Égető krízishelyzet a tűzifapiacon, szakértők szerint újabb drágulásra kell számítani

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Tovább folytatódik az árnövekedési tendencia a tűzifapiacon. Az állami erdészet az állandóan növekvő keresletre hívta fel a figyelmet, a szakértők olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek meggátolnák az újabb krízis kialakulását.

Bíró Blanka

Gyergyai Csaba

2018. június 04., 11:022018. június 04., 11:02

2018. június 04., 11:082018. június 04., 11:08

Továbbra is rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról: míg az elmúlt fűtési szezonban több régióban is krízis alakult ki, a fa ára pedig fokozatosan növekedett, a szakemberek most arról beszélnek, elkerülhetetlenné vált az újabb drágulás. Erre a Romsilva állami erdészet hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében. A Mediafax által idézett tájékoztató szerint

az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent a tűzifakészlet a piacon, ami oda vezetett, hogy az alacsony kínálat és a növekvő kereslet eredményeként újabb árnövekedésre kell számítani.

A Romsilva mindezt azzal magyarázza, hogy az új erdészeti törvény módosításai miatt az állami tulajdonban lévő erdőkből már 150 000 köbméter fával kevesebbet termeltek ki az év első négy hónapjában, s ez a mennyiség az év végéig elérheti a 2 millió köbmétert is, ami újabb krízist okozhat a tűzifapiacon. Az állami erdészet továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőgondozással is problémák lesznek a jelenlegi üzemterv szerint, ez hosszú távon a kitermelt fa minőségének a romlásához vezethet.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A Romsilva szerint országos szinten mintegy 3,5 millió háztartásban fűtenek fával.

Az állami erdészet körülbelül 3,14 millió hektár erdőt ügykezel, ez az ország erdős felületeinek 48 százaléka.

„Változtatni kell a szokásokon”

Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosság elnöke a Krónika kérdésére elmondta,

problémát okoz az is, hogy az erdők, a fák már nem tudnak olyan ütemben fejlődni, hogy a fa iránti egyre növekvő keresletet ki lehessen elégíteni.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Hozzátette, a feldolgozási technológia rohamos fejlődésével egyre inkább megszűnik a fák közötti „besorolás”: amit korábban csak tűzifaként tudtak értékesíteni, azt most már felvásárolják a feldolgozók. Az erdészeti szakember továbbá hangsúlyozta, amennyiben az állami szektor drágít, a magántulajdonban levő erdőkből kitermelt fa ára is emelkedik, hiszen a magánszféra eleve hátrányos helyzetből indul: területadót is kell fizetnie a tulajdonában levő erdők után, ami megnöveli a költségeket. Csákány László ugyanakkor úgy véli,

a lakosságnak is kellene változtatnia a szokásokon, a szemléleten, hiszen általában a vastag, szép, hasogatott rönköket keresik, holott a fiatalabb fák fűtőértéke sem rossz,

a gyérítésből, egészségügyi vágásból kitermelt fákat is fel lehetne használni tüzelésre.

„Átfogó elemzésre van szükség”

Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ képviselő eltúlzottnak tartja a Romsilva aggályait. A politikus lapunknak elmondta, információi szerint az állami erdészet nem termelte ki a tűzifakvóta-mennyiséget, holott egy megfelelő menedzsmenttervvel kompenzálni tudná a megnövekedett költségeit.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Korodi továbbá azzal magyarázza a tűzifa árának emelkedését, hogy a kitermelői piacon már csak néhány szereplő maradt, a kitermelési feltételek szigorításával viszont többen bojkottálták a liciteket. „Próbálunk nyomást gyakorolni, hogy ezek a szabályok változzanak, de ha visszatérnek a régi gyakorlatra, abból a lakosság úgysem nyerne semmit” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Azt azonban Korodi Attila is elismeri, hogy a kérdés átfogó elemzésre szorul az elkövetkező időszakban.

A felmérések egyébként azt mutatják, az elmúlt hat évben mintegy 250 százalékkal emelkedett Romániában a tűzifa ára.

A szakértők tavaly azzal magyarázták a jelenséget, hogy az illegális kereskedés visszaszorítása – a fa szállításának szigorúbb ellenőrzése, az úgynevezett erdőradar bevezetése – és a nagy fafeldolgozók jelenléte jelentősen megemelte az árakat, ugyanakkor a tartós hideg is nehezítette a lakosság helyzetét. Ráadásul a kitermelők, az erdőtulajdonosok csak a gyenge minőségű fát kínálják a lakosságnak, a jó minőséget eladják a Romániába települt feldolgozóknak és a külföldi felvásárlóknak ipari célra.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Az elmúlt téli hónapokban egy erdei űrméter fáért (közismertebb nevén méter, ami 0,67 köbméternek megfelelő mennyiség) 180-200 lejt is elkértek a Székelyföldön, a legfrissebb adatok szerint 250 lej körüli az ára. Egy évvel korábban 150 lejbe került. Úgy tudjuk, Bihar megyében jelenleg 200 lej körüli áron lehet beszerezni egy méter fát.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.

Mi a teendő villámláskor a hegyen?
Mi a teendő villámláskor a hegyen?
2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

2025. július 15., kedd

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot

Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette
2025. július 15., kedd

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását

Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását
2025. július 15., kedd

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn

A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn
2025. július 15., kedd

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette

Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette
2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)