Drasztikus büntetést róhatnak ki azokra a telektulajdonosokra, akik nem irtják a parlagfüvet

Drasztikus büntetést róhatnak ki azokra a telektulajdonosokra, akik nem irtják a parlagfüvet

Fotó: Farkas Antal

Június 30-áig kell befejezni a számos egészségügyi gondot okozó parlagfű irtását, hogy meg lehessen akadályozni a gyomnövény virágzását. A polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik az ellenőrzés és a kaszálást elodázó telektulajdonosok megbírságolása.

Makkay József

2023. június 05., 16:112023. június 05., 16:11

2023. június 05., 16:412023. június 05., 16:41

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) egyre veszélyesebb gyomnövénynek számít Romániában is. Pár évtizeddel ezelőtt az ország melegebb déli és nyugati megyéiben volt ismert, a légköri felmelegedéssel járó éghajlatváltozás miatt azonban ma már az ország egész területén felbukkant.

Gyakoribb előfordulási helye a megműveletlen mezőgazdasági területek és az építkezések környékén elhanyagolt földek.

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, 20-200 cm magas, orsógyökerű, felálló szárú, dúsan elágazó, terebélyes gyomnövényben az allergiát okozó nagy mennyiségű pollen a hajtások csúcsán kifejlődő porzós virágzatokban képződik. A parlagfű virágzása Erdélyben rendszerint július derekától kezdődik és több hullámban szeptember végéig tart. A termős virágok beporzását a szél végzi.

Galéria

Egészségügyi szempontból a nyári és a kora őszi időszak a legveszélyesebb a parlagfű pollenjére érzékeny emberek számára.

Egyes időszakokban népegészségügyi problémává válik a nagy tömegű virágporral történő találkozás. Szakorvosok szerint a parlagfű különböző allergiás, illetve asztmás tüneteket vált ki, és egyre gyakoribbak a súlyos esetek, amelyek tartós kezelést igényelnek. Ugyanakkor a parlagfű nagy mennyiségű virágpora nem csak a túlérzékeny személyeknél okozhat egészségi problémákat, hanem valamennyi korosztály számára potenciális rizikófaktort jelent.

Aki nem kaszál, azt megbüntetik

Törvényi szinten a gyomnövény veszélyességével arányos a védekezés is. A 2018/62-es számú jogszabály – amelyet a 2020/129-es törvénnyel egészítettek ki – szabályozza a termőföld- és telektulajdonosoknak a parlagfű irtásával kapcsolatos felelősségét. A jogszabály előírja, hogy a virágzási periódus előtt, június 30-ig minden földterületről el kell távolítani – le kell kaszálni, ki kell kapálni vagy le kell gyomirtózni – a parlagfüves gyomnövényeket.

A parlagfüves területek tisztításának ellenőrzése a helyi polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik. A polgármester által megbízott személyek – rendszerint a helyi önkormányzat mezőgazdasági osztályának munkatársai, helyi rendőrök támogatásával – járják be minden év július 1-15. között a település utcáit és mezőgazdasági területeit, hogy felmérjék a parlagfűvel szennyezett területeket. Aki ebben az időszakban nem takarította el telkéről a gyomnövényeket, határidős figyelmeztető felszólítást kap. Következő látogatásukkor az ellenőrök már büntethetnek.

Természetes személyek esetében a szennyezett területnagyság függvényében 1000-5000 lej bírság szabható ki, jogi személyeknél a büntetés 10 000-20 000 lej között mozog.

Felemás önkormányzati ellenőrzés

A törvény erdélyi alkalmazása azonban felemás képet mutat. Míg a kolozsvári polgármesteri hivatal komolyan veszi a parlagfű irtásáról szóló törvény gyakorlatba ültetését – az elmúlt két esztendőben a város legtöbb telektulajdonosát figyelmeztették, ahol a környezetvédelmi őrség által is megtámogatott ellenőrök parlagfüvet fedeztek fel –, a kincses város környékén található községekben alig vettek tudomást a szabályokról. De nem jobb a helyzet a Szilágyságban vagy Erdély más részein sem.

Az a jellemző, hogy elsősorban azok a városi polgármesteri hivatalok figyelnek a parlagfűirtásra, ahol megfelelő ellenőrző gárda áll az önkormányzatok rendelkezésére.

A környezetvédelmi minisztérium felügyelete alatt működő környezetvédelmi őrség is ellenőrzi a települések parlagfűvel való szennyezettségét. Amennyiben gócpontokat talál, az állami hatóság a helyi önkormányzatot és a telektulajdonosokat is megbünteti. Azonban nem csak a bírság, hanem az embertársainkért érzett felelősségtudat miatt is érdemes figyelni a parlagfű irtására, amely egyre súlyosabb tüneteket képes okozni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 25., csütörtök

Három Brassó megyei vasúti völgyhidat újítanak fel összesen több mint száz millió lejből

A kormány csütörtökön határozattal jóváhagyta három Brassó megyei vasúti völgyhíd felújításának műszaki-gazdasági mutatóit.

Három Brassó megyei vasúti völgyhidat újítanak fel összesen több mint száz millió lejből
2024. július 25., csütörtök

Helycserével fut neki a következő négy évnek az RMDSZ az Arad Megyei Tanácsban

Átvették megbízóleveleiket a június 9-ei helyhatósági választásokon az Arad megyei közgyűlésben mandátumot szerzett jelöltek.

Helycserével fut neki a következő négy évnek az RMDSZ az Arad Megyei Tanácsban
2024. július 25., csütörtök

Gyönyörűen megújult a mezőségi Harcó középkori református temploma a magyar kormány jóvoltából

Kívül-belül gyönyörűen megújult a Maros megyei Harcó középkori református temploma.

Gyönyörűen megújult a mezőségi Harcó középkori református temploma a magyar kormány jóvoltából
2024. július 25., csütörtök

Jelentősen nőtt a BBTE-re iratkozó magyar hallgatók száma, a legkeresettebbek közt a mesterséges intelligencia szak

Jelentősen nőtt az érdeklődés tavalyhoz képest a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar tagozatos szakok iránt is.

Jelentősen nőtt a BBTE-re iratkozó magyar hallgatók száma, a legkeresettebbek közt a mesterséges intelligencia szak
2024. július 25., csütörtök

Századvég: kimagasló az európai projekt támogatása, de nagy az elégedetlenség a brüsszeli bürokráciával szemben

Az Európai Unió lakosságának 72 százaléka bízik az EU-ban, ugyanakkor a brüsszeli bürokráciával szemben nagy az elégedetlenség – hangzott el a Századvég Európa-projekt 2024-es felméréséről tartott kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Tusnádfürdőn.

Századvég: kimagasló az európai projekt támogatása, de nagy az elégedetlenség a brüsszeli bürokráciával szemben
2024. július 24., szerda

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés

A magyar uniós elnökség alatt is napirenden kell tartani az őshonos európai kisebbségek kérdését, az Andreanum pedig egy olyan jó példa, melyet a mostani politikai közegben is meg kell ismerjen mindenki.

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés
2024. július 24., szerda

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok

Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok
2024. július 24., szerda

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján

A képességfelmérő vizsgán részt vevő tanulók számítógépes elosztását követően a felvételire beiratkozott összesen 113 567 diák közül 111 960 (98,58 százalék) jutott kilencedik osztályos helyhez a megjelölt opciók alapján.

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján
2024. július 24., szerda

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája

Kolozsvár 11 templomában tartják a Magyar Egyházzenei Biennálét a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 16. és 21. között – közölték a szervezők.

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája
2024. július 24., szerda

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében

Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében