Kész „aranybányává” válhat a rézbánya. Egyre inkább felértékelődik a veresvölgyi kincs
Fotó: Cuprumin.ro
Romániában található Európa legnagyobb kitermelhető rézérctartalékja, ám az ország globális szinten a sereghajtók között kullog saját altalajkincsének értékesítése tekintetében. A kiaknázatlan rézérc javarésze Erdélyben bújik meg a föld alatt, a teljes becsült mennyiség 60 százalékát a veresvölgyi rézbánya rejti. Bár a Fehér megyei kitermelést irányító abrudbányai Cupru Min Rt. azon kevés állami vállalatok egyike, amely nyereséges, csak megmunkálatlanul képesek eladni külföldre az új technológiákban nélkülözhetetlen, világszerte egyre inkább hiánycikknek számító altalajkincset, holott feldolgozott formában sokkal többet érne. A gazdasági minisztérium most török segítségben bízik.
2023. augusztus 25., 09:562023. augusztus 25., 09:56
Ștefan Radu Oprea gazdasági miniszter hétfőn Gyulafehérváron ismét felmelegítette egy rézércfeldolgozó üzem létesítésének ötletét, amely az elmúlt évtizedekben rendre napiendre került az egymást váltogató kormányok valamely képviselője révén. Oprea most egy török vállalat társulásával képzeli el a kombinát létrehozását. Amelyet nem nevezett meg, viszont jelezte, hogy az újmoldovai (Krassó-Szörény megye) rézkitermelésben érdekelt Moldomin korábbi állami vállalat részvényeit felvásárló cégről, azaz az Eti Bakır A.Ş-ről van szó, amely Törökország legnagyobb bányavállalata.
A román miniszter szerint már több találkozót szerveztek a témában, a törökök képviselői Marcel Ciolacu miniszterelnökkel és az abrudbányai Cupru Min Rt. vezetőivel is egyeztettek egy romániai rézércfeldolgozó üzem létrehozásáról. A tárcavezető szerint
A mostani tárgyalások célja, hogy jó befektetést eszközöljön Románia, és nyerjenek belőle a „részvényesek”, azaz az ország polgárai.
Fotó: Cuprumin.ro
Bár a jelenlegi gazdasági miniszter azt sem nevezte meg, hol tervezik a kombinát létrehozását, amint az Economedia.ro portál beszámolójában emlékeztet: a terv öt éve szerepel a Szociáldemokrata Párt (PSD) programjában, és
Nemcsak a PSD szeretné ugyanezt. Tavaly júliusban Nicolae Ciucă akkori kormányfő személyesen ellátogatott a veresvölgyi rézbányához, illetve az üzemeltető abrudbányai Cupru Min Rt.-hez, ahol a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: támogatni kell a beruházásokat, hogy a Romániában kitermelt rézércet belföldön lehessen feldolgozni. Megjegyezte, hogy ennek az állami vállalatnak „hatékony gazdálkodással” sikerült nyereséget termelnie és műszaki újításokat végeznie, miután a nyeresége egy részét erre a célra fordította.
„Amint én láttam, a rézbányában lehetőség van hatékonyabb kitermelésre. Az érc mennyisége lehetővé teszi a további kitermelést még jó néhány évtizedig. Megbocsáthatatlan lenne, ha nem lennénk képesek oly módon támogatni a beruházásokat, hogy a rézércet fel lehessen dolgozni az országban. Szakértők már mutattak be megoldásokat, beszéltek az előnyökről” – mondta Ciucă.
Támogatni kell a beruházásokat, hogy a Romániában kitermelt rézércet belföldön lehessen feldolgozni – jelentette ki csütörtökön Nicolae Ciucă kormányfő a veresvölgyi (Roşia Poieni) rézbányát üzemeltető abrudbányai Cupru Min rt.-nél tett látogatása után.
