93 személynek nyújtottak segítséget a hegyimentők – tájékoztatott csütörtökön a Salvamont.
Zajlik a munka Erdély legnagyobb kórháza, a kolozsvári regionális sürgősségi egészségügyi intézmény építőtelepén, a munkálatok első szakasza mintegy nyolcvan százalékban elkészült.
Első helyen Romániát ajánlja 2025-ös úti célpontként a világhírű Vogue magazin, amely erdélyi helyszínekkel is csábítja olvasóit rendkívül hízelgő országbemutató leírásában.
Most először nem tűzijátékkal, hanem drón- és fényjátékkal búcsúztatta az óévet a kolozsvári önkormányzat.
szóljon hozzá!