Dollármilliárdokkal teremthet édes életet a kesereny Biharban

Dollármilliárdokkal teremthet édes életet a kesereny Biharban

Gyomrozzák. Kitermelésre kész az amerikai hátterű bányavállalat (képünk illusztráció)

Fotó: Pixabay.com

Bányászati koncessziót adott a román állam egy amerikai gyökerű társaságnak, amely legalább egymilliárd dolláros befektetésre készül. Bár hivatalosan még nem nevezték meg a helyszínt, minden bizonnyal a Bihar megyei Bondoraszón található magnéziumbányáról van szó. A régi magyar nevén keserenynek nevezett könnyűfém létfontosságú az autó- és repülőgépiparban, kritikus nyersanyagnak számít Európában, ahová száz százalékban importálják – tehát óriási értékkel bír.

Páva Adorján

2024. április 17., 09:552024. április 17., 09:55

A koncessziós szerződés megkötéséről a Profit.ro számolt be kedden. A gazdasági portál tájékoztatása szerint az Amerocap amerikai óriáscég által támogatott, Verde Magnesium nevű vállalat kész legalább egymilliárd dollárt fektetni – vagy akár évenként ugyanennyit – egy nyugat-romániai helyszínen található bányába, ahol a kitermelés mellett többek között alumíniumot hasznosítana újra zöldenergia segítségével.

A Profit.ro adatelemzése szerint a Bihar megyei Bondoraszón évekkel ezelőtt bezárt magnézium- és brucitbányáról van szó

(a brucit magnézium-hidroxid ásvány, amely magnéziumtartalmú ásványok – dolomit, forsterit, periklász, stb. – átalakulása során keletkezik, idővel hidromagnezitté alakul át). A koncesszióvevő a tervek szerint 2027-ben termelné ki az első tonna magnéziumércet, és 2032-2034 között már évi 90 ezer tonna kapacitást érne el. Becslések szerint a beruházás ezer konkrét, közvetetten pedig további tízezer új munkahelyet teremtene.

A Verde Magnesium célul tűzte ki, hogy az Európai Unió legfőbb magnéziumkitermelőjévé váljon. Ezt már a járműiparban 2021-ben tetőfokára hágott nyersanyaghiány idején is hangoztatták, amely hellyel-közzel azóta is fennáll, és az EU klímasemlegességi céljait is veszélyezteti. Az Európai Unió Tanácsa éppen idén márciusban fogadta el a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályt, mivel a ritkaföldfémek iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog.

Kritikus fontosságú nyersanyagok
A Tanács közleménye szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok olyan, az EU számára nagy gazdasági jelentőséggel bíró nyersanyagok, amelyek tekintetében a forrásaik koncentrációja és a jó, megfizethető helyettesítő anyagok hiánya miatt nagy az ellátási zavarok kockázata. A jogszabály célja az EU kritikus fontosságú nyersanyagok terén történő ellátásának növelése és diverzifikálása; a körforgásos jelleg megerősítése, beleértve az újrafeldolgozást is; az új szabályok megerősítik majd Európa stratégiai autonómiáját.
Jelenleg 34 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmaz a vonatkozó jegyzék: alumínium/bauxit/timföld, kokszszén, lítium, foszfor, antimon, földpát, könnyű ritkaföldfémek, szkandium, arzén, folypát, magnézium, szilíciumfém, barit, gallium, mangán, stroncium, berillium, germánium, természetes grafit, tantál, bizmut, hafnium, nióbium, titánfém, bór, hélium, platinacsoportba tartozó fémek, volfrám, kobalt, nehéz ritkaföldfémek, nyersfoszfát, vanádium, réz, nikkel.

Amint a Danubecapital.hu portálon olvasható korábbi elemzésből is kiderül,

a magnézium az alumínium egyik fontos ötvözőeleme,

az ötvözet révén javul az alumínium szilárdsága, továbbá a hegeszthetőség javítására is magnéziumot, illetve szilíciumot használnak fel. További előnye a magnéziumnak, hogy csökkenthető vele az alumínium súlya a szilárdság veszélyeztetése nélkül, továbbá rezgéscsillapító képessége is kedvező. Mindezen kedvező tulajdonságai miatt vált a magnézium szinte nélkülözhetetlen ötvözőelemévé az alumíniumnak.

Galéria

Nagy értékük van a magnéziumkristályoknak

Fotó: Wikipédia/Warut Roonguthai

A magyar nyelvújítók által keserenynek elnevezett magnézium világszintű kitermelésének 85 százaléka Kínában valósul meg, így erőteljes függőség alakult ki a kínai magnézium iránt.

Különösen kitett a kínai termelésnek az EU, mivel statisztikai adatok szerint az EU magnéziumszükségletének 95%-a az ázsiai országból származik.

A járműipar jelentős mennyiségű alumíniumot és magnéziumot használ fel. 2019. évi becslés szerint az egész európai személygépjármű-gyártást figyelembe véve átlagosan 180 kg alumínium található egy járműben, mely 1,5 tonnás átlagsúllyal számolva a jármű 12%-át teszi ki.

