Égető krízishelyzet a tűzifapiacon, szakértők szerint újabb drágulásra kell számítani

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Tovább folytatódik az árnövekedési tendencia a tűzifapiacon. Az állami erdészet az állandóan növekvő keresletre hívta fel a figyelmet, a szakértők olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek meggátolnák az újabb krízis kialakulását.

Bíró Blanka

Gyergyai Csaba

2018. június 04., 11:022018. június 04., 11:02

2018. június 04., 11:082018. június 04., 11:08

Továbbra is rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról: míg az elmúlt fűtési szezonban több régióban is krízis alakult ki, a fa ára pedig fokozatosan növekedett, a szakemberek most arról beszélnek, elkerülhetetlenné vált az újabb drágulás. Erre a Romsilva állami erdészet hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében. A Mediafax által idézett tájékoztató szerint

az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent a tűzifakészlet a piacon, ami oda vezetett, hogy az alacsony kínálat és a növekvő kereslet eredményeként újabb árnövekedésre kell számítani.

A Romsilva mindezt azzal magyarázza, hogy az új erdészeti törvény módosításai miatt az állami tulajdonban lévő erdőkből már 150 000 köbméter fával kevesebbet termeltek ki az év első négy hónapjában, s ez a mennyiség az év végéig elérheti a 2 millió köbmétert is, ami újabb krízist okozhat a tűzifapiacon. Az állami erdészet továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőgondozással is problémák lesznek a jelenlegi üzemterv szerint, ez hosszú távon a kitermelt fa minőségének a romlásához vezethet.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A Romsilva szerint országos szinten mintegy 3,5 millió háztartásban fűtenek fával.

Az állami erdészet körülbelül 3,14 millió hektár erdőt ügykezel, ez az ország erdős felületeinek 48 százaléka.

„Változtatni kell a szokásokon”

Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosság elnöke a Krónika kérdésére elmondta,

problémát okoz az is, hogy az erdők, a fák már nem tudnak olyan ütemben fejlődni, hogy a fa iránti egyre növekvő keresletet ki lehessen elégíteni.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Hozzátette, a feldolgozási technológia rohamos fejlődésével egyre inkább megszűnik a fák közötti „besorolás”: amit korábban csak tűzifaként tudtak értékesíteni, azt most már felvásárolják a feldolgozók. Az erdészeti szakember továbbá hangsúlyozta, amennyiben az állami szektor drágít, a magántulajdonban levő erdőkből kitermelt fa ára is emelkedik, hiszen a magánszféra eleve hátrányos helyzetből indul: területadót is kell fizetnie a tulajdonában levő erdők után, ami megnöveli a költségeket. Csákány László ugyanakkor úgy véli,

a lakosságnak is kellene változtatnia a szokásokon, a szemléleten, hiszen általában a vastag, szép, hasogatott rönköket keresik, holott a fiatalabb fák fűtőértéke sem rossz,

a gyérítésből, egészségügyi vágásból kitermelt fákat is fel lehetne használni tüzelésre.

„Átfogó elemzésre van szükség”

Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ képviselő eltúlzottnak tartja a Romsilva aggályait. A politikus lapunknak elmondta, információi szerint az állami erdészet nem termelte ki a tűzifakvóta-mennyiséget, holott egy megfelelő menedzsmenttervvel kompenzálni tudná a megnövekedett költségeit.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Korodi továbbá azzal magyarázza a tűzifa árának emelkedését, hogy a kitermelői piacon már csak néhány szereplő maradt, a kitermelési feltételek szigorításával viszont többen bojkottálták a liciteket. „Próbálunk nyomást gyakorolni, hogy ezek a szabályok változzanak, de ha visszatérnek a régi gyakorlatra, abból a lakosság úgysem nyerne semmit” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Azt azonban Korodi Attila is elismeri, hogy a kérdés átfogó elemzésre szorul az elkövetkező időszakban.

A felmérések egyébként azt mutatják, az elmúlt hat évben mintegy 250 százalékkal emelkedett Romániában a tűzifa ára.