Emlékeztetett egy európai projektre, amelynek célja az iparág fejlesztése, és a réz felhasználása vezetők, félvezetők és mikrochipek fejlesztéséhez. Arra a kérdésre, hogy meghatározták-e már a feldolgozó üzem helyét, Nicolae Ciucă azt mondta, a Fehér megyei hatóságok azt szeretnék, hogy Zalatnán hozzanak létre egy ilyen üzemet, ahol már régebben is zajlott ilyen tevékenység, és a kormány komolyan figyelembe veszi ezt a lehetőséget.
Fotó: Cuprumin.ro
Mindez persze nem jelent garanciát arra, hogy a közeljövőben valóban nekifognak a rézfeldolgozó üzem építésének. Főleg annak ismeretében, hogy a mindenkori román kormány viszonyulása a stratégiai nagyberuházásokhoz igencsak „képlékeny”. Magyarán: egyet mond, majd mást vagy semmit nem csinál. Jó példa erre maga a Cupru Min Rt. esete is, amelyet – többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) unszolására – sokáig privatizálni akartak, 2008 és 2012 között három versenytárgyalást is kiírtak e célból.
A bányát több mint 200 millió euró értékben „vásárolta meg” a Roman Cooper cég, a versenykiírásban szereplő kikiáltási ár ezzel szemben mindössze 57,3 millió euró volt.
Kanadai cég vásárolja meg az abrudbányai Cupru Min rézbányát, Románia réztartalékának 60 százaléka így a vállalat tulajdonába kerül a részvények teljes átvételével – derült ki a gazdasági minisztérium közleményéből. A bányát több mint 200 millió euró értékben vásárolta meg a Roman Copper cég, a versenykiírásban szereplő kikiáltási ár ezzel szemben mindössze 57,3 millió euró volt.
Ám két hét sem telt el, és az akkori miniszter már arról számolt be: a nyertes cég nem teljesítette valamennyi feltételt, így esik az üzlet. Az egyik egy 32 millió eurós garanciaalapról szólt, amelyet az esetleges környezetvédelmi beruházások fedezésére kellett volna létrehozni, illetve magát a felvásárlási összeget sem utalták volna időben.
Fotó: Cuprumin.ro
Bár akkoriban csalódottan nyilatkoztak a hatalom képviselői, manapság örülhetnek, hogy nem történt meg a magánosítás, hiszen a térség legnagyobb foglalkoztatója az elmúlt években pénzt is hozott az államkasszába – de persze nem a hozzáadott értéknek, hanem nagyrészt a réz világpiaci ára fokozatos növekedésének köszönhetően. Tavalyi látogatásakor Nicolae Ciucă kilátásba helyezte, hogy a Cupru Min állami vállalat nyereségének a fele ne az állami büdzsébe kerüljön, hanem további műszaki felújításokra fordítsák azt az összeget. Akkor úgy fogalmazott, mintegy 43 millió lejről van szó, amely a környezetkímélő kitermelést fogja biztosítani a vállalat számára.
Egyébként a gazdasági minisztériumnak alárendelt Cupru Min vállalat fő tevékenysége a veresvölgyi bányászati körzet rézérckészleteinek kitermelése és szállítása. A Cupru Min által kitermelt koncentrátum egy porfír típusú lelőhelyről származik, amely a réz mellett más fémeket is tartalmaz. A Fehér megyei veresvölgyi lelőhelyen található Románia rézérckészleteinek mintegy 60 százaléka.
Ehhez képest Romániában évente csupán mintegy 55 ezer tonna rézércet hoznak felszínre, ebből 50 ezret a Cupru Min a veresvölgyi bányában (amit Kínának adnak el). A mennyiség már csak azért is kevés, mert például egy feldolgozó üzem kifizetődő működtetéséhez szakértők szerint legalább 120 ezer tonna nyersanyagra lenne szükség. Amit persze „helyben” elő lehetne teremteni a kitermelési kapacitás növelésével. Ám Románia eddig e téren is rosszul állt – nem véletlen, hogy a kanadai Fraser Intézet egy korábbi jelentése szerint 2021-ben a 112 vizsgált országból Románia a 109. helyre szorult a bányászati üzleti lehetőségeket, a saját meglévő altalajkincsei kiaknázását, értékesítését tekintve.