A magnézium a járművekben nemcsak mint ötvözet jelenik meg, hanem egyedülálló komponensként is számos gyártó alkalmazza már a sebességváltókban, a kormánykerekekben, valamint az üzemanyagtartály-fedelekben. Összességében a magnézium iránti kereslet 35%-át az autóipar adja – olvasható az elemzésben.

Nem véletlen, hogy a kínai vetélytársakkal szemben egyre nagyobb teret vesztő európai gyártók is nyomást gyakorolnak az uniós döntéshozókra a nyersanyagtermelés felkarolása érdekében. Egy 2022-ben készült nemzetközi elemzésben emlékeztettek, Európa utolsó, még működő két magnéziumbányáját 2001-ben zárták be Norvégiában és Franciaországban, mivel az olcsó kínai importáruval nem tudtak vetekedni. Ám a modern ipart veszélyeztető nyersanyagválság láttán a Reuters hírügynökség által idézett szakemberek szerint három projekt is indulhat az öreg kontinensen: kettő Romániában és egy Bosznia-Hercegovinában. Az egyik említett romániai beruházás a Verde Magnesium nyugat-romániai bányanyitása.

Galéria

Bondoraszón nyílhat újra Európa első magnéziumbányája

Fotó: Facebook/Primăria Budureasa

Egyébként a bondoraszói helyszín nem most merül fel először: az amerikaiak évek óta „tapogatóznak” ez irányban.

A Gazeta de Cluj kolozsvári lap korábbi beszámolója szerint a Bihar megye legdélkeletibb településén, a Bihar-hegység lábainál fekvő faluban 1977-ben fedezték fel a lelőhelyet, amikor – Nicolae Ceaușescu diktátor utasítására – uránium után kutattak a térségben. Ehelyett azonban brucitra-magnéziumra leltek a meszes dolomitokban. Ezek után tíz év alatt 15 kilométer hosszúságú aknákat hoztak létre, de az 1989-es rendszerváltás után leálltak a kutatások anélkül, hogy pontosan felbecsülték volna a föld mélyén rejtőző ásványi kincs értékét.

Az állami hatóság 2003-ban koncesszióba adta a teljes bezárás szélére sodródott bondoraszói bányát, 2007-ben a hírhedt, börtönbe került román üzletember, Sorin Ovidiu Vîntu tulajdonába került, aki 2011-ben továbbadta. 2015-ben fizetésképtelenné vált a koncesszióvevő, 2020-ban pedig megvonták a dolomit-mészkő-brucitkitermelésre feljogosító bányászati engedélyt.

Galéria

Az olcsó kínai importáru bezáratta az európai magnéziumbányákat

Fotó: Pixabay.com

A kolozsvári lap szerint ekkor kezdett érdeklődni a Verde Magnesium, amelyről azt feltételezték, hogy a közismert ásványi kincsek „takarásában” esetleg megbújó uránium miatt szerezné meg a bondoraszói lelőhelyet. Az amerikai hátterű vállalat már akkoriban jelezte, hogy a magnézium miatt érdekli a bánya, és a replika jogán cáfolták is a Gazeta de Cluj feltételezését, miszerint urániumra „vadásznának”.

„A VerdeMg nevű, európai és amerikai tulajdonban lévő román vállalat integrált ipari platform létrehozását szeretné a magnézium könnyűfém kitermelésének újraindítása érdekében az EU-ban, amely teljesen a kínai és az orosz importtól függ az említett kritikus nyersanyag tekintetében. Ultramodern technológiával, mely semmilyen negatív hatást nem gyakorol a környezetre, a körforgásos gazdaságra jellemző láncok létesülnek. Ezek egy ipari park révén valósulnak majd meg, ahol az autó- és légijárműipar képviselői, elektronikai vállalatok és ötvözetgyártók előrehaladott magnéziumfeldolgozó tevékenységeket folytathatnak” – tájékoztatott akkor a „bányakereső”.

Ugyanakkor Alexandru Roşu vezérigazgató tavaly decemberben a Ziarul Financiar portáljának megerősítette, hogy korábban meg szerették volna vásárolni a bondoraszói bánya fizetésképtelenné vált tulajdonosát, a kitermelési engedély 2020-as elvesztése után pedig ők újraigényelték azt. Jelezte: addig nem vettek meg semmit, de jelentkeznek a kitermelés beindítását célzó koncessziós pályázatra.

Galéria

„Bányavárossá” alakulhat a jelenleg a turizmusra építő Bondoraszó

Fotó: Facebook/Primăria Budureasa

Alexandru Roşu szerint Romániában óriási potenciál rejlik, Európa vezető magnéziumkitermelője lehet. Ezért készek arra, hogy a 90 ezer tonna/éves kapacitás eléréséig évente akár 1,5 milliárd dollárt költsenek.