A szakértők tavaly azzal magyarázták a jelenséget, hogy az illegális kereskedés visszaszorítása – a fa szállításának szigorúbb ellenőrzése, az úgynevezett erdőradar bevezetése – és a nagy fafeldolgozók jelenléte jelentősen megemelte az árakat, ugyanakkor a tartós hideg is nehezítette a lakosság helyzetét. Ráadásul a kitermelők, az erdőtulajdonosok csak a gyenge minőségű fát kínálják a lakosságnak, a jó minőséget eladják a Romániába települt feldolgozóknak és a külföldi felvásárlóknak ipari célra.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Az elmúlt téli hónapokban egy erdei űrméter fáért (közismertebb nevén méter, ami 0,67 köbméternek megfelelő mennyiség) 180-200 lejt is elkértek a Székelyföldön, a legfrissebb adatok szerint 250 lej körüli az ára. Egy évvel korábban 150 lejbe került. Úgy tudjuk, Bihar megyében jelenleg 200 lej körüli áron lehet beszerezni egy méter fát.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 27., kedd

Indul a visszaszámlálás: a hétvégén megnyitják a várva várt körgyűrűt Élesden

Augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órakor átadják a forgalomnak az élesdi körgyűrű valamennyi szakaszát, tehát a teljes nyomvonalon lehet majd közlekedni a Bihar megyei kisvárost kikerülő új aszfaltcsíkon.

Indul a visszaszámlálás: a hétvégén megnyitják a várva várt körgyűrűt Élesden
2024. augusztus 27., kedd

Vízi jármű lett az autóból a Kolozsvárt elárasztó felhőszakadás idején

Heves felhőszakadás csapott le kedden délután a kincses városba, számos helyen okozva fennakadást az autóforgalomban.

Vízi jármű lett az autóból a Kolozsvárt elárasztó felhőszakadás idején
2024. augusztus 27., kedd

Kisebb erdélyi városok is nagyot alkotnak

A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.

Kisebb erdélyi városok is nagyot alkotnak
2024. augusztus 27., kedd

A deszkások helyett egyelőre csak az új skate park költségei ugranak nagyokat Brassóban

Az eredetileg tervezett összeg kétszeresére ugorhatnak az ország legnagyobb gördeszkaparkjának megvalósítási költségei Brassóban.

A deszkások helyett egyelőre csak az új skate park költségei ugranak nagyokat Brassóban
2024. augusztus 27., kedd

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne az új csíkszeredai főkonzul

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne Dolhai István, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja – közölte a diplomata a kedden Csíkszeredában tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne az új csíkszeredai főkonzul
2024. augusztus 27., kedd

Kéztöréssel végződött a megválasztott polgármester és a főépítész vitája egy Hargita megyei településen

Kéztöréssel került kórházba kedden Maroshévíz megválasztott polgármestere, Sebastian Buzilă, miután fizikai összetűzésbe került a Hargita megyei város főépítészével.

Kéztöréssel végződött a megválasztott polgármester és a főépítész vitája egy Hargita megyei településen
2024. augusztus 27., kedd

Erős széllökések által kísért záporok várhatók több erdélyi megyében

Szerda reggelig viharok várhatók Erdélyben, a hegyvidéken, Moldvában és Munténia északi részén – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős széllökések által kísért záporok várhatók több erdélyi megyében
2024. augusztus 26., hétfő

Egyik napról a másikra változhat a hőmérséklet szeptember elején

Továbbra is marad a hőség, de légköri instabilitásra is számítanunk kell a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 26-ától szeptember 8-áig érvényes előrejelzéséből.

Egyik napról a másikra változhat a hőmérséklet szeptember elején
2024. augusztus 26., hétfő

Hiba csúszhatott a nyugdíj-újraszámítási folyamatba egy erdélyi megyében, leállt több ezer végzés kézbesítése

Több mint 5000 nyugdíj-újraszámítási végzés kikézbesítését állította le a Fehér megyei nyugdíjpénztár, miután felmerült a gyanú, hogy tévedés csúszott be.

Hiba csúszhatott a nyugdíj-újraszámítási folyamatba egy erdélyi megyében, leállt több ezer végzés kézbesítése
2024. augusztus 26., hétfő

Hasonlított is meg nem is a járványügyi védekezés a 18-19. században a mostanihoz Erdélyben és Magyarországon

A járványövezetekből érkező leveleket lyuggatással és füstöléssel, a pénzérméket ecetes vízzel fertőtlenítették a 18-19. században Erdélyben és Magyarországon, és az országba érkezőknek legkevesebb 21 napot vesztegzárban kellett tölteniük.

Hasonlított is meg nem is a járványügyi védekezés a 18-19. században a mostanihoz Erdélyben és Magyarországon