Fotó: Cuprumin.ro
Pedig csak az egykori nagybányai Phoenix kombinát évente 40 ezer tonna rezet (emellett 12 tonna aranyat és 120 tonna ezüstöt) termelt, a zalatnai Anpelumban pedig 15 ezret – ám ezek a feldolgozó üzemek már jó ideje nem léteznek, akárcsak a kiskapusi Sometra gyár. Ami már csak azért is nagy kár, mert a rézérc feldolgozása, finomítása során más értékes kémiai elemek, például szelén és tellúr is kinyerhető.
Ugyanakkor az iparág fellendítése irányában tett hatósági lépésként könyvelhető el az újmoldovai Moldomin vállalat eladása, amelyet bár a román állam nem volt képes feltámasztani – bő egy évtizede becsődölt –, legalább 2021-ben lemondtak róla az Eti Bakır javára. A törökök a kitermelés gyors beindítását, ezer ember alkalmazását ígérték, de a felvásárlás után nem várt akadályokba ütköztek: ugyan a terület tulajdonjoga tiszta volt, azt csak más földeken keresztül lehet megközelíteni, utóbbiak tulajdonosai pedig természetesen bőséges jusst kértek. Szintén átverés kategóriába sorolható, hogy a jelzettnél jóval több környezetvédelmi beruházást kell eszközölni a terepen, amely Románia réztartalékainak mintegy 30 százalékát rejtheti magában.
Fotó: Cuprumin.ro
Minden esetre a török nagyvállalat nem véletlenül lát lehetőséget az újmoldovai helyszínben, illetve most a Cupru Minnel létesíthető együttműködésben:
Amint a Világgazdaság portálján közölt összeállításból is kiderül, a réz kulcsfontosságú nyersanyag a gazdaság számára, mivel rengeteg helyen használják az elektronikai felszerelésektől kezdve az ipari gépekig, jelenleg azonban globális hiány van belőle a növekvő kereslet és a dél-amerikai ellátási láncok egyre súlyosbodó zavarai miatt.
Szakértők szerint a súlyos rézhiány egészen 2030-ig fennmaradhat, nagyrészt a Peruban zajló lázadások és a növekvő kereslet miatt. Ráadásul a világ legnagyobb rézszállítója, a globális kereslet 27 százalékát szolgáltató Chilében éves bázison 7 százalékkal visszaesett a kitermelés novemberben. A Goldman Sachs előrejelzése szerint az ország egészen 2025-ig kevesebb rezet állít majd elő, mint korábban.
– olvasható a Vg.hu portálon közölt cikkben. Nagy mértékben generálja a keresletet az elektromos autók fokozódó népszerűsége, és a töltőhálózat kiépítéséhez különösen sok rézre van szükség. De maga az elektromos járművek gyártása, illetve a nap- és szélenergia felhasználása, valamint az energiatárolásra szolgáló akkumulátorok is egyaránt „rézfüggők”.
Fotó: Cuprumin.ro
Eközben elemzők arra számítanak, hogy az évtized hátralévő részében összesen mintegy 50 millió tonnányi rézhiány „halmozódhat fel”, ha nem történik előrelépés, a következő évtizedben pedig évente 10 millió tonnányival többre lenne szüksége az iparnak, mint amennyi rendelkezésre áll majd. A „lyukat” bányanyitásokkal lehetne betömni, de ezek rendkívül költségesek és időigényesek, akár másfél évtizedet is eltarthat egy új egység beindítása. Másik verzió a meglévő bányák kitermelési hatékonyságának növelése, illetve az újrahasznosítás, ami járhatóbb út, viszont a hiány így is jelentős maradhat. Ez pedig ellehetetlenítheti a 2050-re kitűzött klímacélok teljesítését is.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!