Bondoraszó községet egyébként 2553-an lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, és azon kevés bihari települések közé tartozik, ahol egyetlen magyar lakost sem tartanak nyilván (már 1910-ben is az 1072 lélekből csupán 17 magyart jegyeztek fel). A polgármesteri hivatal honlapján található településnépszerűsítő videóban a hagyományőrzést és a turisztikai látványosságokat emelik ki látványosságként, a bányára nem „büszkék”.

korábban írtuk

Egyedül nem megy: török segítséggel dolgozhatják fel Erdélyben Románia világszerte vadászott altalajkincsét
Egyedül nem megy: török segítséggel dolgozhatják fel Erdélyben Románia világszerte vadászott altalajkincsét

Romániában található Európa legnagyobb kitermelhető rézérctartalékja, ám az ország globális szinten a sereghajtók között kullog saját altalajkincsének értékesítése tekintetében. A kiaknázatlan rézérc javarésze Erdélyben bújik meg a föld alatt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 19., szerda

Közel százmillió eurót költöttek a franciák az erdélyi NATO-támaszpont fejlesztésére

Nem fukarkodtak a franciák a Brassó megyei Nagysink katonai támaszpontjának fejlesztése során: mindössze két év alatt 80 millió eurót költöttek a létesítmény infrastruktúrájának fejlesztésére.

Közel százmillió eurót költöttek a franciák az erdélyi NATO-támaszpont fejlesztésére
2024. június 19., szerda

Itt a csobbanás szezonja, de a strandolás nem olcsó mulatság, számos fürdőhelyen magasabbak hétvégén az árak

Nyakunkon a kánikula, ilyen időben felnőttek és gyerekek is szeretnek strandra, uszodába menni. Kolozs megyében több fürdőhely is kínálkozik a tikkasztó hőségben, egyes strandokon azonban meglehetősen borsosak a belépők árai.

Itt a csobbanás szezonja, de a strandolás nem olcsó mulatság, számos fürdőhelyen magasabbak hétvégén az árak
2024. június 19., szerda

Elgörbült a sín, a Székelyföldön vesztegel a Marosvásárhelyre tartó gyorsvonat

A málnásfürdői állomáson vesztegel szerda délután a Bukarest és Marosvásárhely között közlekedő IR 1645-ös vonatjárat a Tusnádfürdő és Sepsibükszád közötti vasúti infrastruktúrával kapcsolatos problémák miatt - tájékoztatott a Román Vasúttársaság.

Elgörbült a sín, a Székelyföldön vesztegel a Marosvásárhelyre tartó gyorsvonat
2024. június 19., szerda

Tovább csökken az amúgy is csigalassú romániai vonatok sebessége a hőség miatt

A rendkívüli hőség miatt a közlekedés biztonsága érdekében a Román Vasúttársaság (CFR) bizonyos vasúti pályaszakaszokon elrendelte szerdán a szerelvények sebességének korlátozását.

Tovább csökken az amúgy is csigalassú romániai vonatok sebessége a hőség miatt
2024. június 19., szerda

Több mint egy tucat megyében csütörtökön is marad a kamionstop, Erdély és a Bánság is érintett

A hőség miatt az ország 15 megyéjében csütörtökön is korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik forgalmát.

Több mint egy tucat megyében csütörtökön is marad a kamionstop, Erdély és a Bánság is érintett
2024. június 19., szerda

Egy család három tagját találták holtan az udvarukon az egyik erdélyi városban

Holtan találták a házuk udvarán egy kolozsvári család három tagját.

Egy család három tagját találták holtan az udvarukon az egyik erdélyi városban
2024. június 19., szerda

Egy brit rangsor szerint Kolozsvár Románia legjobb egyetemi városa

Kolozsvár Románia legjobb egyetemi városa a brit Quacquarelli Symonds (QS) kedden közzétett idei rangsora szerint – számolt be a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).

Egy brit rangsor szerint Kolozsvár Románia legjobb egyetemi városa
2024. június 19., szerda

Hőségriasztást adtak ki az ország nagy részére, 37 fok is lehet

Az ország egész területére kiterjedő hőségriasztások lesznek érvényben szerdán Romániában, a hőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot.

Hőségriasztást adtak ki az ország nagy részére, 37 fok is lehet
2024. június 19., szerda

Ipartörténeti múzeum és közösségépítés a nagyvarjasi Borzák-malomban

Ipartörténeti múzeumot és közösségi teret hozott létre a nagyvarjasi Borzák-malom jelenlegi tulajdonosa, Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök. Az apósa által alapított egykori parasztmalmot a rendszerváltás után visszaigényelte, múzeummá alakította.

Ipartörténeti múzeum és közösségépítés a nagyvarjasi Borzák-malomban
2024. június 19., szerda

Ismét több mint 600 kanyarós esetet jelentettek, 18 személy halálát okozta a kór a tavaly január óta

A múlt héten 646 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden este az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP). A múlt év elejétől mostanig tizennyolcan haltak meg kanyaróban.

Ismét több mint 600 kanyarós esetet jelentettek, 18 személy halálát okozta a kór a tavaly január óta